Elkészült a kormány terve a Malév esetleges leállására

A Malév légitársaság leállására készül a kormány
Vágólapra másolva!
A Malév légitársaság leállásának esetére hozott részletes intézkedéseket a kormány két új rendeletben, bár a cég délután azt közölte, hogy továbbra is a működés fenntartásán dolgoznak. A kormány egyrészt átcsoportosított kétmilliárd forintot az esetleges leállásnak a kezelésére, másrészt meghatározta, hogy milyen feltételekkel kártalanítják a jeggyel rendelkező utasokat.
Vágólapra másolva!

Egy kormányrendelet és egy kormányhatározat is megjelent kedden este, amely a Malév leállásának esetére fogalmaz meg intézkedéseket. Az egyik, kedden délután megjelent, este hatkor hatályba lépő rendelet szerint kártalanítást és segítségnyújtást azok az utasok kaphatnak, akik érvényes menetjegyüket a Malév menetrend szerinti járatainak leállását megelőzően vásárolták meg, valamint, akiknek az érvényes Malév-jegyük van a légitársaság üzemelése beszüntetésének napján, valamint azt követően három naptári napra.

Azok is számíthatnak kártalanításra, akik a Malév menetrend szerinti járatának leállása napján vagy azt megelőzően a célállomásra már elutaztak, és a visszafelé útra 2012. február 29-ig érvényes, Malév-járatra szóló menetjeggyel rendelkeznek. A kártalanítási igényeket március 31-ig lehet benyújtani. A Magyar Közlönyben megjelent egy másik rendelet, amely a kártalanításra 2 milliárd forintot különít el a rendkívüli intézkedésekre fenntartott kormányzati keretből.

A leállás csak a legrosszabb forgatókönyv

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztálya az [origo] megkeresésére közölte, hogy az intézkedésre a "a legrosszabb forgatókönyvre való felkészülés jegyében" volt szükség. "A jelenlegi kiélezett helyzetben minden szükséges feltételt biztosítani kíván ahhoz, hogy egy esetleges leálláskor elsődleges feladatként az úton lévő utasok célba juttatását elősegíthesse" - olvasható a közleményben.

A Budapest Airport nem kapott semmiféle jelzést arról, hogy a Malév a gépei leállítására készülne - közölte az [origo]-val Hardy Mihály szóvivő. Kérdésünkre hozzátette, nincs arra vonatkozó szabály, hogy ilyesmit mennyi idővel az intézkedés életbe lépése előtt kell közölni a reptér üzemeltetőjével.

A Malév szóvivője, Róna Márta az [origo]-nak azt mondta, nem kívánnak nyilatkozni semmit azon túl, ami a cég délutáni sajtótájékoztatóján elhangzott. A rendeletek megjelenése előtt néhány órával Berényi János, a Malév elnöke tartott tájékoztatót, amelyen kijelentette, hogy a Malév repülni fog. Azt is mondta, hogy a kormány elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, amit bizonyít, hogy stratégiailag kiemelt céggé minősítette a vállalatot. Ez hétfőn történt meg egy másik kormányrendeletben. Berényi ezt olyan védőernyőnek nevezte, amely alatt a társaság menetrend szerint szállítani tudja az utasokat. (Részletek a sajtótájékoztatóról ebben a cikkben olvashatóak, illetve az alábbi videóban láthatóak.)

A menedzsmentnek ugyan van egy legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyve, de nem ezzel számolnak alapesetben - mondta Berényi. Hozzátette: a cégvezetés azon dolgozik, hogy biztosítsa a működés feltételeit, és az erről szóló pénzügyi terv a hétvégére készül el. A cég elnöke hozzátette, a kormány, mint tulajdonos, tárgyalásokat folytat arról, hogy biztosítsák a 60 milliárd forintos adóssággal rendelkező Malév működését, illetve egy magánbefektető bevonásával létrejöhessen egy, a Malév szerepét átvevő új légitársaság.

Kiürülhet a kassza

Hétfőn lépett hatályba a kormány rendelete, amely kiemelt stratégiai fontosságű cégnek minősítette a Malévet. Az pedig lehetővé teszi, hogy a törvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a gazdálkodó szervezet ellen a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek, a kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja. Továbbá rendkívüli moratórium illeti meg a kiemelt fontosságú céget a vele szembeni követelések teljesítésében.

Az ominózus rendelet lehetővé teszi, hogy az állam által irányított és ütemezett eljárásban rendezzék a légitársaság pénzügyi helyzetét. Ez azért áll a kormány érdekében, mert számos tényező szól az ellen, hogy a Malév esetleges csődje és egy új nemzeti légitársaság elindulása között biztosítsa a működést. Egyrészt az idegenforgalomnak okozhat érzékeny veszteségeket a Malév leállása. Másfelől a budapesti repülőteret működtető Budapesti Airport Zrt. privatizációs szerződésében van egy pont az elvárt minimális utasforgalomról. A Malév a reptér jelenlegi forgalmának majdnem negyven százalékát adja, kiesésével veszélybe kerülhetne a forgalmi minimum teljesülése.

Limburger Lóránt, a Malév vezérigazgatója hétfőn délután pedig közölte, a Malév tevékenységének finanszírozása január végétől ellehetetlenül a folyamatosan javuló kereskedelmi eredmények ellenére. A Malév egyúttal jelezte, megállapodást kötött az ILFC amerikai lízingcéggel, amely "a folyamatos működéshez" a repülőgépeket továbbra is biztosítja. Az igazgatóság elnöke, Berényi János felkérte a Malév menedzsmentjét, hogy a folyamatos működés biztosítása érdekében készítse el a következő időszak likviditását bemutató tervét a hét végéig.

Állami milliárdok, uniós döntés

A Malév helyzetét hónapok óta igyekszik rendezni a kormány, egyelőre eredménytelenül. Az államtól az utóbbi években többször tízmilliárdos támogatáshoz, legutóbb novemberben és decemberben összesen több mint 9 milliárd forintos tulajdonosi hitelhez jutó vállalat helyzetének rendezése január elején vált sürgőssé, mert az utóbbi években a Malévnak nyújtott állami támogatásról hétfőn közzétett uniós döntés arra kötelezi a magyar kormányt, hogy fizettesse vissza az Európai Bizottság által az uniós versenyjoggal összeegyeztethetetlennek minősített tételeket.

A Malévnak nincs annyi pénze, hogy visszafizesse a több tízmilliárd forintot, ezért lehet szükség az említett, állami kontrollal végrehajtott eljárásra, amelyet a stratégiai céggé történő minősítés tesz lehetővé.