Mindenki zsebébe beletúr a százmilliárdokra hajtó kormány

2012.04.23. 14:02

A kormány hivatalosan is bejelentette, hogy bevezeti a sárgacsekk-adónak hívott pénzügyi tranzakciós adót és hogy a jövőben telefonadót vet ki. Az elképzelések A következő lépés - Széll Kálmán-terv 2.0 című dokumentumban jelentek meg. Az [origo] korábban elsőként számolt be az új adók tervéről.

A kormány nyilvánosságra hozta a Széll Kálmán-terv felújított változatát, amit Széll Kálmán-terv 2.0-nak nevez. A mellékletek nélkül 270 oldalas dokumentumból - amely a konvergenciaprogramot is tartalmazza - kiderül, hogy a kormány pénzügyi tranzakciós és telefonadó kivetését tervezi. Mindkét adónemről az [origo] számolt be először.

Idén összesen 155, jövőre körülbelül 600 milliárd forintos megszorító csomagot tartalmaz a Széll Kálmán-terv 2.0-nak keresztelt kormányzati intézkedéscsomag. A kormány azt állítja, hogy a csomagnak kicsivel több mint felét kiadáscsökkentés teszi ki (idén 58, jövőre 52 százalék), a bevételek emelése enyhén elmarad a spórolástól. Ez kell ahhoz, hogy a deficit a GDP 2,5, illetve jövőre 2,2 százaléka legyen, ahogyan azt a kormány már egy éve ígérte az Európai Bizottságnak, és amihez Brüsszel is tartja magát.

Az egyes lépések közül idén a legtöbbet a konyhára az önkormányzati kiadások megnyirbálása hozná. Ennek tartalmáról keveset árul el a konvergenciaprogramot is magában foglaló Széll-terv 2.0. Annyit írnak, hogy tavaly is kevesebbet költöttek a helyhatóságok, mint ahogyan azt várta a kormány, ez vélhetően idén is így lesz, azóta átvett oktatási, szociális intézményeket az állam, ezért azokra sem kell költenie az önkormányzatoknak, valamint nehezebben vehetnek fel hitelt a helyhatóságok, ez is a fegyelmezettebb gazdálkodásra szorítja őket.

Ilyen lesz a sárgacsekk-adó, a telefonadó

A sárgacsekk-adót 2013 elejétől vetnék ki, mértéke 0,1 százalék lesz, a program szerint alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra, így a készpénzfelvételre és -befizetésre, a banki átutalásokra, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra (többek között a sárga csekkekre) terjedne ki. Az új sarcból alsó hangon is 130 milliárdot vár a kormány, de elképzelhetőnek tart 230 milliárd forintot is.

A hivatalos kormányzati elképzelés szerint a telefonadó minden megkezdett perc és elküldött sms/mms után 2 forint lesz, és idén év közepén már életbe is lép. Az adó idén 30, jövőre 52 milliárd forinttal gyarapíthatja az államot. A programban nincs szó az internetadóról. Az [origo] korábban úgy értesült, hogy a telefonadó mellett az internethasználatot is megadóztatná a kormány, de a hétvégén Nyitrai Zsolt miniszterelnöki kormánymegbízott ezt tagadta.

Jön az e-útdíj, magán is spórol az állam

Jövőre jön az elektronikus útdíj is, amelynek részleteiről keveset árul el a dokumentum, csak azt írják, hogy "emelt szintű indítása" lesz a jövő év közepén, ebből 75 milliárd forintot szedne be az állam. A rendszer kiépítése vélhetően nem fogja ugyanakkor a költségvetést terhelni, mert egy hete jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárd forintos hitelt nyújthat közlekedési projektekre, benne például az e-útdíjrendszer kiépítésére. Ha ezt MFB-hitelből építi ki valamelyik vállalkozás, akkor - mivel az MFB, hiába állami bank, nem számít bele statisztikailag az államháztartásba - a költségvetési hiány nem nő, ellenben az útdíjbevétel már az államhoz kerül.

