A díszelgési pótlék ideje lejár

A kormányon múlik, hogy mikortól keres több mint 100 ezer közszolga annak alapján, hogy milyen hasznos és felelősségteljes a munkája, ahelyett, hogy a hivatalban eltöltött idő és a pótlékok kusza rendszere számítana. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a kormány számára készült előterjesztése az [origo] birtokába jutott.

Havi 20-60 ezer forint díszelgési pótlék annak a katonának, aki állami ünnepségeken rendszeresen díszeleg; havi csaknem húszezer forintos zenekari pótlék zenekarban játszó honvédnek; havi 8 ezer forint kutyavezetői pótlék a kutyás rendőrnek; angol felsőfokú, C típusú nyelvvizsgával rendelkezőt megillető havi közel 40 ezer forint idegennyelv-tudási pótlék - csak néhány példa olyan pótlékra, amely elképzelhető, hogy áldozatul esik a közszolgák bérezési rendszerére váró átalakításának.

Ez olvasható ki az [origo] birtokába került kormány-előterjesztésből, amely összegyűjti a közszolgákat most megillető, szerteágazó kifizetéseket, és néhány javaslatot fogalmaz meg azok egységesítésére.

Még nincs döntés

A közalkalmazottak, köztisztviselők, katonák, fegyveres szolgálatot teljesítők több tucatnyi jogfajta alapján kaphatnak ma jövedelmet. Vannak fix juttatások, mint az alapilletmény, és vannak mozgó bérelemek. Ezek egy részét szociális szempontok alapján ítélik meg, díjazzák a túlmunkát, a többlettudást pótlékokkal igyekeznek elismerni, és a nagyobb teljesítményre elvileg a jutalom sarkallja a közszolgát.

A kormány tavaly döntött arról, hogy közszolgálati életpályamodellt dolgoz ki, ez pedig megköveteli az összetett juttatási rendszer egységesítését. Ebbe a folyamatba illeszkedik a mostani előterjesztés, amely hangsúlyozottan még nem azt írja le, hogy mi lesz, hanem csak rámutat a jelenlegi rendszer anomáliáira, felkínálja a lehetőségeket a kormánynak, hogy milyen irányba lehet elindulni.

Az előterjesztést áthatja a kormányzati személyzeti stratégiába foglalt elv, hogy fokozatosan át kell térni a munkaköri rendszerre. Most ugyanis a közszolga bérét alapvetően az határozza meg, hogy milyen a végzettsége, és hány éve dolgozik a közszférában. A munkaköralapú bérezésnél - ami a versenyszektorban magától értetődő - ezzel szemben az számít, hogy ki milyen poszton dolgozik, mekkora felelőssége van, munkája mennyire hasznos. Az előterjesztésből az derül ki, hogy a kormányon a sor, hogy eldöntse, milyen gyorsan vezetik be a munkaköralapú bérezést.

110 ezer érintett

A dokumentum nem titkolja, hogy az egységesítés nemcsak a könnyebb áttekinthetőséget és könnyebb kezelhetőséget szolgálja, hanem a spórolást is. Az anyag így fogalmaz: "a 2012. évi költségvetésben a kormány által vállalt hiánycélkitűzés teljesítése (...) a kifizetések egységesebbé tételét, egyben korlátozását feltételezi."

Az előterjesztés arról nem szól, hogy mennyit lehetne ezzel megspórolni, de utal arra, hogy a költségvetési lehetőségek szűkülése miatt a teljesítményt fokozni kell. Az átalakítás nem a közszolgák teljes, 670 ezer fős körét, hanem csak 110 ezer embert érintene, közülük most több mint 60 ezren az államigazgatásban, több mint 40 ezren pedig az önkormányzati igazgatásban dolgoznak, jövőre a járási rendszer kiépítése után az arány 80-25 ezerre módosul.

Az illetmény

Négy jogcímen kaphatnak most jövedelmet a közszolgák. Az illetmény (voltaképpen a rendszeres alapbér) is több elemből áll. Az alapilletmény az évek óta változatlan, havi bruttó 38 650 forintos illetményalap és egy szorzótényező alapján jön ki, a szorzótényező függ attól, hogy kinek milyen végzettsége van, hány éve dolgozik a közszférában, illetve köztisztviselő esetén milyen besorolási fokozattal (például gyakornok, tanácsos, vezető-tanácsos, főtanácsos) rendelkezik.

