Demján bankjára hajt a kormány

Mérlegeli a kormány, hogy többségi tulajdont szerezzen Demján Sándor nagyvállalkozó bankjában, az üzlet érdekében most átvilágítják a hitelintézetet - tudta meg az [origo]. A magyar bankpiacon több mint húsz éve jelen lévő törpebankból született Gránit a nagyobb bankoknál olcsóbb vétel lehet, és vonzerejét emelik kapcsolatai. Az üzlet még nem biztos, de a kormány szándéka egyértelmű.

Demján eladná a bankját a kormánynak?

A kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Gránit Bank alapjain hozzon létre állami bankot - értesült több, egymástól független piaci forrásból az [origo]. A Gránit Bank átvilágítása már folyamatban van, döntés még nincs, de forrásaink szerint az állam többségi tulajdonra törekszik, amit Demján Sándor kivásárlásával tudna csak elérni.

Magyarország egyik leggazdagabb üzletemberének 90 százalék körüli tulajdona van a Gránit Bankban, a többségi állami tulajdonhoz ennek nagy részét kellene megvennie Demjántól valamely állami intézménynek (például a Magyar Fejlesztési Banknak). Az állam többségi tulajdont szerezhetne új részvények - tőkeemeléssel egybekötött - zártkörű kibocsátásával is.

Az átvilágítás után derül ki, hogy hogy melyik lehetőséget választja a kormány, illetve, hogy végül nem áll-e el a most több forrásból megerősített vételi szándékától. A döntést befolyásolja, hogy mennyi állami pénzbe kerülne a tranzakció, illetve hogyan sikerülne megállapodni a jelenlegi tulajdonosokkal. Egy ilyen tranzakciót mindig megelőz egy alapos átvilágítás, amelynek során a lehetséges vevő minden belső, az üzleti folyamatokat, eredményt, kilátásokat meghatározó tényről tudomást szerezhet, és ennek alapján tudja felmérni a vételárat. Az átvilágításról az [origo] több forrása tudott, ugyanakkor a terv jelentőségét mutatja, hogy egyikük sem akart részleteket elárulni arról, hogy milyen állami szerv kezdeményezte azt.

Beleillik a stratégiába

A kormány bankvásárlási, bankalapítási tervei nem meglepőek. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter néhány nappal a 2010-es országgyűlési választások után azt nyilatkozta: a vidéki vállalkozások támogatására megerősítenék a "jelentős helyismerettel rendelkező" takarékszövetkezeteket, hogy nagyobb szerepet játszhassanak a gazdaságélénkítésben. Az energiahatékonysági programok pénzügyi támogatására pedig zöldbankot hoznának létre a Magyar Fejlesztési Bank leányaként.

A nyugati országokban divatos zöldbank alapításából egyelőre nem lett semmi, de a miniszter tavaly októberben a Heti Válasznak adott interjúban utalt egy állami bank létrehozására. Akkor Matolcsy azt mondta, alternatív finanszírozási rendszer kialakításán dolgozik a kormány, hogy a családok után a vállalkozásokat és az önkormányzatokat is tehermentesítse a devizahitelek árfolyamkockázata alól. Ebben a rendszerben egy állami alapítású lakossági bank is szerepet kaphat, és mérlegelik a még működő állami tulajdonú pénzintézeti kör feltőkésítését is. Ebbe a stratégiába illik a Takarékbank részleges bekebelezése is, amelyről tavaly decemberben a Figyelő, majd február közepén a Hvg.hu is azt írta, hogy a német DZ Bank 38,5 százalékos kisebbségi tulajdonának állami felvásárlásával agrárbankká alakítanák a jelenleg országosan 1600 fiókkal működő Takarékbankot.

Orbán Viktor és Demján Sándor a KAVOSZ rendezvényén

Hivatalos információ ugyan nem jelent meg állami bank létrehozásáról és esetleges bankvásárlásról sem, de a Takarékbank átvilágítása az [origo] forrásai szerint most is zajlik, és néhány hete megkezdődött a Gránit Bank feltérképezése is (a bank történetéről keretes írásunkban olvashat). Ahogy a tranzakciókra rálátó egyik forrásunk fogalmazott, az állam láthatóan több vasat tart egyszerre a tűzben abból a célból, hogy emelje a magyar tulajdon hányadát a bankszektorban, és az éppen visszahúzódó multibankok rovására piacot szerezzen, illetve rajtuk keresztül beindítsa a válságban leállt hitelezést.

Kicsik, de olcsók, jó kapcsolatokkal

A Gránit Bank megvásárlása mellett és ellen is szólhatnak érvek. Egy fejlődése elején álló kisbankról lévén szó, jóval olcsóbban megszerezhető, mint egy jelentős fiókhálózattal rendelkező, prosperáló bank, viszont többet is kell még rákölteni ahhoz, hogy nagyobb piaci szereplővé és komoly hitelezővé válhasson. A költségvetés feszített helyzete miatt az ár nyilván lényeges kérdés, de összegről a jelenlegi fázisban még egyik forrásunk sem mert nyilatkozni. Egy hozzávetőleges becslést a hasonló banki tranzakciókat jól ismerő forrásunk azért adott, mondván, szerinte a Gránit Bank piaci értéke a saját tőke 0,7-1,3-szorosa körüli összeg, legfeljebb tehát 4 milliárd forint.

