A parlament kisöpörte a Költségvetési Tanácsot

2010.12.06. 20:54

Megszavazta a parlament a Költségvetési Tanács támogatásának lenullázását - vagyis a jövőben díjazás nélkül dolgozik a tanács három tagja, titkárságuk pedig megszűnik. A javaslatot számos kritika érte, hétfőn a Financial Timesban az angol, a svéd és a holland költségvetési tanács elnökei tiltakoztak ellene.

Az Országgyűlés hétfőn megszavazta a Költségvetési Tanács (KT) átalakítását, és támogatásának lenullázását. A tanács titkársága eszerint megszűnik, három tagja pedig díjazás nélkül dolgozik majd. A költségvetési bizottság által benyújtott módosítót a kormánypártok támogatásával fogadták el a képviselők.

Az új szabályok szerint a háromtagú lesz Költségvetési Tanács: a Magyar Nemzeti Bank elnöke (Simor András), az Állami Számvevőszék elnöke (Domokos László) mellett egy, az államfő által hat évre kinevezett "kiemelkedő tudású" közgazdász is helyet kap a testületben. A tagok illetményre, ellátásra nem jogosultak. A tanács köztársasági elnök által kinevezett tagja az elődje megbízatásának megszűnésekor lép hivatalba.

A KT véleményt nyilváníthat a költségvetési törvényjavaslatról, az Országgyűlés által elfogadott, a köztársasági elnök aláírására váró költségvetési törvényről, illetve javasolhatja az államfőnek, hogy a költségvetési törvényt küldje vissza az Országgyűlésnek.

A Fidesz szerint a válság után nincs rá szükség

A Költségvetési Tanács hatáskörének szűkítése nyilvánosan először novemberben merült fel. Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Nemzet egyik november eleji számában megjelent interjújában kérdésesnek nevezte, szükség van-e a válság elmúlta után a költségvetési tanácsra.

Ezután nyújtotta be Varga József fideszes képviselő azt a módosító indítványt, amely szerint az idén 835 millió forintból gazdálkodó Költségvetési Tanács csupán 10 millió forintot kapna jövőre, a fennmaradó 825 millió forintot a Magyarországi Cigányokért Közalapítványhoz irányította volna át a képviselő. Rogán Antal (Fidesz) rá egy hétre pedig benyújtott egy olyan módosító indítványt a jövő évi költségvetési javaslathoz, amelyben a maradék tízmillió forintot is elvenné a KT-től. Vagyis a KT titkársága, amely a KT elemzéseket és számításokat készítő háttérintézménye, lényegében megszűnne. (A költségvetéshez benyújtott módosító indítványokról és a KT átalakításának terveiről itt olvashat részletesen.)

A 2009 januárjától létező Költségvetési Tanács három tagból áll: Kopits György elnök, Oblath Gábor és Török Ádám, kinevezésük kilenc évre szól. Kopits Györgyöt még az előző államfő, Sólyom  László, Oblath Gábort az MNB elnöke, Török Ádámot pedig az ÁSZ elnöke jelölte 2009 elején.

Többen tiltakoztak a KT ellehetetlenítése ellen

A Költségvetési Tanács ellehetetlenítését kritizálta az Economist című lap budapesti tudósítója, és párhuzamot vont a magyar kormány intézkedései, valamint a tekintélyelvű venezuelai vezető, Hugo Chávez között. A tekintélyes brit lap blogjában megjelent írás szerint rossz üzenet a független szervezet felszámolása, és ezzel végső soron a devizahitelben eladósodott választók is rosszul járhatnak. (Az Economist kritikájáról bővebben itt olvashat.) Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke pedig az [origo]-nak adott interjújában azt mondta, hogy egyetlen olyan ország van, ahol megszüntettek a költségvetési tanácsot: Venezuelában.

A Financial Times pedig hétfőn egy nyílt levelet tett közzé, amelyben a svéd, a brit és a holland költségvetési tanácsok elnökei tiltakoznak a magyarországi KT ellehetetlenítése ellen. A nyílt levél szerint fontos, hogy létezzenek a költségvetést független nézőpontból elemző szervezetek, és ezért a politikusoknak "meg kellene tanulniuk együtt élni velük", és állni a kritikájukat. "A tanács megölése tovább rombolná az ország fiskális politikájánakhitelességét. Egy ilyen lépés éppen ellenkező irányba mutat, mint a jelenlegi, a pénzügyi döntések elemzését megerősítő nemzetközi trend. Erősen bíztatjuk arra a Fideszt, hogy gondolja újra tervét" - áll a nylít levélben. A Költségvetési Tanácsról szóló összes cikkünket itt olvashatja el.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója hétfőn az [origo]-nak a Moody's leminősítését kommentálva azt mondta: senkit nem sikerült meggyőzni, hogy ez a gazdaságpolitika jó, ezért szemléletváltásra lenne szükség, amely a fenntartható költségvetés mellett azt célozná, hogy a kormányzás közelítsen a hitelezők elvárásaihoz. "A Költségvetési Tanács és az Alkotmánybíróság cinikus és agresszív kiiktatása nagyon rossz üzenet, talán rosszabb, mint a magánnyugdíjpénztár-ügy" - mondta a befektetési igazgató, aki szerint az Európai Unió szóvá teheti kritikáit, de nem nagyon tud nyomást gyakorolni, van más baja is.

 Az offshore-vagyonokról és Járai pénzéről is döntöttek

A parlament a KT átalakításán kívül megszavazta azt is, hogy emelkedjen a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnökének és tagjainak tiszteletdíja, illetve lehetőség nyíljon az offshore-vagyonok hazahozatalára - ezek a kormány által is támogatott módosító indítványok a 2011. évi költségvetést megalapozó javaslatok közé tartoztak.

A változások értelmében a jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsági elnökének tiszteletdíja fix összeg, havi bruttó 1,2 millió forint lesz, a felügyelő bizottság tagjainak tiszteletdíja pedig havi bruttó 800 ezer forint. (A jegybank felügyelőbizottságát az elmúlt hetekben újította meg a parlament, elnöke Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök lett.) A számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatának indoklása szerint az Alkotmány is lefekteti, hogy mindenkinek joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel elvégzett munkája mennyiségének és minőségének, és ez szükségessé teszi a felügyelőbizottság elnöke és tagjai tiszteletdíjára vonatkozó rendelkezés módosítását.

Lázár János és Rogán Antal indítványának elfogadása az offshore-vagyonok hazahozatalára ad lehetőséget: 16 százalékos adót fizethet a magánszemély a külföldön szerzett jövedelme után, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2010. október 31. napjáig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2010. október 31. napjáig a külföldi társaság bankszámláján szerepelt. Erre a jövő év végéig lesz lehetősége az érintetteknek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK