A 350 milliárdos Malév-kérdés

leállt a Malév, leállította járatait a nemzeti légitársaság, tömeg a Liszt Ferenc reptéren 2012.02.03-án
Vágólapra másolva!
Nyolcszáz milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek, hogy a Malév csődbe ment - jelentette ki a héten Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint ennek maximum a feléről van szó, de arról sem biztos. A költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium nem érzi magát illetékesnek az ügyben.
Vágólapra másolva!

A Malév felszámolása jogkövetkezménnyel nem jár - egyebek között ezt írta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtóosztálya az [origo] által feltett kérdésre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a reptér privatizációs szerződéséből milyen állami kötelezettségek következnek.

A minisztérium válasza több ponton is ellentmond Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak. Budai ugyanis azt állította, hogy az államnak 800 milliárd forintnyi fizetési kötelezettsége lett a Malév felszámolása miatt. "A Malév felszámolása megindult, a szerződés e pontja ezzel hatályba lépett" - hangzott el a kormánybiztos rendkívüli sajtótájékoztatóján szerdán.

800 milliárd vagy a fele

Budai Gyula a Budapest Airport Zrt. 2005-ös privatizációs szerződésének részét képező vagyonkezelői szerződésről, illetve a 2007-ben módosított banki háttérszerződésről beszélt. Az általa idézett, de a sajtónak - a szerződés titkosságára hivatkozva - meg nem mutatott pontok szerint a Malév felszámolása esetén az állam köteles megtéríteni a BA Zrt. tulajdonosa által felvett hitelek bizonyos részének 90 és a reptérért fizetett összeg 97 százalékát, összesen majdnem 800 milliárd forintot. A szerződések, ha Budai igazat mond, ezzel gyakorlatilag biztosítják a budapesti repteret megvásárló Hochtiefnek, hogy visszakapja befektetett pénzét, amennyiben a Malév csődbe megy.

Az NFM [origo]-nak küldött válaszában ehhez képest más áll. A tárca azt írta ugyan, hogy az előző kormányok idején "a magyar állam kirívóan előnytelen módon gyakorlatilag teljes körű garanciát vállalt mindenért", de nem a Malév elleni felszámolási eljárást, hanem a leállása miatti várható forgalomkiesést jelölte meg a "szélsőséges esetben" előálló állami helytállási kötelezettséget okaként. Az NFM is hozzátette, hogy "ennek pontos összege számos tényező (idő, fennálló adósság, befektetett összeg stb.) függvényében alakulhat, összességében valóban elérheti akár a több száz milliárd forintot is".

A privatizációs szerződés e pontjáról először a Figyelő írt másfél éve. A hetilap akkori értesülése szerint a reptér-üzemeltető-cég 75 százalékát annak idején megvásároló brit BAA International kikötötte, hogy a Budapest Airport pénzügyi ellehetetlenülése esetén visszajár neki a vételár.

Nem világos azonban, hogy pontosan milyen feltételnek kell ehhez teljesülnie. A szerződést kikértük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) jogutódjától, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, de a közérdekű adatigénylés teljesítéséhez az MNV részére rendelkezésére álló 15 nap még nem járt le. (Pénteken az LMP is bejelentette, hogy a szerződés nyilvánosságra hozatalát kéri a kormánytól.)

Az NFM érvelésével egybevág, hogy a Malév helyzetéről még decemberben kiadott Fehér Könyvben azt írta a minisztérium, hogy az állam számára "hozzávetőlegesen 1,5 milliárd euró, azaz kb. 450 milliárd forint" fizetési kötelezettség keletkezhetne" a BA Zrt. "ellehetetlenülése" esetén.

Több, mint a hiány

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Facebookon így reagált egy bejegyzésében: Budai Gyula egyszerűen összeadta egy mérleg eszköz-, illetve forrásoldalának tételeit, azaz hétköznapi nyelvre lefordítva úgy határozott meg egy értéket, hogy vette azt, amennyit ér, és hozzáadta, amennyibe került, így pedig rögtön ki is jött a duplája.

