Deficiteljárást akarnak Magyarország ellen az EU pénzügyminiszterei is

Az Európai Bizottság alelnöke kitart azon véleménye mellett, hogy a kedvező magyarországi hiányadatok csak az egyszeri intézkedéseknek köszönhetők. A pénzügyi biztos hangsúlyozta, ha euróövezeti országról lenne szó, az új uniós szabályok értelmében a mostanihoz hasonló döntést után automatikusan szankció lépne életbe.

Megerősítették az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden az Európai Bizottságnak azt az értékelését, hogy Magyarország eddig nem hozott elegendő intézkedést annak érdekében, hogy államháztartási hiányát tartósan az unióban előírt 3 százalékos küszöb alatt tartsa.

A brüsszeli találkozót követő sajtótájékoztatón Margrethe Vestager, az elnöklő dán miniszter hozzátette: ez lehetővé teszi a bizottságnak, hogy további lépéseket tegyen a Magyarország ellen túlzott deficit miatt folyó eljárásban.

Olli Rehn, a brüsszeli bizottság pénzügyi felelőse az ülésen megismételte a végrehajtó testület azon álláspontját, hogy a tavalyi és idén várható kedvező hiánymutató elsősorban egyszeri intézkedéseknek köszönhető, és nem garantál hosszabb távon fenntartható deficitkorlátozást.

A magyar delegációt vezető Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az MTI értesülései szerint a találkozón azt hangsúlyozta, hogy a kormány nehéz gazdasági helyzetet örökölt, az ország gazdasága nyomás alatt van, és ezért a hagyományostól eltérő intézkedéseket is kénytelen volt alkalmazni az államháztartás konszolidálásának érdekében. A magyar miniszter uniós források szerint azt is kiemelte, hogy az országban átfogó szerkezeti reform folyik, és ennek köszönhetően a szerkezeti egyenleg is javulni fog. Megerősítette azt is, hogy idén a hiány az előírt uniós küszöb alatt marad.

Két hete közzétett - most miniszteri szinten is láttamozott - értékelésében az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy "Magyarország nem tett megfelelő előrelépést túlzott hiánya időben és fenntartható módon történő kiigazítása érdekében", ezért "a túlzott hiány esetén követendő eljárás következő szakaszának elindítására tesz javaslatot". Rehn akkor azt is hangsúlyozta: a Magyarország elleni eljárás "nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége". Ha euróövezeti országról lenne szó, a pénzügyi fegyelemről szóló új uniós szabályok értelmében a mostanihoz hasonló döntést követően automatikusan szankció, pénzügyi letét fizetésének kötelezettsége lépne életbe - jelezte Rehn a sajtótájékoztatón.

Eurózónán kívüli ország esetében a kohéziós támogatások felfüggesztésének lehetősége áll fenn, és a miniszterek mostani döntését követően a bizottság fontolóra veheti ezt az opciót - erősítette meg egy kérdésre válaszolva.

Az uniós miniszterek egyetértettek a bizottságnak azzal az értékelésével is, hogy Belgium, Málta, Ciprus és Lengyelország esetében nincs szükség további lépésekre az eljárásban, de továbbra is szorosan nyomon kell követni a költségvetés alakulását.

Matolcsy: a kormány tartani fogja a hiánycélt

Minden szükséges döntést meghoz a kormány annak érdekében, hogy az államháztartás hiányát jövőre is az Európai Unióban előírt, a bruttó hazai termékhez (GDP) képest 3 százalékban meghatározott határ alatt tartsa - jelentette ki Brüsszelben Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: jelenleg is nagyon közel van a magyar kormány és a bizottság várakozása, hiszen Olli Rehn pénzügyi biztos most is megerősítette, hogy a végrehajtó testület 3,25 százalékos hiányt prognosztizál 2013 végére, a kormány pedig úgy számol, hogy a deficit a 3 százalékos küszöb alatt marad. Hozzátette: szorosan együtt kíván működni a brüsszeli bizottsággal, hogy tovább javuljanak a mutatók, és a kormány minden szükséges döntést meghoz annak érdekében, hogy a hiány ne érje el a küszöböt.

Matolcsy György azt mondta, optimista, hogy az ország elkerülheti a deficiteljárás során elvben alkalmazható szankciókat, azaz a kohéziós támogatások kifizetésének ideiglenes felfüggesztését.

A miniszter korainak minősítette még állást foglalni arról, mekkora hitelkeretről születhet megállapodás a Nemzetközi Valutaalap és az EU, valamint Magyarország között. Úgy vélte, heteken belül megkezdődhetnek a részletes tárgyalások a nemzetközi szervezetekkel, és néhány hónapon belül létrejöhet a megállapodás.