Régi fegyverét veti be ismét a spóroló kormány

A kormány a szerdán bejelentett brüsszeli büntetés előtti estén hozta nyilvánosságra a Magyar Közlönyben, hogy további kiigazításokat hajt végre a költségvetésen, de az Európai Bizottság döntésén ez már nem változtatott. Már egy éve februárban is végre kellett hajtani egy kiigazítást a költségvetésben, több elem visszaköszön a korábbi takarékossági akciótervekből.

 

A kormány február 19-én benyújtotta a költségvetési törvény módosítására irányuló törvényjavaslatát, mert a hiányt akarja csökkenteni. A kormány február 21-i határozatában több, a hiánycél biztosításához szükséges intézkedésről rendelkezett. Nem tévedés, és nem is dupla munkát végzett az Orbán-kormány, ugyanis az előbbi 2011-ben, a második eset 2012-ben történt. A szinte napra pontosan egy év különbséggel történt két eset azt jelzi, ahogyan tavaly, úgy idén is nem egészen két hónap után kiigazítást kellet végrehajtania költségvetésen. Mint az [origo] a minap rámutatott, már most sorjáznak a büdzsén át nem vezetett idei költségvetési kockázatok.

A kormányhatározat elfogadása nem független attól, hogy Brüsszel a Magyarországot megillető kohéziós források befagyasztását helyezte kilátásba, mert a magyar kormány egy hónap alatt sem tett semmit azért, hogy eloszlassa az Európai Bizottság aggályait a 2013-as költségvetési hiányt illetően. 

A miniszterelnök tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét arról, hogy a kormány döntései következtében 0,4 százalékkal csökken a 2013-as költségvetés hiánya  - áll Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő keddi közleményében. A brüsszeli intés mégis megtörtént szerdán, a döntésről szóló sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva Olli Rehn pénzügyi biztos pedig azt mondta, az Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Matolcsy György gazdasági miniszter által a témában írt leveleit megkapták, de "olyan intézkedéseket veszünk csak figyelembe, amelyek kellően részletezettek, és amelyeket nyilvánosságra hoztak." Ezen feltételek egyikének sem felelnek meg az említett levelekben foglaltak - tette hozzá. (Az intézkedések nagyságrendje valóban nem ismert - a kormányhatározat csak az egyes területeket sorolja fel, és általánosságban beszél megtakarításokról -, és keddig nyilvánosak sem voltak.) 

Régi kottából játszik a kormány

Nem csak az időbeli egyezőség miatt lehet az az érzésünk, hogy láthattunk már ilyet. A most közzétett hatelemű takarékossági csomag több eleme visszaköszön tavalyi akciótervekből. A minisztériumoknál és irányításuk alá tartozó intézményeknél először 2010 júniusában, aztán 2011 szeptemberében is elrendelte a bútor-, kocsi-, telefon- és informatikaieszköz-beszerzési stopot a kabinet, akkor is lépnie kellett, hogy el ne szaladjon a hiány.

A fejezeti kezelésű előirányzatoknál (minisztériumok által kezelt fejlesztéseknél) és egyéb központi kiadásoknál meg kell fogni valamennyi pénzt, adta ki a feladatot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a kormány, ami lényegében ugyanazt jelenti, mint amit tavaly februárban, illetve nyáron tett a kabinet, amikor először befagyasztotta az erre szánt keret egy részét, majd a zárolt pénzt el is vonta.

A gyógyszertámogatásoknál is nagyobb spórolásra biztatja Matolcsyt és Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-minisztert a kormány, mint amiről eredetileg szól az idei költségvetés és mint amennyit jövőre meg akart fogni az állam - a szűk egy éve bejelentett Széll Kálmán-terv egyik kulcseleme volt a gyógyszerkasszánál 2011-re és 2012-re előirányzott takarékoskodás.

Ugyancsak ismerős lehet az elektronikus útdíj ötletének előhúzása a kalapból, mégis több érdekességgel is szolgál. Már a Széll Kálmán-terv is 2013-ra ígérte az e-útdíjrendszer kiépítését, aztán tavaly ősszel egy nemzeti fejlesztési minisztériumi anyag azt ismerte el, lényegében semmi nem történt az ügy előmozdítása érdekében, ezért érdemesebb 2014-re halasztani az indulást. Most azonban a kormány sürgeti az ügyet, 2013 júliusát szabta meg az elektronikus útdíjfizetési rendszer elstartolásának határidejéül.

NGM: Ez nem kiigazítás

"A Kormány nem hajt végre kiigazítást a költségvetésen, és annak elfogadott irányán sem változtat" - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. Az NGM szerint ezzel szemben a nemzetközi pénzügyi válság korábban prognosztizált időszakának elhúzódása miatt minden eszközt meg kell ragadnia annak érdekében, hogy költségvetési hiányt ne lépje túl. 
A döntés a minisztérium szerint hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközi válság közepette is - érdemi tartalékok megőrzése mellett - kivédje a költségvetési hiánycélt veszélyeztető külső kockázatokból eredő hatásokat.

Egyetlen újdonságot fedezhetünk fel az intézkedési csomagban: a BKV jövő évi állami támogatását csökkenteni tervezi a kormány. A szándék annak fényében meglepőnek tűnik, hogy évek óta a normál állami normatíva 32 milliárd forint, ami azonban messze nem elég a közlekedési cég nullszaldós működéséhez, ahhoz 15-20 milliárd forint pluszbevételre lenne csak idén szüksége a BKV-nak.

A kormány és a Fővárosi Önkormányzat között ezekben a hetekben kiélezett vita folyik arról, hogyan lehetne hosszú távon fenntartható módon, nem veszteségesen üzemeltetni a közlekedési céget. A kormány álláspontja az, hogy a fővárosnak is jobban ki kellene vennie a részét a BKV finanszírozásából.

Megkéstek, de lobogtatni szeretnék a dokumentumot

A kormány tegnapi határozata egyetlen ponthoz sem rendel összeget, nem lehet tudni, hogy összességében mennyivel kívánja ezekkel a beígért intézkedésekkel lefaragni az idei és a 2013-as hiányt Orbán. Az egy évvel ezelőtti csomag 250 milliárdosra rúgott, az idén az [origo] korábbi információja szerint 30 milliárd forintot tehet ki.