A békülékeny Orbán ellenére szorongatná Rogán a bankokat

Felrúgná a bankok és a kormány közötti decemberi megállapodást, de a kormányfő közelmúltban tett nyilatkozataival is szembemegy Rogán Antal javaslata az árfolyamrögzítés feltételeinek felpuhításáról. Rogán a bankszektorra és a költségvetésre is újabb terheket róna, javaslata ennek ellenére élvezi a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatását.

Informális egyeztetést tartott szerdán a Magyar Bankszövetség elnöksége, de hivatalosan csak a következő, március 5-i elnökségi ülésen tárgyalják meg azokat a fideszes javaslatokat, amelyek egyértelműen szembemennek a bankok és a kormány tavaly decemberi megállapodásával. Rogán Antal és Németh Zoltán fideszes képviselők kedden arra tett javaslatot, hogy az árfolyamrögzítés áprilisban induló új rendszerében még többen vehessenek részt, azok is, akik 30 millió forintnál értékesebb ingatlanban laknak. A korlátot a legújabb módosító szerint 30 milliós hitelösszegben húznák meg, miáltal a devizaadósoknak legalább 95 százaléka élhetne a lehetőséggel.

A javaslatot szerdán az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága is felkarolta, jóllehet a felvetést az ellenzéki tagok hevesen támadták. Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára  úgy érvelt, az ingatlankorlát eltörlése mindössze néhány milliárd forint többletkiadást jelentene a központi büdzsének az eredeti javaslathoz képest, vagyis az a költségvetés szempontjából kezelhető.

A téma a szerda délutáni bankszövetségi egyeztetésen is terítékre került, noha a találkozót már korábban, a friss módosítóktól függetlenül összehívták. Mint az egyik névtelenséget kérő forrásunk a találkozót követően elmondta, "a bankok egyelőre nem szeretnék túlreagálni a dolgot", mert nem látnak tisztán, nem tudják, egyéni akcióról vagy kormányzati álláspontról van-e szó. Minderről megpróbáltuk megkérdezni Rogán Antalt is, aki azonban külföldön tartózkodik, emiatt sajtósa csütörtökön délelőtt elküldött kérdéseinkre leghamarabb hétfőre ígért választ.  

Képviselők kontra Orbán

Orbán Viktor miniszterelnök már többször tett olyan kijelentést, amely látványosan eltér saját frakciótársai - elsősorban Rogán Antal V. kerületi és Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester - véleményétől. A miniszterelnök a februári egri frakcióülésen azt mondta: "eleget csapott már oda" a bankoknak az elmúlt másfél évben, és nem illene újabb frontot nyitni akkor, amikor épp csak lezárultak a konfliktusai a pénzintézetekkel.

Már tavaly októberben is úgy látta, hogy a magyar bankrendszerre eddig is sok terhet róttak, ezért óvatosnak kell lenniük az adósságok újratárgyalásakor. A Kossuth Rádiónak tavaly év végén adott interjújában pedig örömét fejezte ki amiatt, hogy "a bankok hajlottak a megállapodásra, és a kormánynak nem erőből kell átnyomnia ezt a teljes pénzügyi programot".

Jó néhány egyéni fideszes képviselői nyilatkozat viszont nem illett a békülékenyebbé váló hangnemhez. Rogán Antal volt az, aki tavaly októberben a Gazdasági Versenyhivatalnál kartellvizsgálatot kezdeményezett a legnagyobb kereskedelmi bankok ellen, Lázár János nem sokkal később arról beszélt, hogy "meg fogjuk törni a bankrendszer ellenállását", de idén is ezt a stílust folytatta, amikor nyilvánosan és több ízben nekiment az Erste Banknak, amiért Hódmezővásárhelynek árfolyamveszteségei keletkeztek az elmúlt években. Kirohanását azzal indokolta, hogy a bankok (és egyébként a multik is) "gyakran nem elégednek meg tisztességes haszonnal, hanem annak sokszorosát akarják rajtunk megkeresni".

Bankszövetségi forrásunk szerint a Fideszen belül érezhető ellentmondások magyarázata az, hogy "élnek még a korábbi reflexek" egyes képviselőkben, akik nem veszik észre, hogy a kormányfő már más utat jár. De van ennél egy pesszimistább magyarázat is, amely szerint Orbánnak így a kényelmesebb, hiszen személyesen nem neki kell újfent ütköznie a bankszektorral.

Nehéz az asztal mögött tartani a külföldieket

Hogy a bankok mekkora többletteherrel számolnak a rögzített periódus alatt közösen elengedett kamatok miatt, arról egyelőre nem készültek pontos számítások, de mint az egyik nagy jelzáloghitelező bank felsővezetője az [origo] kérdésére név nélkül elmondta, a korábbi feltételrendszer nem véletlenül volt kitalálva. Szociális szempontok is közrejátszottak, hiszen aki 30 millió forintnál többet érő ingatlanban él, az könnyen megteheti, hogy kisebbre cseréli otthonát, és így enyhíti a havi hitelterheit, ezt az adósi kört tehát nem kell részben közpénzből megsegíteni.

"Nem improvizáltunk, amikor a megállapodást megkötöttük, nagyon nagy energiákat emésztett fel a korábbi konstrukció kidolgozása, és az egyezmény aláírása, amit most egy elég lényeges ponton át akarnak írni" - fogalmazott a tárgyalásokon végig aktív szerepet vállaló bankvezető. Hozzátette, már az is roppant nehéz, hogy a külföldi bankokat a tárgyalóasztal mellett tartsák.

Az OTP-nek is fáj

A legfrissebb képviselői indítványok a jenhiteleknél alkalmazott árfolyamrögzítést is módosítanák. A megállapodásban szereplő 2,5 forintos árfolyam helyett 2 forinton fixálná a törlesztést, miáltal szintén nőnének a bankok és a kormány terhei is. Ez az ötlet szektorszinten kisebb következményekkel jár, mint a 30 milliós korlát mozgatása, mivel mindössze két bank kínált rövid időn keresztül jenhiteleket.

A legrosszabbul azonban éppen az OTP-t (kisebb mértékben a K&H-t) érinti, amelynek első számú vezetője, tavaly novemberben és decemberben, több ízben is közbenjárt magánál a miniszterelnöknél azért, hogy létrejöhessen a megállapodás a bankok és a kormányzat között. Ehhez képest az árfolyamrögzítés feltételei már a törvényjavaslat elkészültének pillanatában felpuhultak. A tervezetbe, amelyet Matolcsy György miniszter február 10-én az Országgyűlés elé tárt, már bekerültek a lakáslízingesek is, a program záródátuma pedig fél évvel kitolódott, 2017. június végére. Ezeket a módosításokat a bankok szó nélkül hagyták, egyik bankszövetségi forrásunk szerint "ezek apróságok, nem érdekesek".

Az önkormányzatokkal foglalkoznak

Az elmúlt hetekben az eladósodott önkormányzati szektor esetleges kisegítése is többször felmerült - ezzel a kérdéssel a bankok folyamatosan foglalkoznak, ahogyan ezt bankszövetségi forrásunk megerősítette, hozzátéve, hogy alakult egy munkacsoport a szövetségen belül, amely folyamatosan egyeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőivel.

Forrásaink szektorszintű megoldást - egységes mentőcsomagot, amelyhez hasonlót a magánszemélyeknek kidolgoztak - kizártnak tartanak. Ilyesmiben, nyilatkozatai alapján, Orbán Viktor sem gondolkozik. (Orbán békülékeny nyilatkozatairól lásd keretes írásunkat.)