Menedéket keres a Magyar Posta a közelgő vihar elől

A Magyar Posta székháza
Vágólapra másolva!
Állami vállalatként egyedülálló lépésre, külföldi terjeszkedésre szánná el magát a Magyar Posta, amely jövőre elveszíti állami monopóliumát. A célpont Montenegró, ahol több magyar multinak van már tapasztalata. A postának viszont nincs terjeszkedési rutinja, és a célország olyan kicsi, mintha három kerülettel bővülne a budapesti piac.
Vágólapra másolva!

Várhatóan az idén privatizálja Montenegró az állami tulajdonban lévő postatársaságot, amely felkeltette a Magyar Posta érdeklődését. A szintén állami tulajdonban lévő magyar cég megerősítette, hogy a tulajdonos jóváhagyásával tárgyalások folynak a montenegrói postáról, ám még nincs abban a helyzetben, hogy nyilatkozni tudna arról, bead-e ajánlatot a privatizációs pályázatra.

Kivételes kiugrás

Egy esetleges nemzetközi terjeszkedés kivételes eset lenne. Ezzel a Magyar Posta lenne az első példa arra, hogy nemcsak egy magántársaság, hanem egy nagy állami mamutcég - amely egyébként az ország legnagyobb foglalkoztatója - is képes megvetni a lábát egy külföldi piacon. Ilyen kiugrásra eddig a legnagyobb esélye az utóbbi években a Magyar Villamos Műveknek (MVM) volt. 2006-ban Kocsis István, az MVM akkori vezérigazgatója (korábban a Paksi Atomerőmű, később a MÁV-Start és a BKV első embere) azt nyilatkozta, hogy a cégcsoport három-négy éven belül szeretné megduplázni piaci értékét a hatékonyság javításának, a regionális terjeszkedésnek és a villamosenergia-piac teljes liberalizációjának eredményeként.

Az MVM régiós terjeszkedéséből a mai napig nem lett semmi, de a társaság tavaly elfogadott új stratégiájában továbbra is szerepel ez a terv. Romániában és a Nyugat-Balkánon, Horvátországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában kívánnak terjeszkedni, beruházásokkal, befektetésekkel és partneri kapcsolatok révén.

Új piac kell a postának

A Magyar Posta terjeszkedési vágya logikusan következik abból, hogy a piac 2013-ban megnyílik, a vállalat az Európai Unió által elrendelt liberalizáció miatt legfontosabb részpiacán, a levelek kézbesítése terén elveszíti a monopolhelyzetét, így új konkurensekkel kell majd versenyeznie. (Jelenleg a levélforgalom túlnyomó részét képező, 50 grammnál nem nehezebb leveleket csak a Magyar Posta kézbesítheti.) A piacra jövőre esetleg belépő riválisok az egyéb szolgáltatások terén is versenyre kényszeríthetik a céget.

Miből él a posta?

A Magyar Posta bevételének legnagyobb részét a levél- és hírlapkézbesítés hozza, a cég 2010-es beszámolója szerint az ebből származó bevétel 98,3 milliárd forintra rúgott. A másik fontos pillér a pénzforgalmi szolgáltatásokból, elsősorban a sárga csekkeken keresztüli átutalásokból származó összeg, ami tavalyelőtt közel 55 milliárddal gyarapította a cég kasszáját.

A jelentésben további két tételt, az egyéb kereskedelemből (például bélyegkereskedelem) és a nemzetközi szolgáltatásokból származó bevételt tüntették fel, ez 19,5 milliárd forintot jelentett. 2010-ben összesen 172 milliárd forint volt a bevétel, az adózás előtti nyereség 4,3 milliárdra rúgott.


A postának tehát nincs választása: a terjeszkedés mellett a szolgáltatásait is fejlesztenie kell. Ezzel összhangban nyilatkozott a héten a Napi Gazdaságnak Geszti László, a Magyar Posta vezérigazgatója. A cég jövőre új szolgáltatásokkal jelenik meg a hazai piacon, emellett pedig terjeszkedést fontolgat. A montenegrói vagy a romániai posta iránt is érdeklődnek, ám még egyik vállalatnál sem voltak az úgynevezett titokszobában, ahol a potenciális vásárlók betekinthetnek a cég adataiba. A posta nincs eladósodva, de Geszti szerint, amennyiben ezek a lépések meghaladnák a finanszírozási képességét, akkor a tulajdonos, vagyis a magyar állam döntése alapján finanszíroznák a vásárlást.

