hirdetés

Matolcsy a publicista vs. Matolcsy a miniszter

2012.03.14. 18:34

Több ezer milliárd forint folyik ki az országból, írja Matolcsy György a Heti Válaszban megjelent publicisztikájában. Az [origo] végignézte, hogy mit tett Matolcsy, a miniszter a Matolcsy, a publicista által felvetett problémák ügyében.

Több ezer milliárd forint ömlik ki az országból Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint, aki erről a Heti Válaszban rendszeresen megjelenő publicisztikai rovatában írt.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a "jólét nyomában, a boldogság eléréséhez négy nagy területen kell teljes fordulatot elérnünk. Először: be kell tömni azokat a óriási lyukakat, ahol valósággal ömlik ki a pénz az országból - hol tudjuk, kihez, hol nem. Másodszor: le kell venni a vállalkozásokról és az emberekről a béklyókat. Harmadszor: ki kell aknáznunk a munka minden lehetőségét. Negyedszer: fel kell tárnunk és használnunk kell az összes növekedési forrásunkat."

A pénz Matolcsy szerint elsősorban "külföldre eladott belföldi monopóliumoknál" ömlik ki, erre "évente 3000 milliárdunk megy ki láthatóan és láthatatlanul". A miniszter írása szerint a "felesleges bürokrácián" évi 2000 milliárd úszik el, adókikerülésen ugyanennyi. Az "állami pazarlás" 600 milliárdjába kerül az országnak, az "államadósságra fizetett túl magas kamat" 500 milliárd pluszba. A magas munkanélküliség szerinte 200 milliárd extraköltséggel jár, a "túlzottan magas valutatartalék" 100 milliárdot tesz hozzá a számlához, és még egy százast az "állami korrupció".

A valutatartalékot a Magyar Nemzeti Bank határozza meg, de ezen kívül minden felsorolt területre hatással tud lenni a 2010 óta hatalmon lévő kormány. Megnéztük, hogy mit tett Matolcsy, a miniszter azokra  a problémákra válaszul, amelyeket Matolcsy, a publicista felsorol.

Monopóliumok: 3000 milliárd

A magyar állam és a helyi önkormányzatok a rendszerváltás óta sok monopóliumot értékesítettek külföldieknek. Ilyen volt a telefonhálózat (Matáv), a villamosenergia-hálózat, illetve helyi szinten egyes vízművek. Matolcsy szerint ez azt eredményezi, hogy 3000 milliárd forint áramlik ki az országból.

A kormány a válságadók alanyainak olyan ágazatokat választott, amelyek nagyrészt ilyen külföldi vállalatok, ezzel ellensúlyozhatta a Matolcsy által emlegetett pénzkiáramlásokat. Az energetikai és a távközlési különadó nagyrészt külföldi cégeket sújt, tavaly a különadókból és a bankadóból összesen 340 milliárd folyt be a költségvetésbe.

A távközlési különadó azonban az Európai Bizottság szerint az uniós jogba ütközik, mert a kormány a bevételeit nem a szektor fejlesztésére fordítja, ezért ez a kötelezettségszegési eljárások egyik pontja volt. A kormány azt vállalta, hogy 2013-tól kivezeti ezt az adónemet.

A kormány azt is többször kinyilvánította, hogy állami tulajdonra törekszik a stratégia vállalatoknál, így az energiaszolgáltatóknál és a bankoknál is. Ebben az irányba tett lépés a Molban szerzett kisebbségi tulajdon is.

Helyi vízi ütközetek

Helyi szinten a kormánypártok erőteljesebb eszközökhöz is nyúltak a monopóliumok elleni harcban. Pécsett a víziközmű az önkormányzat többségi és a kisebbségi francia Suez Environnement tulajdonában áll, de a város 2009-ben felbontotta a szolgáltatási szerződést a Pécsi Vízművek Zrt.-vel. Létrehozott egy új szolgáltatót (Tettye Forrásház Zrt.) és azt tette meg szolgáltatónak, valamint elfoglalta a Pécsi Vízművek székházát. Az ügy még nincs lezárva, a francia társaság ugyanis 32 millió eurót, mintegy tízmilliárd forintot követel kártérítésként az önkormányzattól.

Hasonló konfliktus alakult ki a Fővárosi Vízművek francia és német befektetői és a Tarlós István vezette önkormányzat között is. Tarlós szerint a cég megsértette a megkötött szerződést, ennek alapján akár fel is bonthatnák azt. Mind ő, mind a külföldi befektetők jelezték azonban, hogy készek megegyezni.


Bürokrácia: 2000 milliárd

Matolcsy szerint 2000 milliárd forint megy el fölösleges bürokráciára. Az adat megjelenik az Egyszerű Állam Programban, amely szerint Magyarországon a GDP 10,5 százalékára, 3000 milliárd forintra rúg az adminisztráció összesített terhe. Az írás szerint ha az adminisztrációs terhelés az uniós átlag szintjére csökkenne, akkor lehetne megtakarítani a Matolcsy által említett összeget.

A program azonban szerényebb összeget ígér, 500 milliárd forint terhet venne le a vállalkozásokról tizenkét kiemelt intézkedéssel, mint amilyen az egyszerűbb adatszolgáltatás, az elektronikus bevallás fejlesztése, 30 napon belüli engedélyezés vagy a pályázati ellenőrzés egyszerűsítése. A 2011-ben kezdődött és 2014-ig tartó lépéssorozat nem csak, hogy 500 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, hanem 175 milliárddal javítja a költségvetést, mivel a kevesebb adminisztráció az állami ellenőrzést is leegyszerűsíti.

