"Kritikus ponton állunk" - Soros György az euró megmentéséről

Nincs más út, mint az euró megmentése - vélekedett csütörtöki budapesti előadásában Soros György, aki szerint ebben a németeknek kell főszerepet vállalniuk, a kulcskérdésnek pedig azt nevezte, hogy sikerül-e beindítani az egész európai gazdaság növekedését.

Az euró már velünk van, ezt ugyanúgy nem lehet visszacsinálni, mint ahogy "egy rántottát sem", ezért az euróválság egyetlen megoldása a közös európai pénz megmentése - mondta Soros György magyar származású üzletember az általa alapított Közép-európai Egyetemen (CEU) csütörtök délután tartott előadásában.

Soros a CEU és az Institute for New Economic Thinking (INET) nevű intézet által közösen szervezett eseményen beszélt a válság kialakulásának okairól és a megoldási lehetőségekről, saját gazdaságfilozófiai nézeteinek szempontjából. (Az előadás angol nyelvű összefoglalóját megnézheti itt.)

Az üzletember kijelentette: a legnagyobb, legsikeresebb, leghatékonyabb európai gazdaságot működtető németek átérzik, hogy muszáj mindent megtenniük e cél érdekében, de úgy látja, az elmúlt hónapokban az eurózóna összes vezetője rendre túl későn és túl keveset tett. Van még esély arra, hogy ezen változtassanak, de továbbra sem megfelelő eszközöket alkalmaznak. Márpedig minél később találnak rá a helyes útra, annál nagyobb lesz a késlekedés ára, és úgy tűnik, hogy most kritikus ponton állunk - tette hozzá.

"Az adósságcsapda fekete lyuk"

Soros György szerint az első lépés a piacok megnyugtatása, a nemzetközi szervezeteknek, a kormányoknak és a szabályozó intézményeknek egységesen kellene fellépniük. A rendelkezésre álló forrásokat nem szabad elaprózni, így a bankok feltőkésítése helyett esetükben is a garanciavállalást kellene választani, az EFSF nevű európai mentőalap segítségével, amely egyébként már nem áll messze egy közös uniós kincstár modelljétől.

Ezután a Görögország után jelenleg a két legveszélyeztetettebbnek számító tagállamot, Spanyolországot és Olaszországot arra kellene bátorítani, hogy bocsássanak ki rövid lejáratú állampapírokat (kincstárjegyeket), a bankrendszert pedig arra, hogy ezekbe fektessen - magyarázta Soros.

Egy kérdésre válaszolva jogosnak nevezte azt a felvetést, hogy vajon lehet-e egy adósságválságot újabb adóssággal gyógyítani. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy ha minden ország megszorító intézkedésekkel akarja csökkenteni az adósságát, az megfojtja a gazdaságot, és biztosan világméretű depresszióhoz vezet. "Ez az adósságcsapda egy fekete lyuk" - fogalmazott Soros, és azt mondta, éppen ezért muszáj megtalálni a módját az egész európai gazdaság élénkítésének.

Soros hangsúlyozta, hogy a lényeg itt az európai gazdaság egysége, a közös fellépés, mert az euróválság legnagyobb veszélye, hogy dezintegrálhatja az Európai Uniót. Az EU története az integráció erősítéséről szólt egészen 2008-ig, azóta ez a folyamat megfordult, aminek leglátványosabb jele az volt, amikor Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy nincs közös garancia az adósságokra, minden országnak külön-külön kell garanciát nyújtania. "Az euróválság elsősorban bankválság és államadósság-válság, de politikai krízis is, a dezintegrációs tendencia megjelenése miatt" - mondta a magyar származású milliárdos.

Rendezett csőd

A Görögország esélyeit firtató kérdésre azt válaszolta, nagy probléma, hogy a teljes görög államadósság húsz százalékának elengedése nem elég. Ezért most valóban reális veszély van egy rendezetlen csődre, amit pedig mindenképpen el kellene kerülni. Megjegyezte, hogy a rendezett csőd is többféle lehet, a közös pont, hogy a legfontosabb a pénzintézetek betéteseinek védelme kell, hogy legyen.

Soros azt is mondta, hogy az euróövezet nyilvánvalóan tökéletlen, befejezetlen modell, hiszen egy valuta mögött erős központi bank, kincstár és közös költségvetési politika kell, hogy álljon. Szerinte a megalkotói is tudták, illetve tudják, hogy melyek lennének a következő lépések, csak ezekhez nem volt soha meg a közös politikai akarat. Aztán közbejött a válság, és 2008-ban meg kellett menteni a komplett globális pénzügyi rendszert.

"Sokan állítják, hogy a piacoknak mindig igazuk van, holott nagyon gyakran tévednek. Ugyanígy nem állja meg a helyét az a tétel sem, hogy a piac mindig egyensúlyra törekszik. Valójában létezik egyensúlyközeli, az egyensúlyhoz közelítő és attól távolodó állapota is. Ezért alakulnak és pukkadnak ki időről időre a különféle lufik, újabb válságokat idézve elő" - magyarázta Soros György.