A Takarékbank kisebbségi pakettje ennél nagyságrendekkel több pénzbe kerülhet, viszont mellette szól, hogy nagy szervezettel, fiókhálózattal, olajozottan működik, így nem kell már felépíteni. A Gránit Bank múltja viszont szinte makulátlan, legalábbis, ami a devizahitelezést illeti (nincsenek rossz hitelei), és mellette szólhat az is, hogy partneri kapcsolatban áll a kormány által preferált takarékszövetkezetekkel. Demján Sándor tavaly nyáron azt nyilatkozta, hogy a Gránit Bank folyamatosan keresi az együttműködést a potenciális stratégiai partnerekkel, ezek között volt akkor a Takarékbank és a takarékszövetkezetek. Emellett több magyar tulajdonú pénzügyi céggel is együttműködnek, a Gránit stratégiai partnere például a részben Járai Zsigmond volt jegybankelnök által alapított és tulajdonolt CIG Biztosító, valamint a Brokernet-csoport is, amelynek elnöke, Kostevc Péter társtulajdonossá is vált a Gránit Bankban a cég legutóbbi, február 24-i közgyűlésén.

Két éven belül nyereséget terveznek

Bár egyelőre valóban kis bankról van szó, az árat emelheti, hogy Demján szerzeménye jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évben. Hegedűs Éva vezérigazgató tavaly decemberben a Világgazdaságnak azt mondta, érdemes volt másfél éve belekezdeni a bank felépítésébe, a hitelintézet a tervezettnél gyorsabban növekszik, és 2014-re már nyereséggel számolnak. Hegedűs akkor azt is hozzátette: tartható az igazgatóság által jóváhagyott tízéves stratégia, amely szerint a Gránitból 2020-ra 600 milliárd forint mérlegfőösszegű bank lesz. 

Hegedűs ezt a célt februárban a Napi Gazdaságnak megerősítette, és a bank tavalyi eredményeiről elmondta, 2011-ben két és félszeresére növelte mérlegfőösszegét, eközben a veszteség mértéke az előző évinek kevesebb mint a felére, 530 millió forintra csökkent, ez pedig 48 százalékkal elmarad a tervtől. Hozzátette, a bank 2011 végére 28 milliárd forintos mérlegfőösszeget tervezett, ehhez képest 33,3 milliárd forinttal zárták az évet, a betétállomány pedig 30 milliárd forintra rúgott.

A magához képest látványos fejlődés egyértelműen a Demján-érához köthető, a Gránit elődjeiként létező bankok ugyanis gyakorlatilag nem végeztek érdemi tevékenységet (lásd a keretes írást). A mérlegfőösszeg a Gránit indulása óta több mint négyszeresére, az ügyfélbetétek állománya az ötszörösére nőtt, és a tavaly bemutatott középtávú stratégia szerint a bank 2014 és 2016 között a tőzsdét is célba vette.

Törpebank több évtizedes múlttal 

A Gránit Bank Milton Bankként került Demján érdekeltségébe. A Milton Bankról a tulajdonosváltásig keveset lehetett tudni, pedig régóta jelen volt a magyar piacon. A bankot 1985-ben hozta létre szakosított pénzintézetként a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és néhány vállalat, Általános Vállalkozási Bank (ÁVB) néven. A bank 1988 októbere óta univerzális kereskedelmi bankként működik. A konszolidációra szoruló ÁVB többségi tulajdonát 1992-ben a német Westdeutsche Landesbank (Europa) AG vásárolta meg, és a bank nevét 1993-ban WestLB Hungariára változtatták. A WestLB Európa részvényeit 1996-ban a WestLB Girozentrale vette át, és újabb részvények vásárlásával tulajdoni hányadát 99,99 százalékra növelte. A bank később került a Wallishoz, majd a Demján Sándor tulajdonában álló Magyar Tőketársasághoz.

Az üzletember kezében lévő, 2009 végén alapított Magyar Tőketársaság Zrt. 2010 februárjában kötött megállapodást a Wallis Zrt.-vel a bank eladásáról. A tranzakciót 2010 áprilisában hagyta jóvá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az engedély kiadása után a Magyar Tőketársaság közölte, a bank elsődleges feladatának a forráshiánnyal küzdő magyar kis- és középvállalatok finanszírozását tartja. Egy hónappal később Hegedűs Évát, a BG Hitel & Lízing vezetőjét nevezték ki a vezérigazgatói posztra. 2010. május végén pedig a társaság elhagyta a Milton nevet, és Gránit Bankként folytatta működését.

Demján Sándor mellett a legnagyobb tulajdoni hányaddal Nyúl Sándor, a TriGranit Zrt. és a Bakonyi Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke rendelkezik a Gránit Bankban. Ő 2012 januárjában szerzett 7,12 százalékos részesedést, miután a bank tőkéjét 300 millió forinttal megemelték. Kostevc Péter, a Brokernet elnöke február 24-én szintén társtulajdonossá vált, de a bank február 28-án kiadott közleményéből nem derül ki, hogy mekkora tulajdonhoz jutott.

A bank vezérigazgatója, Hegedűs Éva 1985-től kormányhivatalokban dolgozott, majd 1994-től a Horn-kormányban a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára lett. 1996-ban kinevezték a Magyar Fejlesztési Bank elnökének, majd 2000-ig a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) vezérigazgató-helyettese volt. Az első Orbán-kormányban, 2000 és 2002 között a Gazdasági Minisztérium stratégiai és energetikai helyettes államtitkáraként dolgozott, az ő nevéhez fűződik a kabinet lakáspolitikai koncepciójának kidolgozása. A kormányváltás után, 2002-től 2006 őszéig az OTP ügyvezető igazgatójaként dolgozott.