Kik lehetnek Ángyán zöldbárói?

2012.03.19. 7:00
Nyerges Zsolt, Csányi Sándor, Leisztinger Tamás - ilyen nevek tűnnek fel akkor, ha nyilvánosan elérhető adatok alapján rá akarunk jönni, kik lehetnek a nagytőkés oligarchák, zöldbárók, akikről a lemondott agrárállamtitkár, Ángyán József beszélt.

Két hete több, a Vidékfejlesztési Minisztérium működésének bizonyos területeire rálátó forrás egybehangzóan azt mondta az [origo]-nak az Ángyán József államtitkár lemondása mögött meghúzódó konfliktusról, hogy világosan érzékelhető: a Fideszen, illetve a pártot támogató csoportokon belül erős a nagyüzemi lobbi. Ángyán a lemondása után nyilvánosságra került levelében azzal indokolta távozását, hogy "zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok", "maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák" és "állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók" koalíciója ellehetetlenítette a családi gazdaságok megerősítése érdekében végzett munkáját.

Hogy mely cégek számítanak a legnagyobbak közé ezen a piacon, kik között kell keresni a zöldbárókat, azt a legegyszerűbben az uniós területalapú támogatások megoszlása alapján lehet felmérni. Az általunk megkérdezett ágazati szakemberek szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján elérhető statisztikák viszonylag pontosan tükrözik az erőviszonyokat, hiszen a termelő cégek méretét alapvetően meghatározza, hogy mekkora földterületen gazdálkodnak.
 
A 2011-ben kiosztott támogatási összegek alapján lekérhető lista élmezőnyében ráadásul számos olyan vállalat van, amely állami gazdaság magánosításával jött létre. Az első Orbán-kormány 2001-2002-ben tizenkét állami gazdaságot privatizált, majd 2004-ben az MSZP-SZDSZ-kormány további tízet értékesített, és a két oldal kölcsönösen visszaélésekkel, a holdudvar helyzetbe hozásával vádolta egymást.
 
"A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyok között ebben az ágazatban könnyen létrejön az érdekközösség, nagy ideológiai különbségek valójában nincsenek" - mondta az [origo]-nak egy, a hazai agrárszférában otthonosan mozgó tanácsadó cég vezetője arra a felvetésre, hogy ha lobbizni akarnak, az eltérő politikai oldalakhoz húzó szereplőknek ezt együtt kell megtenniük.
 
A lobbierőknek mostanában van miért megmozdulniuk: a földtörvény tavalyi módosításával megszűnt az a szabály, hogy a korábbi bérlőnek a szerződés lejárta után elő-haszonbérleti joga van az állami tulajdonú földekre, így a Nemzeti Földalap most 65 ezer hektárt pályáztat meg. A következő évek erőviszonyai szempontjából nagy jelentősége lesz annak, hogy kiknek mennyi föld jut. Eredetileg 300 hektár lett volna a felső területhatár, ezt azonban végül 1200-ra emelték, a kiírást tehát úgy alakították, hogy a nagyobb birtokon gazdálkodóknak kedvezzen.
 
Akadályozza a tisztánlátást, hogy a Nemzeti Földalap honlapján nincsen egységes, kereshető adatbázis. A hirdetményeket egyenként lehet csak megnyitni, majd a hivatkozott kiírásban külön-külön visszakeresni, hogy pontosan milyen földterületre vonatkoznak. Gond van az átláthatósággal is: nem tudni, milyen szempontok alapján születnek a döntések a nyertesekről, a bérleti díj ugyanis egységesen 1250 forint évente és aranykoronánként.
 
A pályázati rendszer jelentős csúszásban van, az NFA még csak az összterület alig több mint felét hirdette meg, és azt se bírálta el mind - jóllehet a mezőgazdasági munkák egy része megfelelő időjárás esetén akár már márciusban elkezdődhetne. A késlekedésből később még jogi gondok is adódhatnak, ha egy bérlő sérelmezi a kiesett hónapokat.
 
A téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérő szakember azt is mondta, hogy a szakmabeliek mellett sok olyan pénzügyi befektető is jelen van a mezőgazdaságban, gyakran strómanokon keresztül, aki vélhetően a földre hajt. Mivel a magyar jogszabályok a cégek számára továbbra is tiltják, hogy termőföldtulajdont szerezzenek, ezeknek az állítólagos befektetőknek még várniuk kell, hogy az uniós szabályok nálunk is életbe lépjenek.

 

Forrás: MTI/Mészáros JánosNyerges Zsolt - Szolnoki ügyvéd, a fideszes gazdasági holdudvar meghatározó figurája. Szoros üzleti kapcsolatban áll a kormánypárt legfontosabb háttéremberének mondott Simicska Lajossal.

A 2002-es privatizáció után három volt állami gazdaság egyesült a Mezort Zrt. égisze alatt. A Lajta-Hanság Zrt. és a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. 290, illetve 202 millió forintos 2011-es támogatásával jelenleg külön-külön is a legnagyobb piaci szereplők közé tartozik, de a harmadik tagvállalat, a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. (70 millió forint) sem számít kicsinek. A Mezort-birodalomnak további tagjai is vannak, a Lajta-Hanság Zrt. leánycége például a 65 milliós támogatást elnyert Dél-Balatoni Agro Kft. A Mezortnak az egyesülés óta részvényese és igazgatósági elnöke Nyerges Zsolt (tulajdonrészének nagysága az Opten cégadataiból nem derül ki).

Nyerges Zsolt tag a közel 200 milliós területalapú és 112 milliós kiegészítő cukortámogatásával szintén nagyhalnak számító, ugyancsak 2002-ben privatizált Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságában is, de kimutatható tulajdonrésze itt nincs. 1999-től 2002-ig igazgatósági tag volt a szintén a Fidesz-kormány idején privatizált, tavaly 107 millió forintos támogatást kapott Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-ben is.

Nyerges Zsolt testvére, Nyerges Attila is ott ül több kisebb mezőgazdasági profilú cég felügyelőbizottságában, így tag a Zalaerdő Zrt.-nél (14 millió forintos támogatás) és elnök a Vadex Mezőföldi Zrt.-nél (29 millió).



Forrás: MTI/Kovács AttilaKenyeres Sándor - A Zsámbéki-medencében többféle fejlesztést integráló, de még csak kezdeti szakaszában járó Talentis-projekt megálmodója, az ország 34. leggazdagabb embere.

A 2002-ben privatizált Agrosystem Mezőgazdasági Zrt. (eredetileg Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt.) tavaly 100 millió forint területalapú támogatást kapott. A cég ma - többszörös áttétellel - Kenyeres Sándor és egy ciprusi vállalkozás tulajdonában van. A budapesti Mammut bevásárlóközpontot felépítő Kenyeres és az Agrosystem fideszes kapcsolatai több szálon is tetten érhetők. Gansperger Gyula, aki az első Orbán-kormány idején az ÁPV Rt.-t vezette, korábban a Talentis Group egyik közvetlen tulajdonosa, a Dominium Invest Kft. fb-elnöke volt. Az Agrosystemnél három éven át igazgatóként dolgozó Zachariás Józsefet első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor nevezte ki a Magyar Nemzeti Földalap Kht. felügyelőbizottságába. Orbán 2010. őszi kínai látogatásán Kenyeres is a delegáció tagja volt, 2011 márciusában pedig a Talentis Group Zrt. közös céget hozott létre a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Bártfai Márton, aki évekig igazgatósági tag volt az Agrosystemnél, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt.-nél és a Mezortnál vezérigazgatóként tevékenykedett.

 

Fotó: Pályi Zsófia [origo]Csányi Sándor - Magyarország egyik legbefolyásosabb, és a Napi Gazdaság legutóbbi listája szerint a leggazdagabb üzletembere, elsősorban az OTP Bank elnök-vezérigazgatójaként ismert.

