Egyre kevesebb tartaléka van az embereknek

Előre nem látható helyzetekre félretett pénze mindösszesen minden ötödik magyarnak van, de a vésztartalékkal akár húsz hónapig is ki tudják húzni. Lekötött betétje csak minden nyolcadik embernek van az OTP Bank felmérése szerint.

Tavaly június óta csökkentek a lakossági tartalékok: az OTP felmérése szerint 63-ról 56 százalékra esett azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzügyi öngondoskodási formával.

Bár egyre többen ismerik fel, hogy a jövőjük anyagi biztonságáról való gondoskodás elsősorban a saját feladatuk, nem pedig az államé, írja a bank, mégis 36-ról 34-re csökkent a lakosság öngondoskodási képességét kifejező OTP Öngondoskodási Index márciusi értéke.

Leggyakrabban váratlan helyzetre tartalékolnak az emberek, ám tavaly nyár óta folyamatos csökkenés tapasztalható a vésztartalékokban is - olvasható a közleményben. Míg 2011 júniusában a válaszadók 28 százaléka rendelkezett az előre nem látható helyzetekre félretett pénzzel, az idén márciusban már csak 23 százalékuk. A vésztartalék azonban egyre hosszabb időre elegendő: szűkre fogott kiadásokkal most átlagosan 20 hónapig tudnának megélni azok, akiknek van ilyen megtakarításuk. Tavaly nyáron átlagosan 16 hónapra volt elegendő a félretett pénz. A növekedés arra utal, hogy elsősorban azok élték fel a vésztartalékot, akik kisebb megtakarítással rendelkeztek.

A tartalékok csökkenése szinte valamennyi pénzpiaci megtakarítási formát érintette. Csupán két forma - az egészségpénztár és a START számla - esetében nem tapasztalható változás. Szembetűnő a csökkenés viszont a legnépszerűbb megtakarítási konstrukció, a lekötött betét esetén, ahol tavaly nyár óta 7 százalékpontos csökkenés látható: 2011 nyarán 20 százalék, jelenleg pedig csupán 13 százalék rendelkezik lekötött betéttel.
Az OTP felmérése szerint alacsonyabb lett az egy főre eső öngondoskodási formák száma is. 2011 júniusában a vizsgált 15 konstrukcióból átlagosan másféllel rendelkeztek a válaszadók, jelenleg csak 1,1-gyel.

A devizahitelesek ötöde végtörlesztett

Az összes megkérdezett 16 százalékának volt olyan devizahitel tartozása tavaly szeptemberben, amelynél élhetett végtörlesztéssel. Közülük majdnem minden ötödik (19 százalék) kedvezményes árfolyamon fizette vissza a tartozását, 1 százalék nem kedvezményes árfolyamon fizette vissza, 80 százalék pedig különböző okokból nem végtörlesztett. Azok közül, akiknek olyan devizahitel tartozása volt, hogy élhetett a végtörlesztéssel 8 százalékpontnyian saját forrásból, 5 százalékpontnyian saját forrásból és kölcsönből, 6 százalékpontnyian pedig teljes mértékben hitelből végtörlesztettek.

A korábbi mérések eredményével megegyezően az emberek 58 százaléka készít pénzügyi tervet a következő hónapra, hosszabb távon pedig továbbra is jóval alacsonyabb ez az arány: a következő évre 24, öt-tíz évre 7 százalék, évtizedekre előre pedig csupán 4 százalék. Nincs jelentős változás a megtakarítási célok esetében sem: hosszabb távú megtakarítási célokkal a megkérdezettek egyharmada rendelkezik csupán.

A konkrét öngondoskodási formákkal kapcsolatos tervek esetén viszont jelentős változások tapasztalhatóak. 2011 nyaráról 2011 őszére 42-ről 46 százalékra nőtt a konkrét öngondoskodást tervezők aránya, miközben a tényleges megtakarítási formákkal rendelkezők aránya már akkor is csökkenő tendenciát mutatott. Idén tavasszal azonban az őszi adatokhoz képest érzékelhető visszaesést mért a kutatás: 41 százalékra csökkent azok aránya, akik bármilyen öngondoskodási formát terveznek.