Adókikerülés: 2000 milliárd

A feketegazdaság méretére több becslés is született, amelyek a GDP 15 százalékától a 30 százalékáig tették annak nagyságát. Ennek alapján évente 1800-3600 milliárd forint adó- és járulékbevételtől eshet el a költségvetés, erre utalhat Matolcsy, amikor 2000 milliárd forint elvesztegetett pénzt ír az adókikerülés számlájára.

Az adóbehajtás, adóeltitkolás visszaszorítása terén több intézkedést is fel tud mutatni a kormány, igaz, egyik sem tud megsemmisítő vereséget mérni az adócsalásra. Tavaly év végén például néhány hónap alatt sikerült 40 milliárd forintnyi tartozást behajtania az adóhivatalnak a felgyorsított végrehajtással. Az adóeltitkolás méretére nincsenek naprakész információk, így nem tudjuk, hogy az csökkent-e a kormányváltás óta eltelt lassan két év alatt, de az adócsalók ellen még keményebben lép fel az adóhatóság, és a büntetési tételek is jelentősen nőttek, például ötszörösére, 1 millió forintra emelték, ha egy vállalkozás nem ad nyugtát, számlát, nem jelenti be a dolgozóját.

Pazarló állam: 600 milliárd

Ugyan a közszférában a közmunkásokon kívül foglalkoztatott munkavállalók száma két év alatt néhány tízezerrel csökkent, és a munkájukat megtartóknál az illetményalapok már évek óta változatlanok, a béren kívüli juttatásokat is visszanyeste idén a kormány, de nemzetközi összehasonlításban még mindig sokat költ Magyarország az államigazgatásra.

Ez jól kiütközik egy civil kezdeményezés, az A mi pénzünk: Mire költik az adóforintjainkat? elnevezésű projekt ábráiban. Van még mit fogni az eszközbeszerzésen is, nemhiába rendelhetett el először 2010 júniusában, aztán 2011 szeptemberében, aztán harmadszor 2012 februárjában bútor-, irodaszer- és autóbeszerzési stopot a kormányzat - igaz, annak eredményéről, a megtakarított összegről már nem tett közzé adatot.

Kamatok: 500 milliárd

Az államadósságra fizetett túl magas kamatot is felveszi listájába Matolcsy. Ezen a téren bár szeretett volna, de nem tudott haladást elérni a kormány, hosszú évek óta 1000-1100 milliárd forint körül mozog az államadósság-törlesztés évi összege. Idén, ha igaznak bizonyulnak a költségvetésbe betervezett számok, akkor valahol 1065-1175 milliárd forint között állhat meg a cech.

A hosszú távú állampapír-hozamok nem bírnak 8 százalék alá menni továbbra sem, hiába jó a hangulat a világ pénzpiacain, és hiába hangoztatja azt a kormány, hogy az EU-val és az IMF-fel a mielőbbi megállapodásra törekszik. A 8 százalék feletti állampapírhozam recesszió közeli gazdaság esetén már erősen felveti annak a kérdését, hogy az államadósság fenntartható pályán halad-e.

Munkanélküliség: 200 milliárd

200 milliárdba kerül a miniszter szerint a magas munkanélküliség, de nem világos, hogyan jött ki ez a szám. A dolgozó ember adót és járulékot fizet az államnak, miközben a munkanélküli segélyben részesül, így az előbbiek számának növelése megtakarítást jelent. A KSH munkaerő-piaci adatai alapján a foglalkoztatottság 2010 áprilisa óta 57,7 százalékról 59,2 százalékra nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig 11,3 százalékról 10,8 százalékra csökkent.

A kormány számtalan lépéssel befolyásolta a munkaerőpiacot. Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár szavai szerint a közmunka-programokat úgy célozzák, hogy olyan térségben segítsen, ahol a versenyszféra nem tud munkát adni. Tavaly indult a Start-közmunkaprogram, amelyet idén tervez kiterjeszteni a kormány.

A versenyszféra munkahelyteremtő képességét kétirányú hatás érte. Egyrészt elfogadta a parlament az új munka törvénykönyvét, amely rugalmasabbá teszi a foglalkoztatást (igaz, csak nyártól, az életbe lépése után lehet hatása), az olcsó közmunkások munkaerejét elérhetővé tették a cégeknek, másrészt viszont a kormány megdrágította az élőmunkát a minimálbér drasztikus emelésével, az elvárt béremeléssel, valamint a munkára rakódó járulék 0,5 százalékpontos emelésével.

A bérszabályozás változásai miatt viszont megnövekedett azoknak a cégeknek a száma, amelyek elbocsátást terveznek - ezt mutatta egymástól függetlenül a K&H és a GKI vállalkozások hangulatát mérő indexe. Az [origo] egyik olvasója azt jelezte, hogy ő azért vesztette el az állását, mert a munkaadó nem volt hajlandó fizetni a kényszerrel megemelt béreket.

Korrupció: 100 milliárd

A feketegazdaság egyik szelete, a korrupció semmiképpen sem lett kisebb 2010 óta. A Transparency International legfrissebb, a napokban megjelent tanulmánya szerint a választások óta több területen is nőttek a korrupciós kockázatok, nem függetlenül a kétharmados politikai befolyástól.

Az [origo]-t kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat