Meghosszabbítják az árfolyamrögzítést

A kormány várhatóan 2017. június 30-ig kitolja a kibővített árfolyamrögzítést - derül ki az Index birtokába került törvénytervezetből. Ebben újdonság, hogy a lízingesek is segítséget kaphatnak, de jelen állás szerint a devizában törlesztő devizahitelesek nem. A kormány számításai szerint az árfolyamrögzítéssel az átlagos adós 59 ezres törlesztője 41 ezer forintra csökkenhet.

A bankszövetséggel tavaly decemberben kötött megállapodásnak megfelelően elkészült, és szerdán a kormány elé is kerülhet a kibővített árfolyamrögzítésről szóló törvénytervezet - tudta meg az Index. A lap birtokába került javaslat főbb vonalaiban megegyezik a korábban megismert kormányzati elképzelésekkel. Ezek lényege, hogy a rögzített árfolyam feletti tartozásrész az adós gyűjtőszámláján halmozódik, ennek kamatait az állam és a pénzintézetek fele-fele arányban fizetik.

Újdonság, hogy az árfolyamrögzítés nem 2016 végéig, hanem 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig élhet, ha a kormány rábólint a törvénytervezetre. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott javaslat ezt azzal indokolja, hogy az új gyűjtőszámlahitel-szerződések megkötésére legkorábban áprilistól kerülhet sor, ezért az eredeti határidőig csak négy és fél év lenne hátra. A tervezetben az áll, hogy a hosszabbítást a bankszövetség támogatta - írja az Index.

A kedvezményre jogosultak körét is kibővítheti a kormány a törvénytervezet szerint. A bankszövetséggel december 15-én aláírt megállapodás a lízingesekre még nem terjedt ki, de a kormány őket is bevonná a kedvezményezettek közé. Az indoklás szerint azért, mert a végtörlesztést is kiterjesztették erre a körre, így most indokolatlan lenne a kizárásuk.

A devizában törlesztők viszont hátrányba kerültek, ők jelen állás szerint nem kérhetik a rögzítést. A tervezethez csatolt vezetői összefoglaló azonban emlékezteti a minisztereket, hogy végül a végtörlesztés szabályait nekik kedvezően módosították, egyelőre tehát nem zárható ki, hogy a véglegesített javaslatba őket is bevonják.

Az eredeti, kisebb kedvezményt jelentő és csak 36 hónapra szóló árfolyamrögzítést január 8-ig mindössze 3250-en kérték. Mivel az új konstrukció jóval kedvezőbb a réginél, így egyedi szerződésmódosítások helyett a tervezet "jogszabályi szerződésmódosítást" biztosít az érintetteknek. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézetek a szóban forgó szerződéseket automatikusan a kedvezőbbre cserélik, a régi feltételeket csak azoknak tartják fenn, akik ezt külön kérik.

A közszféra dolgozóit a bankok soron kívül bírálják el, és egyszeri, vissza nem térítendő támogatást is kapnak az államtól július 1-jéig, ami 10 milliárdos költségvetési kiadást jelent. A bankok és a kormány decemberi megállapodásában az adósoknak az eredetinél kedvezőbb árfolyam-rögzítési szabályokat dolgoztak ki. Aki idén év végéig jelzi, annak frankhitel esetén 180 forinton, euróhitel esetén 250 forinton, jenhitelnél 2 forinton rögzítik a részletét egészen 2017. június 30-ig.

A dokumentum szerint az árfolyamrögzítés 60 hónapja alatt a 300-450 ezer érintett kamattámogatása 103-154 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent. Egy átlagos, 7 millió forintos, 20 éves futamidejű jelzáloghitelnél, amit öt évvel ezelőtt 8 százalékos kamattal vettek fel, a havi részlet - a dokumentum 254 forintos svájci frankkal számol - 58 500 forintról 40 600 forintra csökken, függetlenül az árfolyammozgásoktól - írja cikkében az Index.