Egyre kevesebb a félretenni tudó magyar

Biztonságos eszközöket keresnek azok, akiknek még van megtakarításuk - derült ki a Gfk Hungária felméréséből. Tavaly azonban visszaesett a megtakarítók száma, így 2004 óta a legalacsonyabb az arányuk. A végtörlesztés sokak félretett pénzét elvihette.

2004 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza a megtakarítással rendelkezők aránya a GfK Hungária felmérése szerint. Akinek van félretett pénze, annak is jellemzően a gyors, rugalmas felhasználás az elsődleges szempont.

2011-ben a lakosság átlagosan 18 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással, ami 2004 óta a legalacsonyabb szint, és a 2008-2010 közötti visszaeséshez képest is alacsonyabb szintet jelent.

A bizonytalan gazdasági környezetre utal a megtakarítási célokban mért átrendeződés. Míg 2008 és 2010 között lassan csökkent a váratlan kiadásokra félretevők aránya (60-ról 56 százalékra), 2011-ben újra nőtt a mutató (59 százalék). 2008-hoz képest jelentősen csökkent a gyermekek jövőjére, a lakáscélra, üdülésre, autóvásárlásra és műszaki cikkekre gyűjtők aránya, egyedül a nyugdíjas évekre spórolók aránya maradt egy szinten négy év alatt.

A GfK Hungária szerint felértékelődött a biztonságot adó megtakarítási formák szerepe. Továbbra is a bankbetéteket választják legtöbben a spórolás eszközeként, ötből három magyar megtakarítónak van betétje. Minden hatodik magyar azonban készpénzben, "a párnában" tartja a félretett pénzét, bár az arányuk csökkent.

A GfK ugyan nem említette a közleményében, de a végtörlesztés is nagyban csökkentette a megtakarításokat tavaly (és idén is lehet még hatása). A PSZÁF kimutatása szerint ugyanis a végtörlesztők 74 százaléka nem vett fel kiváltó forinthitelt, ami arra utal, hogy sokan a saját forrásaikat fordították a hitelük kiváltására. Az új hitelből törlesztők is fizethettek részben megtakarításból, azaz ők is a megtakarítók számát csökkentik.