Buzgó adóellenőrök vizslatják a Facebookot

2012.03.02. 15:24

Hasznos információkkal szolgál a vagyonosodási vizsgálatot folytató adóhatóságnak, ha valaki az interneten dicsekszik pénzével, egy drága autóval vagy más hasonló dolgokkal. Az [origo]-nak nyilatkozó adószakértők szerint a vizsgálatokat nem ezekre az információmorzsákra építik, de ezeket is fel tudják használni. Az egyre rutinosabb ellenőrök elől nehéz kibújni, a legendás kibúvók is kevesek ahhoz, hogy valaki megússza a büntetést.

Lankad a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) furcsa körülmények között meggazdagodott emberek iránti érdeklődése. Miközben 2006-ban - erős kormányráhatásra - tízezernél is több vagyonosodási vizsgálatot folytatott le az adóhivatal, tavaly ennek csupán az egytizedét végezte el. A vagyonosodási vizsgálatok várhatóan idén sem fognak felfutni, az adóhatóság a nemrég közzétett ellenőrzési irányelvek alapján a tavalyinál nem sokkal több vizsgálatra készül. Bár nem lesz túl sok vizsgálat, azért fejlődik a rendszer, az adóellenőrök egyre rutinosabbak.

A NAV egyre aktívabban használja a modern információtechnológiai eszközöket. Az adóhivatal revizorai a nyugat-európai és amerikai tapasztalatokon felbuzdulva előszeretettel kutakodnak az interneten és a közösségi oldalakon, az innen nyerhető információkból pedig a későbbi ellenőrzéseket is segítő adatbázist építenek - mondta az [origo]-nak Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértő Egyesület elnöke. 

Aki intenzíven használja például a Facebookot, oda fényképeket tölt fel, élményeit megosztja az ismerőseivel, az egyúttal kiteszi magát az adóhatóság potenciális figyelmének is - mondta Herich. Mindez nem jelenti azt, hogy egy-egy fénykép, nagy értékű vagyontárgy vagy pókergyőzelem ilyen módon történő világgá kürtölése mindenképpen azonnali vagyonosodási vizsgálatot vonna maga után, de ha más okból is a NAV látóterébe kerül az illető, akkor a gyűjtött információk összeadódnak, és ami egyszer az internetre felkerült, az soha nem tűnik el. Hasonló információmorzsának számíthat akár az adóalanyok gyerekeinek egymás közötti nyilvános levelezése is, ha az történetesen arról szól, hogy "képzeld, apa vett egy Porschét".

Mindig vannak túlbuzgó revizorok - mondta Kocsis Zoltán, a Vilmányi ügyvédi iroda vagyonosodási vizsgálatokkal foglalkozó szakértője. Szerinte előfordul, hogy az ellenőrök az interneten vadásznak információkra, de nem az a jellemző, hogy az adóhatóság azzal próbálna közelebb jutni egy vagyonosodási vizsgálathoz, hogy valakiről a közösségi oldalakon fellelhető beszámolókat, képeket nézegetné. Kocsis szerint nagyon sok energiát igényel, hogy az így gyűjtött információkat védhető, jogilag is megalapozott formába rendezzék.

Kocsis szerint inkább cégeknél jelenthet problémát, hogy a honlapjukon magukról közölt információk, adatok jelentősen eltérnek a mérlegükben szereplő adatoktól, de a magánszemélyeket is óva inti attól, hogy például Facebook-oldalukon hencegjenek azzal, hogy az újonnan vett horvátországi üdülőjükben nyaraltak, ahová egy új, nagy értékű autóval mentek.

Bemondásra nem hisznek el semmit

A Népszabadság múlt heti cikke szerint a vagyonvizsgálat alá vont emberek közül egyre többen állítják azt, hogy vagyonukat közeli hozzátartozójuktól örökölték. Emögött az az elgondolás húzódhat meg, hogy 2010 közepe óta a közeli rokon örökségének megszerzése illetékmentessé vált, így ha ez az érv működne, akkor kifogásolni valót sem lehetne találni a vagyonosodásában, és illetéket sem kellene fizetni.

Az [origo] által megkérdezett két adószakértő (az egyiknek most is van olyan ügyfele, akit vagyonosodási vizsgálat alá vont a NAV, a másiknak épp nincs, de több ilyen ügyfele volt már) azonban azt mondta, ez nem hatásos védekezés. "Bemondásra egyetlen ellenőr sem hisz el semmit, dokumentummal bizonyítani kell, ha valóban örökölt készpénzt vagy más vagyontárgyat a vizsgált személy" - mondta Zara László, az adókamara elnöke.

"A hagyatéki leltárban ott kell lennie a felsorolásban a hivatkozott vagyonelemnek, máskülönben az adóhatóság lesöpri az asztalról a vizsgálat alá vont személy kapaszkodóját" - mondta Zara. Ha a hagyatéki nyilvántartásban nem szerepel a NAV által vizsgált vagyontárgy, akkor még mindig lehet kérni póthagyatéki eljárást, Zara szerint azonban aligha lesz olyan közjegyző, aki közreműködne az állítólag feledékenységből kihagyott vagyon hagyatéki leltárba vételében.

