Nem bíznak a magyarok anyagi helyzetük rövid távú javulásában

Romlott a háztartások várt pénzügyi helyzetének és az ország gazdasági helyzetének megítélése a lakosság körében - derül ki a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem legújabb fogyasztói bizalmi indexéből.

A komplex fogyasztói bizalmi index értéke a korábbi növekedéssel szemben 2010. utolsó negyedévében visszaesett, hasonlóan a fogyasztói várakozások indexéhez. A visszaesés oka, hogy romlott mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése a lakosság körében. A vásárlási hajlandóság indexe továbbra is stagnál. Decemberben emelkedett a munkanélküliség növekedésére számítók aránya, és az inflációs várakozások is kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint korábban, miután a lakosság többsége az árak emelkedésére számít.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatban decemberben 35 százalékra emelkedett a ráta növekedésére számítók aránya az előző negyedév 25 százalékához képest. Az inflációs várakozások is kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint korábban: a lakosság túlnyomó része (85 százaléka) az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 8 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban. A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek 57 százaléka az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis reáljövedelmük csökkenésére számítanak.

A magyarok kétharmada sosem venne föl hitelt

A hitelfelvételi kedv alig változott: a lakosság negyede úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (az előző időszakban 30 százalék volt az arányuk), kétharmaduk pedig soha nem venne fel hitelt. A háttérben az áll, hogy a lakosság csaknem fele (45 százaléka) a hitelkamatok növekedésére számít a következő 12 hónapban. A vélemények a megtakarításokról szintén alig változtak az előző negyedévhez képest: a válaszadók 43 százaléka bizonytalan, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja-e a megtakarításait, 17 százalékuk szerint pedig most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Nőtt a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, ami most 50 százalék, tehát minden második magyar venne lakást. Tízből négyen jó befektetésnek tartják a lakásvásárlást. Lakásuk eladását mindössze a válaszadók 9 százaléka tartja érdemesnek.