Ezt az alapilletményt érintené a legkevésbé az egységesítés, a dokumentum szerint "a szolgálati idővel arányosan emelkedő alapilletmény számításai módjára vonatkozó szabályozási rendszer megtartandó", de itt is figyelembe kell venni a munkaköri rendszerre való fokozatos áttérés lehetőségeit is.

Az illetmény másik eleme az illetménykiegészítés. Most előfordul, hogy a szervezeti hierarchia azonos szintjén állókat máshogy díjaznak a jogszabályok, és az is gondot okoz, hogy a hivatalok egymáshoz viszonyított hierarchiájának sem felel meg a kiegészítés rendszere.

A közigazgatási minisztériumban készült előterjesztés szerint, ha a kormány a munkaköralapú rendszerre térne át, akkor az illetménykiegészítést meg kell szüntetni. Ha azonban a mostani szabályok élnének tovább, akkor a szervezeti hierarchiában azonos szinten levő szervek azonos mértékű kiegészítést állapíthassanak meg, ez azonban néhány esetben azzal járna, hogy csökkenteni kell az illetménykiegészítést.

Illetménypótlékból több tucat van. (Lásd a táblázatot.) Ezek általában iskolai végzettséghez és szolgálati időhöz kötődnek. Ha áttér az állam a munkaköralapú bérezésre, akkor a rendszeres, munkakörhöz kapcsolódó pótlékok is megszűnnek, ha azonban nem lesz áttérés, akkor is átfogó felülvizsgálat alá kerülnek az alanyi jogon járó pótlékok.

Pótlék neve	Pótlék összege
éjszakai pótlék	óránként 54 forint
gépjárművezetői pótlék	havi 5025 forint
doktori képzettségi pótlék	havi 28 990 forint
lovas járőri, díszelgési pótlék fegyveres testületnél dolgozónál	havi 9663 forint
kutyavezetői pótlék	havi 7730 forint
búvárpótlék fegyveres testületnél dolgozónál	óránként 1933 forint
búvárpótlék katonánál	óránként 1005-1353 forint
zenekari pótlék katonánál	havi 19 325 forint
terepfelmérői pótlék katonánál	napi 1623-3246 forint
eseti díszelgési pótlék katonánál	napi 618 forint
repülő és helikopter műszaki üzemben tartó pótlék	havi 7730 forint

Forrás: előterjesztés, [origo]-gyűjtés. Az alapilletmény a 38 650 forintos illetményalap és egy szorzótényező alapján adódik. Egy húszéves jogviszonnyal rendelkező, főtanácsos fokozatú köztisztviselőnél a szorzószám 5,2, így alapilletménye havi 200 980 forint.

A teljesítményösztönző

A bér második jogcíménél, a teljesítményösztönző juttatáshoz alaposan hozzányúlhatnak, erre enged következtetni a dokumentum. Bár márciustól jutalom csak teljesítményértékelés alapján fizethető ki, de egyelőre a jutalom kifizetését a törvények közvetlenül nem kötik mérhető és kontrollálható egyéni teljesítménykövetelményekhez, illetve azok értékeléséhez.

Az előterjesztés kiáll amellett, hogy kizárólag egyéni teljesítményértékelés, illetve a többletfeladat ellátása esetén igazolt teljesítés esetén lehessen csak jutalmat adni. Az is változást hozna, hogy a jutalom összege (pontosabban az adott intézménynél összesen kiosztott jutalom) igazodjon ahhoz, hogy a jutalmat kapó személy munkahelye milyen szinten helyezkedik el az államszervezeti hierarchiában.

Szociális, kulturális, egészségügyi juttatás

A bér harmadik eleménél, az egyéb szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásoknál is felforgatnák a mostani rendszert. Szociális alapon csak a jövedelemelőleg (illetményelőleg), illetve lakásvásárlásra, családalapításra szolgáló visszatérítendő támogatásokat lehetne adni. Tanulási céllal csak munkaidő-kedvezmény és tandíjtámogatás lenne adható. Vissza nem térítendő juttatás csak teljesítményösztönzési céllal, valamilyen célfeladatra volna utalható.

Béren kívüli

Az illetmény negyedik jogcíménél, a béren kívüli juttatásnál várható a legkevesebb változtatás, mivel most a munkáltatók nem rendelkeznek olyan mozgástérrel, amelyek nagyon eltérő rendszereket szülne intézményenként. Az idén egyébként 200 ezer forintban van korlátozva minden állami szervnél az éves cafeteriakeret.