Csányi Sándor jelentős agrár-élelmiszeripari birodalmat birtokol a Bonafarm-csoporttal, amelyet a nyilvánosság előtt épített fel, így régóta tudott, hogy - a szingapúri CSIM PTE Ltd.-n keresztül - az ő érdekeltségébe tartozik a Pick és a Sole-Mizo mellett a Dalmandi és a Bólyi Mezőgazdasági Zrt. Előbbi 315 millió forinttal a második, utóbbi pedig félmilliárdos területalapú, valamint 306 milliós cukortámogatásával az első a 2011-es listán.

A Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.-t a Fidesz-kormány privatizálta 2001-ben, Csányi 2003-ban szerezte meg. A Bólyi Mezőgazdasági Zrt. magánosítását 2004-ben a szocialista kormányzat vezényelte le, Csányi Sándor tulajdonába öt évvel később került.



Forrás: MTI/Kovács AttilaSzaxon József Attila - Korábban szerepelt a 73., később a 99. helyen a leggazdagabb magyarok listáján, a legfrissebben azonban már nincs rajta. Képesítése is az agrárszférához köti, kezdettől fogva abban dolgozott.

2004-ben részben a bábolnai székhelyű IKR Rt. privatizálta az Enyingi Agrár Rt.-t és a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.-t. Az IKR-t, amelynek 1997 és 2002 között igazgatósági tagja volt Gráf József szocialista politikus, egészen 2006-ig Szaxon Attila birtokolta, azóta egy, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett vállalkozás, a Verino Assets Inc. a tulajdonosa. Szaxon Attila 1996-ban vezérigazgató, majd az igazgatóság elnöke lett, és a két privatizált cégnél is bekerült az igazgatóságba. 2010-ben az IKR egy, a bábolnai önkormányzat által kiírt haszonbérleti pályázaton a legrosszabb ajánlattal tudott nyerni, később pedig előkerült egy szerződés, amely szerint Szaxon Attila húszmillió forintot kölcsönadott Horváth Klára MSZP-s polgármesternek. Mindkét érintett hamisítványnak nevezte a dokumentumot, az ügyben nyomozás indult. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly egy másik, az IKR-hez kapcsolódó ügyben tett feljelentést, szerinte ugyanis az előző kormány idején jogtalanul vállalt az állam garanciát ötmilliárd forintnyi hitelére. Az Enyingi Agrár Zrt. és a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. ma is fajsúlyos szereplő a piacon, tavaly előbbi 476 millió, utóbbi 314 millió forint uniós támogatáshoz jutott. Az IKR Zrt. ugyanakkor tavaly meggyengült, egyes üzletágait értékesíteni kényszerült.

Szaxon Attila 2003-2004-ben tagja volt a Bábolna Rt. felügyelőbizottságának is. Ebben a cégben 2002-ben Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelenlegi vezetője volt az igazgatóság elnöke - kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettesként pedig ugyanebben az időben Palkovics Péter dolgozott, aki ma a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke.

 

Forrás: MTI/Beliczay LászlóLeisztinger Tamás - A Napi Gazdaság listáján a negyedik legvagyonosabb magyar, főleg tőzsdei és idegenforgalmi befektetésekkel szerezte a vagyonát. Több közös üzlete volt Csányi Sándorral.

Elsősorban nem az agráripari befektetéseiről ismeri a közvélemény Leisztinger Tamást, az MSZP-hez közel állónak mondott üzletembernek azonban jelentős érdekeltségei vannak ezen a területen. A 2011-ben 181 milliós támogatást elnyerő, 2004-ben privatizált Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosa a Forrás Nyrt., amelynek 85 százalékát - az Arago Befektetési Holding Zrt.-n keresztül - Leisztinger birtokolja.

Részben vagy egészben ugyancsak a Forrás Nyrt. tulajdona az Elza-major Növénytermelő Kft. (151 milliós támogatás), valamint az Agárdi Farm Kft. (38 millió), a Krisztina Tej Kft. (31 millió) és az Agrobaracs Mezőgazdasági Zrt. (30 millió). Az Alcsiszigeti Zrt. leánycégeként működik a Fűzvölgyi Agrár Zrt. (97 millió), a Miklósfai Mezőgazdasági Zrt. (60 millió), a Kornfarm Kft. (29 millió) és az Alkotmány Agro Zrt. (52 millió).

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK