Ezresenként szívja el a kormány az új adókat

A banki műveletek megadóztatása a 8 millió hazai számlatulajdonost, a sárgacsekk-adó a 4 millió magyar háztartás szinte mindegyikét, az új biztosítási adó 3,2 millió ingatlantulajdonost és több százezer autóst sújt. Hogy mennyivel, az az egyéni szokásokon is múlik, de havonta pár ezer forintot könnyen kivehetnek a zsebünkből a kormány által meghirdetett új adók.

A kormány hétfőn mutatta be a Széll Kálmán-terv felújított változatát, amely idén 155, jövőre pedig 600 milliárd forintos megszorítást tartalmaz. A terv szerint életbe lép a sárgacsekk-adó és a telefonadó, illetve egy általános biztosítási adó, amely egyedül az életbiztosításokra nem vonatkozik majd. Leegyszerűsítve úgy fest, hogy a különböző ágazati különadókat a jövőben nem a cégektől, hanem a végfelhasználókon hajtja be a kormány, és minden ember pénztárcájára hatással lesznek az új lépések.

Hogy pontosan mekkora terhelést jelentenek egy háztartásnak az új adók, azt nehéz megjósolni, mert a kiadás függ a bankhasználati szokásoktól, a jövedelmi helyzettől, a lakás nagyságától, az ingóságok értékétől, valamint az autó életkorától, az autóvezető baleseti múltjától és utazási szokásaitól is. Az átlagos díjak alapján azért megpróbáltuk megsaccolni, hogy mennyi pénzt vesznek ki valaki zsebéből az új terhek, igaz, ezt befolyásolhatja az intézkedések nyomán is éleződő verseny, és ma még nem ismert, új termékek, számlacsomagok megjelenése is.

Nem lehet elbújni a sárgacsekk-adó elől

Ma Magyarországon 8 millió embernek van saját bankszámlája a Magyar Nemzeti Bank tavaly novemberi adatai szerint, mintegy 7,5 millió betéti kártya van forgalomban, a mintegy 4 millió magyar háztartás közül pedig talán nincs is olyan, amelyikbe ne vinne ki havonta néhány sárga csekket a postás. A pénzügyi tranzakciók megadóztatása tehát gyakorlatilag kikerülhetetlen. Az egyezrelékes adót mindenki megfizeti majd, amikor megkapja a fizetését, a számlájáról készpénzt vesz fel egy bankfiókban vagy egy automatánál, elutal bizonyos összegeket, hogy a rezsiszámláit kiegyenlítse, befizeti a sárga csekkjeit vagy használja a netbanki szolgáltatásokat, és bármilyen üzletben vásárol a bankkártyájával.

Egy átlagos magyar állampolgár - a jegybank adatai szerint - keveset használja a bankkártyáját, viszont sokszor jár a postára a csekkjeivel, és amit lehet, készpénzben egyenlít ki. Havonta kétszer vásárol kártyával, alkalmanként 7000 forintért, pénzfelvéthez egyszer veszi elő a kártyáját, ekkor átlagosan 48 ezer forintra van szüksége, pénzforgalmának felét viszont sárga csekkekkel bonyolítja. Az új adót ezen fizetési módok mindegyikénél meg fogja fizetni - ha összesen csak 100 ezer forint után, akkor 100 forintot havonta, de ha 300 ezer forintot forgat meg, akkor 300 forintot fizet.

Érdemes megnézni egy olyan képzeletbeli embert is, aki tudatosan kerüli a postai sorban állást, minden számláját banki átutalással, az interneten rendez, ahol lehet, bankkártyával fizet, viszont saját biztonsága érdekében ezért SMS-értesítést is igényelt a bankjától a számláját érintő minden egyes műveletről, és jobb hónapokban fizetésének egy részét - szintén online - befekteti, például befektetési jegyek vásárlásával. Ő tehát kifejezetten intenzíven használja a banki szolgáltatásokat, és a példa kedvéért bőven az átlag felett keres, havi 500-800 ezer forintot mozgat meg a számláján.

Az új adó érezhetően jobban sújtja majd: havi 6 átutalás, 2 csoportos beszedési megbízás, 4 készpénzfelvétel, 20 kártyás vásárlás és egyszeri befektetési jegyvásárlás eredményeképpen 500-800 forintot termel majd jövő januártól kezdődően az államkasszába minden egyes hónapban, amit a netbanki átutalásokhoz szükséges SMS-kódok, illetve a biztonsági SMS-értesítések további közel 100 forinttal dobnak még meg.

