Matolcsy: Nem enged a kormány a bankadóból

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vasárnap kijelentette, hogy a kormány az IMF és az Európai Unió elképzeléseivel ellentétben bevezeti a bankadót, a két szervezet által javasolt megszorító intézkedések helyett.

"A kormány úgy döntött, hogy inkább bankadót vet ki, mint megszorító intézkedéseket vezet be" - nyilatkozta vasárnap Balatonfüreden újságírók előtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arról, hogy szombaton megszakadtak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal. Matolcsy szerint a kormány a bankadó mellett ragaszkodik a jegybankelnök fizetésének csökkentéséhez és a nemzeti eszközkezelő létrehozásához is, akkor is, ha nemzetközi fórumokon eljárás indul az ország ellen.

"Kemény, egy-egy pontján drámai tárgyalások zajlottak" - mondta Matolcsy György, aki megerősítette, hogy a két szervezet küldöttségei elismerték: jó úton halad Magyarország az államháztartási hiány csökkentésében. Matolcsy György azt mondta, a kormány úgy döntött: ha az a kérdés, hogy megszorítás vagy bankadó, akkor a válasz az, bankadó. "Jövőre is ez lesz megszorítás helyett" - tette hozzá.

"Magyarország biztos költségvetési pályán halad, ami nem teszi szükségessé a fennmaradó nemzetközi hitelkeretből fennmaradó összeg lehívását" - jelentette kia nemzetgazdasági miniszter. Szombaton nem fejeződtek be megállapodással a tárgyalások az IMF és az Európai Unió által Magyarországnak adott készenléti hitel felhasználásának soros felülvizsgálata során, emiatt az IMF és az Európai Bizottság küldöttségei hazautaztak. Közleményük és nyilatkozatuk szerint részben a jövő évi hiány és a bankadó miatt van nézetkülönbség köztük és a kormány között.

"Sok tekintetben egyetértés van, de továbbra is vannak nyitott kérdések" - mondta Christoph Rosenberg, az IMF-küldöttség vezetője a tárgyalások megszakadása után. Azt mondta, nehéz döntések meghozatalára lesz szükség mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, és ragaszkodni kell a korábban bejelentett hiánycélokhoz, az idei 3,8 százalékhoz, illetve a jövő évi 3 százalék alattihoz.

Kijelentette, hogy minden további támogatást célzottan és transzparensen kell nyújtani, emellett pedig a veszteséges állami vállalatokat át kell alakítani, hogy kisebb terhet rójanak a költségvetésre. Christoph Rosenberg azt is mondta, hogy a magyar hatóságok jelentős előrehaladást értek el a gazdaság talpraállításában azzal, hogy prudens fiskális és monetáris politikát folytattak, illetve a pénzügyi stabilitást megerősítő intézkedéseket hoztak. Hozzátette, a hitelmegállapodás céljait sikerült megfelelően teljesíteni júniusig.

Az Európai Bizottság küldöttsége azt állapította meg, hogy a kormánynak több időre van szüksége, hogy egyes kérdésekben pontosítással szolgáljon, így arról határoztak, hogy később folytatják a tárgyalásokat. A delegáció szerint újra kellene gondolni a bankadót, és arra kérték a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a központi bank illetve annak működésének függetlenségét.