A központi szinteken is érvényesül a spórolás, legalábbis a kormány tervei szerint. Csaknem 45 milliárd forintot fagyaszt be a kormány a minisztériumoknál, a vagyonkezelő szervnél, a társadalombiztosítási alapoknál, és pár milliárdot lecsíp az önkormányzati támogatásból is. Tízmilliárd megtakarítást eredményezhet a gyógyszertámogatás mérséklése.

Busás árat fizetnek az önkormányzatok az oktatási tanácsokért

A tervben az oktatás átalakításáról nem sok újdonság szerepel az eddigiekhez képest. Át kell alakítani a szakképzést a piaci elvárások szerint, a gimnáziumnak az egyetemre kell felkészítenie, minden nap kell tornaóra, és egész nap kell iskola, az állam irányítja szakmailag az iskolákat, de az önkormányzat tartja fenn az épületeket.

Ugyanakkor újdonság, hogy az állam nem csak azon spórol, hogy az iskolák fenntartását az önkormányzatokra hagyja, de a szakmai irányításhoz elveszi az önkormányzatok bevételeinek egy részét. A terv úgy fogalmaz, hogy a szakmai feladatok ellátásához a helyi önkormányzatokat megillető állami támogatásoknak és hozzájárulásoknak, továbbá egyes átengedett bevételek egy részének (gépjárműadó, személyi jövedelemadó), valamint a helyi iparűzési adó egy részének állami hatáskörben történő felhasználása szükséges.

A kormány újraosztaná a gazdag önkormányzatok pénzét is. Úgy kívánja kiegyenlíteni a gazdag és szegény települések közötti egyenlőtlenségeket, hogy hozzányúlna az önkormányzatok sajátos bevételeihez (jellemzően a helyi iparűzési adó meghatározott hányadához), és azokat a "a települések pénzügyi potenciáját figyelembe vevő forrásszabályozás keretében" újraosztaná.

Az iskolák központi támogatást kapnának a közüzemi szolgáltatások kifizetéséhez, amortizációs hozzájárulást az épületek karbantartásához, és ehhez még egyedileg külön igényelhetnének pénzt további munkálatokra.

A Széll Kálmán-terv 2.0 a felsőoktatásról nem sok újdonságot tartalmaz. Annyi derül ki, hogy a kormány elégedett az államilag támogatott helyek szűkítésével. A tervben szerepel, hogy 2013-ra ki kell dolgozni a felsőooktatás finanszírozását, de erről csak annyit ír a dokumentum készítője, hogy folyamatban van.



Mindent bevetnek a lánctartozások ellen

A második Széll Kálmán-terv vállalkozásokat érintő lépései közül az egyik legjelentősebb az építőiparban felhalmozódott, az ágazati szövetség adatai szerint 400 milliárd forintra rúgó lánctartozások felszámolása. "A jelenség legfőképpen az építőiparban terjedt el - elsősorban nem építésügyi, hanem gazdasági kérdés" - áll a tervben.

A kormány a cél elérése érdekében többek között jövőre létrehozza a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ), amelynek szakvéleménye alapján a bíróság dönthet a vitás esetekről. A kormány egyúttal azt javasolja, hogy az építőipari tartozások esetén a bankgarancia lehívásához a TSZSZ határozatára legyen szükség.

További - jövőre életbe lépő - intézkedés, hogy a cégeknek abban az időpontban kellene megfizetniük az áfát, amikor a vevő kifizetné a számlájukat. Mivel az építkezéseknél jelenleg előírt papíralapú építési naplóval nem lehet megfelelően követni egy építkezés alakulását, jövőre be kell vezetni az elektronikus építési naplót, így utólag jobban ellenőrizhetőek lesznek a beruházások - derül ki a tervből. A kormány emellett jogszabályi szigorítást tervez, hogy azok a cégtulajdonosok, akik nem fizettek a partnereknek, a cégvagyon kimentése után egy másik cégben ne folytathassák tevékenységüket.

