Az adósság a fő magyar kockázat

Magas a magyar eladósodottság, ezért van rajta az ország az Európai Bizottság veszélyeztetett gazdaságokat felsoroló listáján. A jelentésnek közvetlen következménye nincsen, miután a kormány megköti az IMF-megállapodást, már nem is leszünk részesei ennek a vizsgálatnak.

Veszélyeket lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság - derült ki Olli Rehn pénzügyi biztos strasbourgi sajtótájékoztatóján. 

A bizottság azt javasolja az Európai Tanácsnak Magyarországgal és 11 másik uniós tagállammal kapcsolatban, hogy javasoljon megelőző lépéseket, mielőtt kárt okozhatnának a gazdasági problémák. (A tizenegy ország: Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság.)

A bizottság szerint a magas állami és magáneladósodottság jelenti a fő problémát Magyarországon, miközben a más gazdasági egyensúlytalanságokat már kezelt a kormány kiigazításokkal. A hétfőn már részben kiszivárgott jelentésből az is kiderül, hogy a Magyarországon a legmagasabb a  külső eladósodottság az Unióban. . 

A biztos által ismertetett veszélyekről szóló jelentés egy új eljárás keretében született meg. Az úgynevezett hatos csomagot tavaly nyáron léptette életbe az unió, és az volt a célja, hogy elejét vegye a mostanihoz hasonló gazdasági válságok kialakulásának. Ennek egyik része, hogy az Európai Bizottság már nemcsak az egyes tagállamok költségvetéseit figyeli, hanem a gazdasági egyensúlytalanságokról is jelentést készít. (Az egyensúlytalanságot 10 mutató segítségével, köztük a munkanélküliség, az eladósodottság mértéke, a fizetési mérleg hiánya vagy többlete alapján határozzák meg.)

Reagált az NGM

A Nemzetgazdasági Minisztérium kedd este közleményt adott ki, amely szerint Magyarország esetében az Európai Bizottság által vizsgált tíz indikátor közül csupán kettő jelzett egyensúlytalansági problémát, az államadósságot és a nettó befektetési pozíciót mérő mutatón haladták meg a határértékeket. E két mutatón túl az Európai Bizottság figyelembe vette a külső adósság magas szintjét és annak devizaszerkezetét is. Mindezen mutatók állományi jellegű mutatók, ez pedig a minisztériumi közlemény szerint azt jelenti, hogy a múltban hosszú időszakon keresztül alakultak ki a magas, határértéket meghaladó értékek.

Ahol súlyos gazdasági gondokat talál, ott az Európai Tanács ajánlásokat fogalmaz meg, és próbálja a gazdasági stabilitás és növekedés felé terelni a tagországokat. A tanács döntése után a bizottság egy részletesebb állapotfelmérést készít. Az eljárás keretében akár büntetést is kaphatnak a tagországok, ha több kör után sem veszik figyelembe az unió jelentéseit.

Az IMF-programban részt vevő országok azonban automatikusan kiesnek az ilyen típusú brüsszeli megfigyelések alól, így ha létrejön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalap, illetve az Európai Unió és Magyarország között, akkor ezzel már nem kell foglalkoznia a kormánynak. Az IMF-hitel - amit az Európai Unióval közösen nyújt - azonban sokkal szigorúbb negyedéves gazdasági ellenőrzést jelent majd az országnak.

Az Európai Bizottság legutóbb akkor mondott véleményt a magyar gazdaságpolitikáról, amikor január közepén azt javasolta, hogy folytatódjon Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárás. Erre azért került sor, mert a magyar költségvetés 2004 óta nagyobb hiányt mutat, mint amiben az uniós tagállamok felső határként megállapodtak. (A tagországok többségében ez a helyzet.)