Vegetáló hivatal árulkodik a kormány baklövéséről

Tizenhat hónappal azután, hogy a feladatait átvette egy kormányhivatal, még mindig létezik az ITD Hungary nevű, külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó állami cég - valószínűleg azért, mert milliárdos uniós támogatást kellene visszafizetni, ha most bezárnák. Az [origo] információi szerint több mint egy tucat alkalmazottja kap havonta fizetést, így csak a bérköltsége évi százmillióra rúghat.

"Igen , működik még a cég, hogy meddig, azt nem tudjuk" - mondta az ITD Hungary telefont felvevő munkatársa az [origo] újságírójának. Arra a kérdésre, hogy milyen tevékenységet végeznek az alkalmazottak 2010 vége óta, annyit felelt, hogy "lezárják a még futó szerződéseket". Többet nem akart elárulni, és nevének közléséhez sem járult hozzá.

A kormány 2010. november 19-ei határozatában hívta fel a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy "gondoskodjon az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság megszüntetéséről és vagyonelemeinek, illetve (...) a munkavállalóknak megállapodással a Nemzeti Külgazdasági Hivatal részére történő átadásáról".

A Magyar Közlöny ugyanazon számában megjelent, de csak 2011. január 1-jén hatályba lépett rendelet hozta létre a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (angol rövidítéssel: HITA). Az immár a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt létrejött hivatal kettős feladatkört visz tovább: a hazai cégek exporttevékenységét, valamint a külföldi vállalatok itteni befektetéseit hivatott ösztönözni, illetve tanácsadással segíteni.

Nehéz volt az átmenet

A két szervezet közötti átmenetet, mint azt az [origo] tavaly megírta, hónapokig nem sikerült lebonyolítani, valószínűleg a jogutódlásról nem gondoskodó kormányrendelet hibája miatt. Az ITDH-nál munka nélkül maradt szakembereket és eszközöket nem tudta átvenni a hivatal, így az új helyen meglehetősen mostoha körülmények között indult meg a munka.

A HITA azóta a saját részéről már lezárta az átvételt, az infrastruktúrája és a személyi állománya is megvan a munkához, így a tavalyi év második felétől teljes kapacitással működik - közölte kérdésünkre Kerekes György, a HITA elnökhelyettese a szervezet két hete tartott sajtótájékoztatóján. Azt nem tudta megmondani, hogy ha ez így van, miért létezik még mindig az ITDH.

Olcsóbb fenntartani, mint bezárni?

A HITA egyik, az ITDH ügyeire részben rálátó, neve elhallgatását kérő munkatársa az [origo]-nak azt mondta, számukra nem világos, hogy milyen tevékenységet végezhet még mindig a társaság, különösen ekkora létszámmal. "Az NFM-től nekünk csak annyit mondtak, hogy azért létezik még az ITDH, mert drágább lenne bezárni, mint fenntartani, de ezt nem akarjuk elhinni" - jegyezte meg.

Elsőre valóban furcsának tűnik ez a gondolat, hiszen a bezárás egyszeri - egyebek mellett a végkielégítésekből adódó - költsége előbb-utóbb nyilvánvalóan megtérülne a rendszeres működési kiadások megtakarításával. A jelek szerint azonban az NFM állítólagos érvelése megállja a helyét, és egy uniós szabály miatt még akár évekig kényszerűen fennmaradhat az ITDH.

Uniós pénz miatt tarthatják életben

Az EU-s pályázatokat koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján elérhető adatok szerint a cég 2010 előtt jelentős uniós forrásokat nyert: 2005-ben öt különböző programra (például beruházásösztönzésre, egyablakos ügyintézésre, kommunikációra, ügyfélkapcsolat-kezelésre) 1,5 milliárd forintot, 2008-ban pedig 4,5 milliárdot, lényegében alaptevékenysége ellátására. A 2010-es éves beszámolóból kiderül, hogy a cég évekig ez utóbbi forrásból finanszírozta szinte az összes szakmai programját. A 2011-es beszámoló még nem elérhető, így nem tudni, tavaly milyen forrásból fedezte működése költségeit.