Villanyautók és virtuális vámudvarok

A magyar ipar kitörési pontjainak külön fejezetet szentel a program, amely megállapítja, hogy "egyes ágazatok a hagyományokra, adottságokra és kívánatos jövőképre alapozva a magyar ipar kitörési pontjai lehetnek, ám ehhez célorientált, tudatos iparstratégiai tervezésre van szükség".

A konkrét ágazatok közül a terv a logisztikát, az elektronikát és a járműipart nevesíti. A logisztikai iparágban azonnali döntéseket sürget, például a vámkezelési gyakorlat megváltoztatására irányuló, 0-24-ig nyitva tartó "virtuális vámudvarok" alapításával és az EU-nál szigorúbb hazai raktározási szabályozás újragondolásával. A jármű- és az elektronikai ipar fejlesztése szorosan összekapcsolódik - ennek a területnek a fejlesztését kiemelt fontosságúnak tartja a terv.

Szerződés a versenyképességről

A kormány úgynevezett versenyképességi szerződés programot is kidolgoz annak érdekében, hogy javuljon a helyi vállalkozások versenyképessége, a vállalkozási környezet és a vállalkozások feltételei. Az ebbe a programba bekapcsolódó vállalkozásokat a kormány abban segíti, hogy a helyi összefogásban rejlő lehetőségeket kihasználva a cégek magasabb hozzáadott értéket állítsanak elő, több embernek adjanak munkát, sikeresebben őrizzék meg és bővítsék piacaikat, újítsák meg termékeiket, technológiáikat. Hogy ez a segítség pontosan mit jelent a gyakorlatban, az nem derül ki, de címszavakban "életszerűbb és gyorsabb hatósági eljárásról" vagy a "tisztességes működést támogató igazgatási környezetről" esik szó.

A kormány ezenfelül "ágazati versenyképességi szerződések" megkötését is szorgalmazza, amelyeket már idén megköthetnének a vállalkozások a központi és helyi kormányzattal. Ezek azt szolgálják, hogy az azonos ágazathoz tartozó cégek összefogjanak és együttműködve javítsák a vállalkozási környezetet.

Energiaügyi csomag

Energiaügyben három intézkedéscsomagot tartalmaz az új terv, ezek között is szerepel számos, már egy ideje futó program, jelentős újdonságok nincsenek, az intézkedések jobbára nemzetközi kötelezettségekből fakadó vállalások teljesítését célozzák.

A klímavédelmi intézkedéscsoport a klímaváltozás hatásainak mérséklését célozza többek között a Hazai Dekarbonizációs Útiterv 2050-nel. Ebben 2050-ig meghatároznák az üvegházgáz-kibocsátások csökkentésének ütemét, többek között 2012-ben elkészítendő - a 2050-es jövőképre, peremfeltételekre, energiaügyre vonatkozó - tanulmányokkal. A klímavédelemhez tartozik még a "a zöld, környezetet védő közlekedés" fejlesztése is. Itt a tömegközlekedésben használt autóbuszok korszerűbbre - CNG-üzeműre (sűrített földgáz) - cserélését említik, illetve a kötöttpályás közlekedés fejlesztését, utóbbi esetben is régóta húzódó beruházások is előkerülnek, például a budapesti 4-es metró és debreceni 2-es villamos.

A második intézkedéscsoport a megújuló energiaforrások felhasználásának a növelése. Ennek érdekében 2012-ben tovább egyezetnek a megújuló és alternatív energiaforrásokkal előállított energia kötelező átvételi rendszerének szabályozási környezetéről, illetve - nem részletezett módon - változtatják a bioüzemanyagok keverési arányait. 2012-ben 40 milliárd forintos keretösszeget szánnak különböző támogatási programokra, többek között a napkollektorok beszerzésére, további lakossági támogatások meghirdetése pedig a szén-dioxidkvóta-bevételektől függ.

A harmadik intézkedéscsoportba az energiahatékonysági programok tartoznak: az eddig is megszokott támogatási programok (meglévő épületek szigetelése). Ezenkívül programokat terveznek az energia- és környezettudatos szemlélet formálására, amire cselekvési tervet dolgoznak ki.