Én sem akarok innen elmenni, amíg meg lehet élni

Családi gazdák jutnak földhöz a kormány folyamatban lévő pályázatán, amit Ángyán József, az agrártárca volt államtitkára több körben is bírált. Szerinte zöldbárók, nagyüzemek is a kedvezményezettek közé kerültek, pedig a cél az lett volna, hogy a kisebb, helyi gazdaságok kapjanak lehetőséget. Az [origo] cikksorozatban dolgozta fel Ángyán állításait. Most arra voltunk kíváncsiak, mihez kezdnek a földdel azok a kisgazdák, akik nyertek.

Tóth Gergő

"Aki földhöz kötött ember, az otthon marad. Én sem akarok innen elmenni, amíg meg lehet élni" - mondta az [origo]-nak saját földjén állva Tóth Gergő szerencsi őstermelő arról, van-e valódi perspektívája Magyarországon a kisüzemi gazdálkodásnak.

A 32 éves, agrármérnök végzettségű gazda hat és fél hektárnyi, Bekecs község mellett fekvő állami föld haszonbérleti jogát nyerte el húsz évre egy nemrég elbírált pályázaton. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tavaly összesen 65 ezer hektárnyi állami földterület meghirdetését kezdte el, és bár a munka jelentős csúszásban van, néhány száz nyertessel már megkötötte a szerződést. Eközben azonban a nyertesek egy részét hevesen kritizálta Ángyán József lemondott agrárállamtitkár.

"Eddig 42 hektáron dolgoztam, a bővülés tehát nem nagy, de mindenképp előrelépés. Nagyon örülök, hogy sikerült, mostanában szántóföldhöz jutni nehéz, vásárolni pláne. Kellenek a lehetőségek a fiataloknak, mert amikor annak idején Németországban voltam egyetemi gyakornoki programokon, nekem is megfordult a fejemben, hogy óránként  nyolc euróért szívesen kapálnék egy bajor farmon" - mondta Tóth Gergő.

Már a háztáji is szinte megszűnt

Tóth napraforgót vagy kukoricát készül vetni az új földbe, amelyet az előző egy évben éppen édesapja bérelt. Gyakorlatilag közösen gazdálkodnak, együtt vágnak majd bele a bérleti szerződés feltételéül szabott állattartásba is. Sok állatot nem tartó gazdálkodó kifogásolta ezt a kikötést, de Tóth Gergő szerint nem baj, hogy előírták. "Kell az állattartás a mezőgazdaságnak, mi is terveztük már egy ideje. Igaz, nekünk eleve van istállónk, legelőnk - mutat körbe a Bekecs határában fekvő birtokon -, így nem lesz olyan nagy beruházás."

"Ott tartunk, hogy már a háztáji is szinte mindenütt megszűnt. Nem tudom, miért, talán elfogyott az emberek ereje, könnyebb elmenni az áruházba, mint foglalkozni az állatokkal. Most, hogy lassan hatvan-hetven forint lesz egy tojás, ez talán megváltozik. A családi gazdaságok jobban teszik, ha több lábon állnak. Mi is próbálkozunk mindennel, amit itthon el lehet adni, legyen az búza, árpa, kukorica, repce, napraforgó vagy olajtök. Persze az állattenyésztés megerősödéséhez az is kell, hogy legyenek lokális feldolgozóhelyek" - tette hozzá.

Egy-egy kamion búzát nem lehet eladni

Az elmúlt hetekben - részben a haszonbérleti pályázatok többször támadott elbírálása miatt - ismét fellángolt a vita a családi gazdaságokról és a nagyüzemekről. Az előbbiek mellett az egészségesebb termékeket, a környezetvédelmet és "vidékmegtartó erejüket" hozzák föl, az utóbbiak mellett pedig versenyképes működésüket. Tóth Gergő szerint ez egy "örök kérdés", és nehéz igazságot tenni: a nagyüzemek költséghatékonysága nyilván jobb, de a munkahelyteremtés szempontja a kisebb gazdaságok mellett szól. Nem érzékeli, hogy ne lehetne érvényesülni a nagyok mellett, de az értékesítést például szövetkezeti formában végzik a helyiek. "Egyéni gazdaként egy-egy kamion búzát próbálva eladni nagyon nehezen tudnánk kilépni a piacra" - állítja.