A 4,5 milliárdos pályázat eredeti részletes kiírása nincs fent az NFA honlapján, de az EU regionális fejlesztési alapjából finanszírozott összes gazdaságfejlesztési pályázatnak előírása, hogy a pályázónak vállalnia kell: "a támogatott beruházással létrehozott termelő kapacitásokat, szolgáltatásokat, ingatlanbérletet, létrehozott munkahelyeket, információs technológiai fejlesztéseket, honlapot (...) a projekt befejezését követő 5. év végéig, kkv-k esetében a 3. év végéig az érintett régióban fenntartja és üzemelteti". Ezen szabály megszegése esetén a teljes támogatási összeget vissza kell fizetni.

Az ITDH nem minősült kkv-nak, tehát rá az ötéves fenntartási idő vonatkozik. Ráadásul az NFÜ honlapján kikereshető elszámolás szerint a teljes elnyert támogatás még nem is érkezett meg, az összes eddigi kifizetés alig több mint 1,8 milliárd forint, az utolsó dátuma 2011. július 14. A projektvégrehajtás úgynevezett záró előrehaladási jelentéséből az is kiderül, hogy ennek mi az oka: "A kiemelt projekt megvalósítása terv szerint zajlott, azonban 2011 első negyedévében a kiemelt projekt programelemeinek megvalósítása felfüggesztésre került", tekintettel a Nemzeti Külgazdasági Hivatalról szóló 265/2010 kormányrendeletre.

Évi százmilliós lehet a bérköltség

Mindez arra utal, hogy a kormány nemcsak a két szervezet közötti átmenetet nem tudta gördülékenyen levezényelni, de eleve elsiette az ITDH megszüntetését, és ez most pénzbe kerül, bár nem tudni, mennyibe. Megkerestük az ITDH ügyeiben illetékes Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), első körben arra kérdezve rá, hogy mi a magyarázata a cég létezésének, hány alkalmazottat és milyen fizetéssel foglalkoztat, mennyibe kerül összesen a társaság fenntartása, és előreláthatólag mikor szűnhet meg. Nyíri János, az MFB szóvivője válaszában azt írta, hogy az ITDH is "a magyar törvények hatálya alá tartozó cég, megszüntetése csak törvényi keretek között lehetséges. A cég végez érdemi tevékenységet, zárja le a nyitott, folyóban lévő ügyeit, a munkajogi szabályoknak megfelelően folyamatosan válik meg dolgozóitól." A szóvivő a létszámról annyit közölt, hogy az "folyamatosan csökken. Ezzel egyidejűleg a bérköltség is csökken. A cég működési költsége szintén csökkenőben". "Az ITDH megszűnik, mihelyst minden szálat sikerült elvarrni. Nem maradhat félbe semmi" - tette hozzá.

A már idézett HITA-dolgozó azt mondta, a cégnek tudomása szerint 17 aktív munkavállalója van még, és közülük 12 vezető beosztású, kimondottan magas fizetéssel. Az ITDH-nak az MFB honlapján fent lévő 2010-es éves beszámolójában az áll, hogy a 212 fős állomány bérköltsége az egyéb személyi jellegű kifizetésekkel együtt összesen 1 milliárd 235 millió 700 000 forintot tett ki. Ha valóban 17 munkavállalója van ma a cégnek, és az átlagbér nem változott drasztikusan, akkor arányosan ma havonta több mint nyolcmillió, évente csaknem százmillió forintba kerül a fizetésük. Ehhez jön még a cég minden egyéb fenntartási költsége.

A takarékoskodás volt az átalakítás célja

2009 szeptemberében a Bajnai-kormány utasítására minden állami és önkormányzati cég nyilvánosságra hozta vezetőinek bérét. Az ITDH akkor azt közölte, hogy Rétfalvi György vezérigazgató - akit később, de még abban a ciklusban, egy Kehi-vizsgálat nyomán menesztettek - havi 1,266 millió forintot kap, legfeljebb további 50 százalékos prémiummal. A kormányhivatallá alakítás egyik indoka éppen a takarékoskodás volt, egyebek mellett azáltal, hogy az ITDH piaci fizetéseit felváltják a köztisztviselői bértábla bérei.

Az MFB szóvivőjétől múlt kedden megkérdeztük azt is, hogy a még futó uniós támogatású projektek is beleértendők-e a lezárásra váró, folyóban lévő ügyek közé. Nyíri János azt ígérte, hogy igyekszik mielőbb válaszolni, de cikkünk megjelenéséig ez nem történt meg.