Százmilliárdos csontvázaktól dőlt össze a Malév

A Malévra valószínűleg felszámolás vár, a kormány azt vizsgálja, hogyan lehetne egy új cég keretében nemzeti légitársaságot gründolni. A bukásért a korábbi kabineteket hibáztatja.

Korábban: péntek reggel állt le a Malév, aki kártyával vett Malév-jegyet, könnyen pénzéhez juthat, szükség van-e egyáltalán nemzeti légitársaságra?

Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy legyen nemzeti légitársaság, de csak zöldmezős beruházással lehet új céget létrehozni - jelentette ki Völner Pál a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára péntek délutáni sajtótájékoztatóján.

Völner az [origo] kérdésére, hogy miért nem lépett hamarabb a kormány egy új légitársaság létrehozása érdekében, azt mondta, hogy ez nehezítette volna a befektetőkkel való tárgyalásokat. A kormány azzal igyekezett megerősíteni a Malév helyzetét, hogy stratégiai céggé nyilvánította, és biztosított 2 milliárd forintot az utasok kártalanítására - jelentette ki. A kabinet lépései azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a Malév partnerei megvárják, hogy rendeződjön a cég helyzete, tette hozzá.

A Malév sorsa  valószínűleg felszámolás lesz, annak a szabályai szerint kaphatnak majd pénzt a munkavállalók, mondta Völner, aki szerint az állami bérgarancia-alap szerepvállalására is szükség lesz, de az utasokért, dolgozókért mindent megtesznek. Szerinte a leállás és a csőd volt a felelős magatartás.

Völner szerint az volt a fordulópont, amikor privatizálták a Budapest Airportot, és a Malévot eladták az oroszoknak. Elindult a cég átvilágítása, tette hozzá az államtitkár.

100 milliárdot is kapott a Malév

Péntek reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Orbán Viktor miniszterelnök is a korábbi kormányokat tette felelőssé a Malév bukásáért, és jelezte, hogy új cég létrehozásán gondolkodnak. "Ha meg tudunk szabadulni a csontvázként örökölt terhektől, lehet még magyar nemzeti légitársaság. A csontvázak említésével vélhetően arra utalt, hogy a légitársaság a kormány hivatalba lépésekor már nagyon nehéz helyzetben volt, s ezt az eltelt másfél évben sem tudták megoldani.

A Malév az utóbbi években állami támogatás -  közel 100 milliárd forint - segítségével maradt csak működőképes. A 2007 és 2010 közötti költségvetési juttatásokat nyilvánította tiltott állami támogatásnak idén január elején megjelent határozatában az Európai Bizottság. A cég pénzügyi ellehetetlenülése azonban korábban kezdődött.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 2011 novemberében készített egy Fehér könyv a Malév örökségéről című 22 oldalas jelentést arról, hogy a tárca szerint mi vezetett a már akkor is kilátástalannak tűnő helyzet kialakulásához. Részben az ebben foglaltak alapján is tett öt büntető feljelentést nemrég Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos.

A Fehér könyv egyik érdekessége, hogy szerzői többször is "az elmúlt tíz év" hibás döntéseiről írtak, ebbe az időszakba tehát beleértve az első Orbán-kormány utolsó évét is. Felelősként az egymást váltó vezérigazgatókat, valamint a "felelőtlen"  privatizációt, majd a "könnyelmű" reprivatizációt levezénylő Gyurcsány- és Bajnai-kormányt nevezik meg.

Mik a csontvázak?

A jelentés a 2001 és 2003 közötti időszak káros döntései közé sorolta a géppark szinte teljes cseréjét "súlyos terhet jelentő" lízingszerződések keretében, a hosszú távú járatok "kapkodó és átgondolatlan" megszüntetését, az értékes vagyonelemek, mint a budapesti Hyatt szállodában meglevő résztulajdon, az üzemanyagtöltő üzletág, a Heathrow-leszállási jog eladását. Ezt jórészt Váradi József akkori vezérigazgató nyakába varrta, megemlítve, hogy Váradi jelenleg a Wizz Airt vezeti. (Ráadásul a Wizz Air kérelmezte az Európai Bizottságnál, hogy vizsgálják meg a Malév állami támogatásait. A vizsgálat eredményeként a Malévnak közel 100 milliárd forintot kellene visszafizetnie az államnak.)