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint továbbra is slágertéma a kölcsön: a legtöbb vagyonvizsgálatra kiválasztott ember arra hivatkozik, hogy kölcsönt kapott valakitől - mondjuk egy külfölditől -, és abból futotta neki a jólétre. Ezt az állítást is közokiratokkal, két fél között kötött szerződéssel kell hitelt érdemlően bizonyítani, ellenkező esetben az adóellenőrök nem fogadják el a magyarázatot. Ha pedig bíróság elé kerülne az ügy, a bíróság sem fog az ellenőrzött személy pártjára állni, legalábbis az esetek nagy részében a NAV-nak ad igazat - mondta Ruszin. A NAV ráadásul azt az embert is meglátogathatja, akire hivatkozik az ellenőrzött vagyon gazdája. Ez segíthet a helyzet tisztázásában, de az ellenőrök ezután azt kezdhetik el firtatni, hogy a kölcsönt nyújtónak miből telt a nagy összegű kölcsönre.

Hogyan kerülünk rá a listára?

Azt még mindig homály fedi, pontosan hogyan is választják ki a vagyonvizsgálat célpontjait. Az adóhatóság bevallásokat, adatbázisokat vezet össze - például a Herich György által már említett internetes oldalakat is felhasználja -, és ha ezek alapján nem érnek össze valakinek a jövedelmére és az életvitelére vonatkozó információk, az gyanússá válik.

Ruszin szerint a NAV nézi az ingatlan- és gépjármű-nyilvántartást, látja a cégbírósági nyilvántartást, amelyben a vállalkozások jegyzett tőkéjét is vezetik, ha pedig nagy összegű tőkeemelés történik egy cégben, az felkeltheti az adóhivatali dolgozó érdeklődését. Arra is felkapja a fejét egy adóellenőr, ha nagy összegű köztartozást fizet be valaki az adófolyószámlára. A társaságiadó-bevallásban fel kell tüntetni a cégtulajdonostól kapott tagi kölcsönt, a vállalkozásnak adott nagy összegű kölcsön is szemet szúrhat. Ezeket a vagyonra utaló adatbázisokat vetik össze az ötéves elévülési időszak személyijövedelemadó-bevallásaival.

A vagyonosodási vizsgálatok nem csak úgy indulhatnak, hogy az irodában adatbázisokat bogarásznak az adóhivatali dolgozók. Az állampolgári bejelentéseknek is örül a NAV. Egy feljelentés után az ellenőrök nem mennek ki azonnal a gyanúba kevert emberhez, hanem előveszik az adatbázisokat, és felmérik, valóban lehet-e keresnivalójuk a feljelentettnél.

Az [origo]-nak nyilatkozó adószakértők szerint komoly probléma, hogy alig van nyilvános információ arról, hogy az adatbázisok összevezetésével előálló listát mi alapján szűkíti az adóhivatal. Mivel a rendszer átláthatatlan, gyakoriak az összeesküvés-elméletek arról, hogy mennyire nyúlnak bele a kiválasztási folyamatba a NAV-nál. Néhány példa arra utal, hogy előfordul manipuláció.

A nagymenő adócsalóknak a jog is segít

A két szakértő szerint visszás a rendszer azért is, mert a legnagyobb adócsalók nem buknak le a vagyonosodási vizsgálatokkal. "Akiknek sok rejtegetnivalójuk volt vagy van, azoknak volt elég idejük, hogy felkészüljenek, és elkerüljék azt, hogy áldozatul esnek egy adóvizsgálaton" - mondta Zara. Szerinte előfordul, hogy utólagosan gyártott okiratokkal tesznek legálissá külföldi forrásból származó jövedelmet, vagy kölcsönöket igazolnak így.

Mivel sokan kicsúsznak, és a rendszer sem átlátható, ezért a vagyonosodási vizsgálatoknak nincs sok visszatartó erejük, és az adómorált nem igazán javítják. Ráadásul a jogalkotók is a nagy adócsalók kezére játszanak. 2008 végén született egy jogszabály, amely az offshore-területekre kimenekített vagyonok hazahozatalát legalizálta a szabályosan adózók által viselt tehernél jóval kisebb, 10 százalékos adó megfizetésével, ezt a szabályt pedig a mostani kormány is meghosszabbította, és több vagyonformára is kiterjesztette. Adóamnesztiát biztosítottak azoknak is, akik végtörlesztettek, az erről szóló törvény kikötötte, hogy az előtörlesztésre fordított pénz eredetét nem firtathatja az adóhatóság, annak alapján nem lehet vagyonosodási vizsgálaton szabálytalanságot megállapítani. A végtörlesztést pedig jellemzően azok használták ki, akiknek amúgy sem jelentett gondot a devizahitel törlesztése, ráadásul a Portfolio.hu több elemzést is közölt, amely arra utal, hogy a végtörlesztésre felhasznált pénz jelentős része, néhány száz milliárd forint eddig eltitkolt vagyonokból származott.

Az [origo] megkereste a NAV-ot is szerdán délben a vagyonosodási vizsgálatokról szóló kérdésekkel, de az adóhatóság még nem válaszolt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK