Tovább szigorított a nyugdíjrendszeren a francia kormány

Többet kell dolgozniuk az 1955 után született franciáknak, hogy teljes összegű nyugdíjat kapjanak, az ehhez szükséges járulékfizetés időtartama fél évvel megemelkedik a most 56 évesnél fiatalabbaknak.

Egy, a jövő év elején életbe lépő rendelet értelmében a jelenleg 56 évesnél fiatalabbaknak, vagyis az 1955 után születetteknek 41,5 év munkaviszony után jár majd a nyugdíj Franciaországban. Az intézkedésről alig négy nappal az után döntött a francia kormány, hogy hatályba lépett a hatalmas tüntetések közepette tavaly elfogadott nyugdíjreform, amelynek legfőbb intézkedéseként a nyugdíjkorhatár 2018-ig fokozatosan a jelenlegi 60-ról 62 évre emelkedik. Teljes összegű nyugdíjra most 37,5 év, 2012-től pedig 41 év munkaviszonnyal vált volna jogosulttá a munkavállaló.

Xavier Bertrand munkaügyi miniszter az intézkedést azon 2003-ban megszavazott törvény alkalmazásával indokolta, amely a járulékfizetés időtartamát 163 negyedévben határozta meg az 1951-ben született generációnak, 164-ben az 1952-eseknek és 165-ben az 1953-ban, illetve az után születetteknek.

Az áttérés a 41,5 évre eredetileg csak az 1958 után születetteket érintette volna. A törvényben azonban az is szerepel, hogy a járulékfizetésnek a születéskor a 60 év felett várható élettartam függvényében kell változnia. A munkaügyi miniszter ezzel indokolta az intézkedést. "Miután tovább élünk, logikus, hogy egy kicsit tovább is dolgozzunk" - mondta Xavier Bertrand.

A nyugdíjreformot kiegészítő újabb intézkedés értelmében tehát 62 éves nyugdíjkorhatár és 41,5 év járulékfizetés szükséges a teljes összegű nyugdíjhoz. Az ellenzéki szocialisták nevében a jövő évi elnökjelöltségre is pályázó Arnaud Montebourg a legnagyobb szakszervezeti tömörüléshez, a CGT-hez hasonlóan igazságtalan reformnak nevezte a nyugdíjakat érintő újabb intézkedést. A CGT szerint a döntés elsősorban az olyan munkavállalókat bünteti, akik rövidebb ideig vagy pedig részmunkaidőben dolgoztak.