Az NFM szerint a 2007-es privatizáció is elhibázott volt. "Az akkori kormány elmulasztotta hitelt érdemlően ellenőrizni és igazoltatni a vevő AirBridge Zrt. szakmai hozzáértését és pénzügyi helyzetét, továbbá elmulasztotta biztosíttatni a nemzeti légitársaság hosszú távú életképességét. A privatizáció gyakorlatilag úgy zajlott, hogy a vevő nem tett bele és nem kockáztatott saját pénzt, ugyanakkor minden visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettséget végeredményben visszaterhelt a Malévre" - áll a dokumentumban.

A Malév megvásárolta saját magát orosz ernyő alatt, ráadásul ezzel egyidejűleg még saját maga irányítását és pénzét is elveszítette, és teljesen kiszolgáltatottá vált!" - így foglalták össze a szerzők a privatizációt, felvetve "az akkori magyar kormány politikai és büntetőjogi felelősségének" kérdését is.

Új céggel nem kellene büntetést fizetni

A Malév leállásával megszűnhet a Malév tiltott állami támogatása miatt az Európai Unió által előírt visszafizetési kötelezettség is. Kiss Dávid, a Bán, S. Szabó & Partners ügyvédi iroda szakértője az MTI kérdésére pénteken azt mondta, hogy az Európai Bizottság gyakorlata alapján nagy valószínűséggel a bizottság elfogadja a Malév jelenlegi helyzetét, és eltekint attól, hogy a légitársaság visszafizesse a tiltott állami támogatást. A korábbi tájékoztatás szerint ennek összege 70-100 milliárd forint körül lenne.

A szakértő véleményét arra alapozza, hogy a tevékenység beszüntetésével a tiltott állami támogatásban részesített piaci szereplő kikerült a piacról, így a bizottság úgy ítélheti meg, hogy helyreállt a piaci verseny.

Kiss Dávid arról is beszélt, hogy egy állami tulajdonú új légitársaság alapítása, különösen ha befektetőkkel közösen hozzák létre, nem ellentétes az EU szabályaival, de a tevékenységét már nem lehetne állami pénzből finanszírozni. Arra külön felhívta a figyelmet, hogy a csődbe ment társaság vagyonelemei csak piaci áron kerülhetnek az új légitársasághoz, mert különben a tiltott állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiterjesztik az új légitársaságra mint az előző jogutódjára.

Külön kitért a jelentés az Airbridge Zrt. mögött álló Borisz Abramovics orosz üzletember viselt dolgaira. Eszerint Abramovics egyszerű pénzgyárként kezelte az ölébe pottyant magyar légitársaságot, milliárdokat szivattyúzott ki belőle jogtalanul, az NFM szerint Leonov Péter akkori vezérigazgató közreműködésével. Van olyan szolgáltatói szerződés abból az időszakból, amely még mindig él, mivel úgy kötötték meg, hogy lényegében felmondhatatlan legyen - áll a Fehér könyvben.

A minisztérium rossznak tartotta a Bajnai-kormány visszaállamosításról hozott döntését is, mivel az "rendkívüli pénzügyi terhet" tett a költségvetésre, a probléma hosszú távú megoldását pedig áthárította a következő kormányra. "A Malévra a visszaállamosításkor és az azóta kényszerűségből ráköltött forint milliárdokból akár több új légitársaságot is létre lehetett volna hozni" - állapította meg a tárca elemzése.

A Bajnai-kormány terhére rótta azt is, hogy a visszaállamosítással nem vállalta fel a felszámolás kellemetlenségét. "Annak felelősségét átdobta a következő kormányra, jóllehet tisztában volt ezzel a lehetőséggel, hiszen a Malév irányított csődjének lehetőségéről már ekkor (2010 áprilisában) tanulmányt készíttetett egy neves nemzetközi jogi irodával".