"A közös értékesítés biztosabb, általa jobban lehet tervezni, bár a mezőgazdaságban az időjárás miatt ez mindig nehéz. Ezért is próbálom elkerülni, amíg lehet, hogy bankhitelt vegyek fel. Így is termeltetési szerződésben állunk egy céggel: az finanszírozza a műtrágyát, vetőmagot, év végén pedig terményleadási kötelezettségünk van" - magyarázta a kérdésünkre Tóth Gergő.

Szeretnénk átadni, amit felépítettünk

Nagyobb méretben, de szintén családi keretek között gazdálkodik Kesznyétenben Pécsi József. A meglévő 130 hektár mellé jól jön a most elnyert 9 és fél, mert a gazdaság eddig nem mindig tudta maga megtermelni az állatok takarmányát. "Azért is értékes ez a föld, mert Kesznyétenben most nincs más szabad terület, de mindenképp nagy szükségünk van rá, ugyanis bővíteni szeretnénk az állatállományt" - mondta az [origo]-nak a gazdaság ügyeit intéző Pécsi Józsefné.

"Szükségünk lenne még állami földre, remélhetőleg lesz hasonló pályázat a környéken, ha újabb szerződések járnak le. Annál is inkább, mert van fiatal gazda a családban, és egyszer szeretnénk továbbadni, amit tizenöt év alatt felépítettünk. Sok más lehetőség amúgy sincs a környéken a megélhetésre. Persze ez sem könnyű, kitartás kell hozzá, és tudni kell, hogy ebből sokat kivenni, kapzsiskodni nem lehet, vissza kell forgatni a pénzt" - jelentette ki.

Pécsi Józsefné szerint a megnyert pályázat után nincs mire panaszkodniuk, ugyanakkor azt állítja, a 2010-es kormányváltás előtt már azon gondolkoztak, hogy feladják. Úgy látja, az új kormány több intézkedése megkönnyítette a gazdák dolgát, így a tej felvásárlási árának növekedése vagy egy nemrég bevezetett új hitelkonstrukció, amellyel a támogatásokat lehet megelőlegezni.

Vizsgázik a kormány birtokpolitikája

A zöldbárókkal meglévő esetleges konfliktusról azt mondta, a közelükben nincs olyan nagy versenytárs, amely mellett ne lehetne labdába rúgni, általánosságban pedig úgy véli, a nagyüzemekre is szükség van. "Nem érdemes velük hadakozni. A kisgazdaságokat támogatni kell, ez nem kérdés, de mi úgysem tudunk eltartani egy országot" - jegyezte meg.

A miniszter még nem tudja, lesz-e vizsgálat

Bódvaszilason megtartott keddi sajtótájékoztatója után megkérdeztük Fazekas Sándort, felgyorsul-e a pályázatok elbírálása. A tárcavezető azt ígérte, a már kiírt 34 ezer pályázat értékelését "heteken belül" befejezik, hogy el lehessen kezdeni a mezőgazdasági munkákat. A többire ősztől kerül sor, így azokon a területeken további egy évig az eddigi tulajdonosok gazdálkodhatnak. Kérdésünkre, hogy a minisztérium indít-e vizsgálatot az Ángyán József volt államtitkár által felsorolt, szerinte "védhetetlen, elfogadhatatlan" esetekről, a miniszter azt válaszolta: ezt még nem döntötte el. Hozzátette ugyanakkor, Ángyán József felvetéseire a bizottsági ülésen már választ kapott.

A szerződések húszéves időtartamát az általunk megkérdezett gazdák egybehangzóan dicsérték, mondván, ez biztonságot ad. Tóth Péter, az Agrár-Európa Kft. ügyvezetője kérdésünkre azt mondta, a kívülállóknak a húsz év soknak tűnhet, de szakmai szemmel  valóban indokolt ez az időtartam. "Agrárpolitikailag minél hosszabb távra szól egy efféle megállapodás, annál jobb, mert így nyugodtan lehet tervezni, és az államnak is érdeke a stabil bérleti viszony. Természetesen nem mindegy, mit kell teljesíteni ahhoz, hogy megtarthassa a bérlő, ez nyilván a szerződésektől függ" - mondta a szakember.

Tóth Péter szerint a 65 ezer hektár bérbe adása ugyan valóban számottevő lépés, de nem példa nélküli - az állami gazdaságok privatizációja idején, a 2000-es évek elején összességében ennél is több állami föld talált tartós bérlőre. "Inkább azért jelentőségteljes ez a folyamat, mert a kormány birtokpolitikája és annak gyakorlati megvalósítása vizsgázik ezzel" - tette hozzá.

Pécsi Józsefné már majdnem feladta Kesznyétenben