Három kerületet jelent

"A liberalizáció miatt a posta növekedési kényszerben van, természetes, hogy minden lehetőséget megvizsgál. Ugyanakkor a montenegrói terjeszkedés nem jelent majd komoly bevételi forrást" - mondta el az [origo]-nak Simonyi Tamás, a KPMG nemzetközi tanácsadó cég magyar leányvállalatának igazgatója. Simonyi az általa jól ismert piacról, amelyet a posta megcélzott, elmondta, Montenegró nagyon kicsi és szegény ország, amely a turizmus fejlesztésével akart lábra állni, de ez eddig nem igazán jött össze.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

"Minden fillérre szükségük van, de a befektetők nem igazán érdeklődnek az ország iránt. A podgoricai kormány megpróbálta értékesíteni a nagy tengerparti - bari - kikötőt, illetve a tengerpart és Belgrád között összeköttetést biztosító vasúttársaságot, de az nem kellett senkinek" - mutatott rá Simonyi, aki szerint az érdektelenség a piac méretével magyarázható. Mivel mindössze három budapesti kerület lakosságának megfelelő nagyságú országról beszélünk, a Magyar Postának is csak mérsékelt növekedési potenciált jelent az ottani posta megszerzése" - jegyezte meg.

A montenegrói üzleti lehetőségek iránt megnyilvánuló alacsony nemzetközi érdeklődést a mostani postatender is igazolja. A Magyar Posta mellett egyedül az osztrák posta jött szóba a komolyabb érdeklődök között, ám Simonyi szerint a napokban jelezték, nem kívánnak indulni a cégért.

Pró és kontra

Ennek ellenére több dolog szól a terjeszkedés mellett. "A montenegrói posta a helyi körülményekhez képest jól működik. Ráadásul monopolhelyzetben van, így könnyebb nyereséget termelni vele egy jellemzően szintén monopolhelyzetben lévő vasúttársasághoz képest. Szintén pozitívum, hogy Montenegróban nem a posta lenne az első magyar cég, mert az OTP és a Magyar Telekom már ott vannak, így ezek ismerős és biztos megrendelőt jelentenének" - mondta Simonyi.

Vonzóvá teszi Montenegrót az is, hogy nem az Európai Unió tagja, ezért az uniós liberalizációs előírások belátható ideig nem vonatkoznak rá, de mivel az ország egyoldalúan már bevezette az eurót, ez megkönnyíti a pénzügyi elszámolásokat. Ezek a pozitívumok állnak tehát szemben a szerény bevételi lehetőségekkel, és azzal, hogy a Magyar Posta rutintalan, vagyis nincs külföldi terjeszkedési és privatizációs tapasztalata. "Ha megszerzi a montenegrói társaságot, nehéz lesz integrálnia. Más ország, más kultúra" - tette hozzá Simonyi.

Forrás: AFP/Gardel Bertrand

A KPMG igazgatója szerint van egy kényelmi szempont is, amely alapján megint nem a legjobb célpont Montenegró. A Malév a csőd előtt menetrend szerinti járatokat üzemeltetett Podgoricába, ma azonban már csak Bécsen keresztül lehet megközelíteni az autóval igen messzi montenegrói fővárost.

Első helyen Magyarország

Montenegrói szemmel Magyarország ismerős befektető, nem a posta lenne az első nagy cég, amely megvetné a lábát az országban. Európa legfiatalabb köztársaságába a 2008 őszén elmélyülő gazdasági válság előtt a magyar tőkeexport volt a legerősebb, és bár 2009-ben ez a folyamat megtört, ma is Magyarország számít a legnagyobb befektetőnek az országban. Az OTP Bank kezében lévő CKB az ország legnagyobb bankja, a Magyar Telekom érdekeltségébe tartozik a helyi távközlési szolgáltató Crnogorski Telecom, a Leisztinger Tamás nagyvállalkozóhoz köthető Hunguest Hotelsnek pedig több szállodája van a montenegrói tengerparton.

A montenegrói piac méretét jól mutatják a két magyar tőzsdei cég ottani leányvállalatainak adatai. Az OTP montenegrói leánybankjának tavalyi mérlegfőösszege 232,75 milliárd forint volt, ez a bankcsoport 2011-es összesített mérlegfőösszegének mindössze 2,3 százalékát teszi ki. A Magyar Telekom-csoport tavalyi, közel 600 milliárd forintos összbevételéből a montenegrói leány 32,7 milliárd forinttal, vagyis durván 5 százalékkal részesedett.

Az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.