Titkos, vagy nem?

Arra a kérdésünkre, hogy ha valóban 800 milliárdos tehervállalás fenyegeti az államot, miért ismeri azt el önként és nyilvánosan a kormány képviselője, gyengítve ezzel saját tárgyalási pozícióját, Budai Gyula azt válaszolta: ha Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök "nem állítja azt, hogy a szerződésben nincs ilyen záradék, nem kellett volna kiállnom ezzel". Gyurcsány valójában azt állította, hogy a szerződésben nincsen "titkos" záradék.

Titkársága pedig a kormánybiztos szerdai sajtótájékoztatója után kiadott közleményében azt írta, hogy "a szerződés soha nem volt titkos, abba a parlamenti pártok képviselői bármikor beletekinthettek". Amikor ezt Budai Gyulának idéztük, azzal reagált, hogy "meg lehet kérdezni a képviselőket, senki sem tudott arról, hogy bele lehet tekinteni" (Budai 2010 előtt nem volt képviselő).

A kormánybiztos azt a kérésünket, hogy engedje megnézni a sajtótájékoztatón felmutatott szerződéspéldányt, elhárította, mondván, az titkos minősítésű. Ennek ellentmond hogy, az MNV Zrt. illetékes munkatársa ugyanakkor szóban azt ígérte, hogy a törvényes határidőn belül az [origo] megkapja a szerződést.



Megkérdeztük Budai Gyulát, vajon miért tér el jelentősen az által közölt összeg a Fehér Könyvben szereplőtől. Azt felelte, az NFM számításait nem ismeri, de valószínűleg azért, mert a tárca " nem tüntette föl a hitelek kifizetésének kötelezettségét".

Az összeg nagysága fontos kérdés, hiszen 800 milliárd forint nagyjából másfélszerese a 2012-re tervezett 550 milliárd forintos költségvetési hiánynak. Vagyis ha ezt valóban ki kellene fizetni, az teljesen felborítaná a költségvetést, tovább nőne az államadósság, és Magyarország elvesztené az esélyét, hogy kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.

Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy számol-e a kormánybiztos által ismertetett fizetési kötelezettséggel, és ha igen, milyen forrásból tartja lehetségesnek ekkora összeg előteremtését, valamint hogyan változik ennek fényében a hiánycél. A tárca sajtóosztályán szóban azt közölték, hogy mivel ebben az ügyben az NFM illetékes, oda továbbították a kérdéseinket. Jeleztük, hogy az NGM-től nem a szerződésre, hanem a saját felelősségi területét érintő, a költségvetési hatásokra vonatkozó kérdésekre várunk választ, ennek ellenére megismételték, hogy az NGM nem válaszol.

Lesz munkacsoport is

Egyelőre azonban egyáltalán nem biztos, hogy a magyar államnak bármit is fizetnie kell. A BA Zrt. jelenlegi főtulajdonosa, a német Hochtief egyik szóvivője a Reuters tudósítása szerint azt mondta, esetleges jövőbeli igényük felmérése még nem történt meg, annak érvényesítése pedig "a magyar kormánytól függ". A hírügynökség szerint Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletvezetője azt mondta, adódnak költségvetési kockázatok a Malév-ügyből, de szerinte túl korai lenne ezeket számszerűsíteni.

Az NFM már idézett válaszában az áll, hogy a tárca és a BA menedzsmentje, tulajdonosai között "folyamatos tárgyalások zajlanak a Malév leállása nyomán kialakult helyzet kezelése érdekében, a felek közös munkacsoport létrehozását tervezik". Az eddigi megbeszélések tárgya alapvetően a kieső forgalom hatásait legalább részben ellensúlyozni képes intézkedések beazonosítása, bevezethetőségük mérlegelése volt. A szaktárca az állami mozgástér korábban lefolytatott vizsgálata nyomán ésszerű, vállalható kompromisszum kialakítására törekszik - írta a minisztérium.