Mostantól okosabban mentik a devizahiteleseket

Vége a végtörlesztésnek, 160 ezren fizetik vissza hitelüket. Ezzel bejött Matolcsy előrejelzése a végtörlesztők számára, de az ország nehezen számszerűsíthető árat fizet a programért. A következő cél megugrása nehezebb lesz, a nemzetgazdasági miniszter ugyanis az év végére minden devizahiteles családot megszabadítana az árfolyamkockázattól. Az új programok úgy segíthetnek a családokon, hogy közben az ország megítélését is javítják.

Lezárult a végtörlesztés, a devizahitelesek közül 160 ezren szabadulhatnak, jelentős részben svájcifrankhitelüktől. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint az adósok háromnegyede nem vett fel forinthitelt a végtörlesztéshez, saját forrásból rendezte kedvezményes árfolyamon tartozását.

A 160 ezres végső számmal a kormány, ha szűkösen is, de elérte kitűzött célját. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október végén azt mondta, hogy a hitelesek 10-15 százaléka fog élni a végtörlesztés lehetőségével. Mivel az országban a miniszter szerint megközelítőleg 1,2 millió devizahiteles volt, így akkor 100-200 ezer végtörlesztőre számított. A devizahitelesek problémáját azonban egyáltalán nem tudta le a programmal a kormány, arról nem is beszélve, hogy nehezen számszerűsíthető árat kellett fizetni a végtörlesztési programért.

Javít, de...

"Minimálisan javítja a devizahitelekből adódó sérülékenység szempontjából Magyarország helyzetét a végtörlesztés eredménye. A statisztikák arra utalnak, hogy a végtörlesztést elsősorban azok választották, akiknek az árfolyamemelkedés amúgy sem feltétlenül okozott komoly problémát a törlesztés finanszírozásában. Akiknél ki volt centizve a családi büdzsé, azokon nem segített igazán. A Magyarországba vetett bizalom szempontjából azonban komoly, nehezen számszerűsíthető károkat okozott a lépés" - mondta az [origo]-nak Orbán Gábor, az Aegon kötvényportfólió-menedzsere.

Németh Dávid, az ING makroelemzője szerint a végtörlesztéssel a devizahitel-állomány miatti kockázat mintegy 20 százaléka tűnt el a rendszerből. Ez mindenképpen csökkenti Magyarország sérülékenységét, de továbbra is van körülbelül egymillió devizahiteles adós több ezer milliárd forint értékű tartozással, ez pedig továbbra is jelentős kockázatot jelent.

A végtörlesztés hatásait nagyon nehezen lehet konktrétan meghatározni, de az biztos, hogy rontotta Magyarország megítélését. A gazdasági növekedést visszafogó végtörlesztést élesen kritizálták tavaly a bankok, elemzők is, a lépés bejelentése után indult meg a forint régiós valutáktól elszakadó értékvesztése. A Bankszövetség tavaly ősszel közölte, a végtörlesztés kiszámíthatatlan makrogazdasági kockázatot hordoz, a lépés miatt emelkedő országkockázatot, a gyengülő forintot, az esetleg megnövekvő forintkamatokat mindenki a bőrén érzi majd. A Moody's hitelminősítő pedig, amely a három nagy hitelminősítő közül novemberben elsőként sorolta bóvli kategóriába Magyarországot, szeptember végén közölte, aggasztó precedenst jelent a végtörlesztés.

A bankok élesen kritizálták a végtörlesztést annak elindításakor. Az [origo]-nak csak név nélkül, háttérben nyilatkozó banki vezetők szeptemberben azt mondták, a végtörlesztések miatt akár 1000 milliárd forintos veszteséget lesznek kénytelenek elszámolni, ennek következtében a rendszer biztonsági tartalékául szolgáló úgynevezett szavatolótőke közel fele eltűnhet a rendszerből (ez akkor 2300 milliárd forint volt).

"Ekkora veszteséget nem visel el a rendszer" - fogalmazott az [origo] kérdésére az egyik bankvezető, aki szerint minimum az várható az intézkedéstől, hogy a "hitelcsatorna elnémul". Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának tagja pedig azt mondta, a végtörlesztési lehetőségből "nagyon nagy baj lesz". A PSZÁF keddi adatai alapján a bankok vesztesége végül 200 milliárd forint lett, ami a bankvezetők első reakcióitól jócskán elmarad, de a hitelezés visszaeséséhez azért hozzájárult.

Ami jön

Az [origo]-nak nyilatkozó közgazdászok szerint a következő időszakban induló programok már jobb egyenleget mutathatnak majd, mert úgy mérsékelhetik a a devizahitelesek számát, hogy közben az ország megítélésén is javítanak. Az új árfolyamrögzítés - amelyet várhatóan meg is hosszabbítanak -  bevezetése ugyan kitolja a problémát, mert a rögzített és a piaci árfolyam különbségét újabb, de később kedvezményesen törlesztendő hitelből kell finanszírozni, ám ettől még javulást hozhat. Egyrészt a fix árfolyamos rendszert választó háztartásoknál több pénz marad, és abban is lehet reménykedni, hogy a következő években lesz konjunktúra, amely szintén hozzájárulhat az adósok pozíciójának javulásához. 

Hasonlóan fogalmazott Németh Dávid, aki elmondta: "A fix árfolyamos rendszerbe belépők például vásárlásra költhetik egy részét, ez pedig élénkítheti a nagyon gyenge számokat produkáló belső fogyasztást. Emellett elképzelhető, hogy az adósok egy része a rögzített árfolyam miatt felszabaduló pénzből, mondjuk, állampapírokat vásárol, ez azért fontos, mert nem külföldi hitelezők, hanem belföldiek járulnak hozzá az ország finanszírozásához". 

Orbán szerint a devizahiteleseknek a jövőben biztosított programok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a feltörekvő piaci országokhoz - elsősorban a lengyelekhez, csehekhez és a románokhoz - képest csökkenjen a Magyarországtól elvárt felár. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak a régió más országaihoz hasonló kamatért adnak hitelt, nem tekintik kockázatosabb befektetésnek.

Az év végére vége?

Kérdés, hogy Matolcsy György nagyratörő terveit mennyiben szolgálhatják ki az újonnan elindított programok. A miniszter október végén a Heti Válasz hetilapnak adott interjújában azt mondta, lépésről lépésre el kell jutni oda, hogy nem terhelik devizahitelek a vállalkozásokat és az önkormányzatokat, és 2012 végére a családokat már mentesíteni lehet a devizakölcsönök árfolyamkockázata alól.

Ehhez vagy újabb devizahiteles-mentőcsomagok bejelentésére lesz szükség, vagy arra, hogy a megmaradt devizahitelesek belépjenek az új árfolyamrögzítés rendszerébe. Utóbbinak azonban kicsi a valószínűsége. Németh Dávid szerint az érintettek fele dönthet így, Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke, az OTP Jelzálogbank első embere januárban azt mondta, becslése szerint a devizahitelesek fele választja majd a fix árfolyamos rendszert.