Érkezik a fizetés, amely senkinél nem csökkenhet

Vágólapra másolva!
Az alaposan átszabott adórendszer alapján számított első fizetést kapják kézhez a dolgozók a napokban, miközben a munkaadóit a kormány béremelésre ösztönözte. Kíváncsiak vagyunk, olvasóink mit tapasztaltak, valóban szinten maradt-e a fizetésük.
Vágólapra másolva!

Önnek változott a 2012-es első fizetése? Jobban vagy rosszabbul járt? Írja meg mit tapasztalt az idei első fizetésnél!

A napokban érkeznek az első fizetések, amelyeket már az egykulcsos adózás új szabályai szerint fizetnek ki a cégek. A kormány ösztönzőkkel és szankciókkal sarkallja arra a cégeket, hogy az alkalmazottaiknak adjanak olyan fizetést, amely nem lehet kevesebb az egykulcsossá válás és az adójóváírás miatt, mint eddig. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a kormány vállalja, hogy senkinek sem csökkenhet a fizetése az adóváltozások miatt.

Az új szabályok szerint január 1-jétől megszűnt az adójóváírás és az átlagbér alatti fizetéseknél a szuperbruttósítás. Előbbi célja eddig az volt, hogy a minimálbért mentesítsék a személyi jövedelemadó-fizetés alól. Mivel megszűnt a jóváírás, a minimálbéresek több ezer forinttal vittek volna haza kevesebbet, ha a kormány nem emeli meg radikálisan, 93 ezer forintra a legkisebb adható bért. A szakképesítésért járó garantált bérminimum pedig 108 ezer forintra nőtt.

A bruttó 216 ezer forint alatti fizetéseknél az adóváltozás fizetéscsökkentést hozott volna a kézhez kapott összeg esetében, ezért a kormány megalkotta az elvárt béremelésről szóló rendeletet, amelynek célja, hogy senkinek ne csökkenjen a nettó fizetése. E szerint azok a cégek, amelyek a dolgozóik kétharmadánál nem emelik a bért az elvárt mértékben, két évre elesnek az állami támogatásoktól, és közbeszerzési pályázatokon sem indulhatnak.

Ezzel együtt ösztönzőket is felállított a kormány. Azok a cégek, amelyek az összes dolgozójuknál bért emelnek, igénybe vehetik az adókedvezményt, amely lényege, hogy a béremelés 5 százalék fölötti részét leírhatják a munkaadói járulékból (amelynek a neve szociális hozzájárulási adó lett). Amely cégek ezt sem tudják állni, azok további támogatást kaphatnak, ha vállalják, hogy tartják a dolgozói létszámot, de a pontos szabályokat a kormány csak később fogja felállítani.

Önmagában a bérkompenzáció rendszere arra ösztönzi a cégeket, hogy néhány dolgozó kirúgásával spórolják meg a többiekre szánt béremelést. Azzal is számolhatnak a cégek, hogy a cafeteriakeret csökkentésével vagy megszüntetésével csoportosítsanak át pénzt a béremelésre, ugyanis a béremelés 25 százalékáig figyelembe lehet venni béren kívüli többletjuttatásokat is, arról azonban nem rendelkezik a jogszabály, hogy kötelező lenne megtartani a cafeteriát. Ez ahhoz vezethet, hogy egyes dolgozóknak bár nem csökken a nettó bére, mégis azt tapasztalja, hogy kevesebbet visz haza, mert épp csökkent vagy megszűnt az étkezési hozzájárulás vagy az utazási támogatás.