Matolcsy és ön is jól fog járni

2012.04.10. 10:03

A kormány gyors akciót tervez annak érdekében, hogy minél több állampapírt vásároljanak a magyarok. Ha továbbra is lesznek olyan kedvező kamatozású állampapírok, mint amilyeneket 2009 óta folyamatosan kibocsátanak, szinte mindenki jól járhat. Az állam pénzhez jut, a lakosság magas kamatot kap, csak a bankok szívhatják a fogukat.

Rövid határidőkkel osztott ki feladatokat a kormány tagjainak Orbán Viktor egy április 5-i kormányrendeletben. A 25 pontos határozat célja annak mihamarabbi megoldása, hogy a magyarok akarjanak és tudjanak több állampapírt vásárolni. A kormány ezért rendelkezik egy kétmilliárdos marketingkampányról, új államkincstár irodák nyitásáról, okostelefon-alkalmazás fejlesztéséről és a közszolgák számára nyitott államkincstári számlák lehetőségéről.

"Volt idő, amikor a lakossági részvétel az államadósság finanszírozásában elérte a 10 százalékot, ma ez 2-3 százalék körül mozog. Ha ezt vissza tudnánk tornászni 8-10 százalékra, akkor azt hiszem, elégedettek lehetnénk magunkkal" - nyilatkozta ennek szellemében, de még a kormányzati intézkedések nyilvánosságra hozatala előtt adott interjújában Pleschinger Gyula a Privátbankárnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, az IMF-delegáció tagja, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) korábbi vezérigazgatója szerint ez ugyan drága megoldás, hiszen az állampapíroknak a bankrendszer lakossági betéteivel kell felvenniük a versenyt, viszont stabilizáló hatása az államadósság finanszírozására azonnal érezhető lenne.  

Érthető a szándék

Teljesen érthető, miért fekszik rá a kormány arra, hogy magához csalogassa a háztartások megtakarítását. Vélhetően felismerte, hogy a bankok - a bankadó, aztán a végtörlesztés, és általában a pénzügyi szféra számára az üzleti környezet kedvezőtlenebbé tétele miatt - már egy ideje viszik ki a pénzt az országból, és nem állampapírokat vásárolnak. Ez a finanszírozási csatorna bezárult az állam számára. A magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásával szintén maga alatt vágta a fát a kormány, 2010-ig ugyanis az állampapírok legnagyobb vásárlói a nyugdíjpénztárak voltak, ezek kiesését most szintén megérzi az állam.

Az emberek ráadásul közel háromszor akkora összegben parkoltatnak pénzt ingyen a bankoknál, mint amennyi állampapírt tartanak, holott utóbbival éves szinten 6-10 százalék között fialtathatnák pénzüket. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint tavaly év végén csaknem 2000 milliárd forint volt a látra szóló és folyószámlabetétek állománya, ezzel szemben az ÁKK statisztikái szerint 740 milliárd forintnyi állampapír van a lakosság kezében.

Ezen óriási - a bankok számára ingyen finanszírozást jelentő - megtakarítás egy részének az államkincstárhoz terelésével az állam egy viszonylag stabil ügyfélkört szerezne úgy, hogy ezzel az ország finanszírozása könnyebbé válna.

Vízkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke szerint a pénzügyi szolgáltatók számára konkurenciát jelent az állam aktívabb szerepvállalása, de nem veszélyezteti a piaci szereplők pozícióját.

"Ha csak arról van szó, hogy az állam megkönnyíti a hozzáférést, növeli a keresletet és vonzó termékekkel megpróbál versenyezni a többi pénzügyi szolgáltatóval, az jót tesz a piacnak, az emberek is jól járnak, és az állam finanszírozása is kiegyensúlyozottabbá válhat" - mondja a szakember. Szerinte teljesen racionális lépés, hogy az állam csökkenteni akarja az ország finanszírozásának külső függőségét, és ezért szélesre tárja a kapukat a magánszemélyek előtt.

De milyen áron?

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint azonban kérdés, hogy milyen árat kell fizetnie az államnak azért, hogy az emberek tömegesen vásároljanak állampapírt. "Igaz, hogy minden forint számít, és jól jön, ha csak kicsit is csökken a pénz, amit külföldről vagy az IMF-től kell bevonni, de ahhoz, hogy igazán vonzóak legyenek az állampapírok, magas kamatot kell kínálni" - mondja az elemző, hozzátéve, hogy "az IMF hiteléért 3-4 százalékot kellene fizetni, míg ha a nemzetközi piacon bocsátunk ki kötvényt, akkor körülbelül 8 százalékot. A hazai kisbefektetőket azonban eddig ennél is magasabb kamatokhoz szoktatták".

Mindennek persze addig van igazán jelentősége, amíg önkéntes alapon megy a lakossági állampapír-vásárlás, és nem kötelezik az embereket erre a befektetésre. Magyarországon a lakosság pénzügyi műveltsége messze van a nyugat-európai országokra jellemző szinttől, ez azonban csak az egyik oka annak, hogy kevesen vesznek állampapírt. Bár sokan tényleg nem is ismerik az állampapírt mint befektetési formát, a lakossági részvétel alacsony szintjét az is magyarázza, hogy az átlagember nehezen jut hozzá.

A Magyar Államkincstár ügyfélszolgálati irodáiban lehet jegyezni ezeket a papírokat, de ilyen irodából megyénként egy van. Aki egyszerűbben oldaná meg a vásárlást, és az online Webkincstárat használná, egyszer annak is el kell mennie egy kincstári kirendeltséghez, mert csak ott lehet regisztrálni rá, a rendszer használata pedig rutinos online ügyintézőknek is nehézkes. A bankfiókok nagy részében ugyan szintén lehet venni államkötvényt, ám a bankok magas díjat számítanak fel a rajtuk keresztül bonyolított állampapír-tranzakciók után, ezért ez a megoldás nem nagyon éri meg. Néhány kiválasztott állampapírt pedig a Magyar Posta is forgalmaz.

Innen nézve világos, miért nyit újabb ügyfélszolgálati irodákat a fővárosban és vidéken a kormány, hogy még több lakossági megtakarítást csalogasson állampapírba. A Magyar Posta szerepvállalásának növelése ugyanezt a célt szolgálja. Az államkincstár honlapjának fejlesztése, áttekinthetőbbé tétele, könnyebb kezelhetősége is nagyban megkönnyítheti az állampapírok elterjedését.

Jól járhatunk vele

Az állampapírokkal ráadásul kifejezetten jól is járhatnak az emberek. A befektetésnek ezzel az eszközével már eddig is élők körében az elmúlt évek népszerűségi listáját - azóta, hogy az első sorozatot 2009 májusában piacra dobták - egyértelműen egy speciális állampapír vezeti. A Prémium Magyar Államkötvény nevű, úgynevezett inflációkövető állampapír, amely 3-5 éves futamidőre előre meghatározott pluszkamatot fizet az infláció felett a kötvényvásárlóknak. A legutóbbi, márciusi kibocsátáskor a papír induló kamata 9,5 százalék volt.

Ezzel az állampapírral már eddig is kifejezetten a magánemberek kegyeit kereste az állam. Az államkincstár által időről időre felkínált újabb sorozatokat kizárólag a lakosság vásárolhatta (legutóbb március elején), a bankok vagy más intézményi befektetők nem is vehettek részt a jegyzésekben, de a hagyományos állampapírokkal sem jártak rosszul a befektetők.

"Azt egyelőre nem tudni, hogy az állam most milyen típusú papírokkal próbálja magához csábítani a lakosság spórolt pénzét, de ha a korábbiakhoz hasonló, inflációkövető kötvényekkel áll elő, azt más alacsony kockázatú befektetésekkel nehéz lesz überelni" - mondta el Kuti Ákos. A lekötött bankbetéteket ugyanis az eddigi konstrukciók könnyen megverték (az elmúlt hetekben már eltűntek a bankokból a 10 százalékos kamatokat ígérő betéti ajánlatok), igaz, ehhez több évre kellett félretenni a pénzt.