Pár száz forint a telefonálásért

A telefonadó minden vezetékes és mobiltelefonról megkezdett perc, elküldött SMS és MMS után 2 forint lesz. Azaz az adó júliusi hatálybalépésével pénzt kap az állam, ha beszélünk valakivel, ha mobilon intézzük a parkolást, banki SMS-értesítést kapunk, autópálya-matricát vásárolunk vagy bármilyen más, kis összegű, SMS-ben elérhető szolgáltatást veszünk igénybe (például zene vagy hírszolgáltatás letöltése).

A KSH adatai szerint 2011 utolsó negyedévében 2,9 millió vezetékes és 11,7 mobil-előfizetés volt Magyarországon. Egy átlagos vezetékes előfizetőre 487 perc beszélgetés jutott, ez havi 162 perc, tehát egy átlagos előfizető legalább 324 forintot fizet majd havonta. Egy mobil-előfizetésre átlagosan havi 125 perc beszélgetés jutott, ami legalább 250 forint. (Ezekben a számokban nincs benne, hogy egypercnyi beszélgetést több, egy percnél rövidebb hívással is össze lehet hozni, és mivel az adót minden megkezdett perc után vetik ki, ezért ez valamennyivel megemelheti az összeget, viszont csökkenti a tételt, hogy ebben az átlagban a kimenő és a bejövő hívások is benne vannak, utóbbiakért pedig csak a kezdeményező fél fizet.)

A két adó nagyságrendjét érzékelteti, hogy vezetékes telefonon tavaly összesen 5,4 milliárd, mobilról 17,9 milliárd percet beszélgettek egymással az emberek, és összesen 1,9 milliárd SMS-t, illetve 21 millió MMS-t küldtek egymásnak.

Fejenként, havonta 1000 forint a biztosításokért

A biztosítók jelenleg három adót (a pénzügyi szervezetek különadóját, tűzvédelmi hozzájárulást és baleseti adót) fizetnek, ezeket váltja ki a jövőben az általános biztosítási adó - írja a terv, ám a gyakorlatban a baleseti adó változatlan mértékkel érvényben marad, vagyis a kötelező felelősségbiztosítás (kgfb, ebből több mint 4 millió van) díjára vetítve 30 százalékot kell fizetniük a gépjármű-tulajdonosoknak. Az idén bevezetett baleseti adót a biztosítók fizetik be a költségvetésbe, de a gyakorlatban az ügyfelek állják a cechet.

Ugyanezt a metódust alkalmazza a kormány az új adóknál is, vagyis a biztosítók pusztán továbbszámlázzák az adót az ügyfelekre, és az általuk felszámított biztosítási díjakon felül azt is beszedik. Az általános biztosítási adó egyedül az életbiztosításokra nem vonatkozik, a többire viszont igen: a közel 900 ezer casco biztosításon 15 százalékos adókulcs lesz, a vagyoni és balesetbiztosítások pedig 10 százalékkal adóznak. A vagyoni biztosítások körébe tartoznak a lakásbiztosítások, így az adó kivetése gyakorlatilag minden biztosítással rendelkező - közel 3,2 millió - ingatlantulajdonost érint az országban.

"Az általános biztosítási adó a nem életbiztosítási termékekre nem lenne egyedülálló az európai biztosítási piacon. Vélhetően az előzetesen közzétett adómértékek még változhatnak a pontos adatok ismeretében, ha azonban valóban bevezeti a kormány az általános biztosítási adót, az jelentős költséget jelent majd a biztosítottaknak, és mivel a casco és a lakásbiztosítások nem kötelező biztosítások, az adó megjelenésével ezeknek a szerződéseknek a csökkenése várható. Ez viszont azt jelenti, hogy a biztosítatlanság több háztartás anyagi biztonságát érintheti" - mondta az [origo]-nak Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország üzletág-igazgatója.

Rácz István, a Biztosítás.hu online alkuszcég vezetője a ma jellemző átlagos biztosítási díjakból kiindulva segített felbecsülni a várható egyéni pluszkiadások mértékét. A cég adatai szerint a casco biztosítások éves átlagos díja 50 ezer forint, ez emelkedne 7,5 ezer forinttal az új adó miatt. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint viszont ennél magasabb az átlagos cascokiadás (feltehetően az online alkuszoknál kötött biztosításokat eleve az árérzékenyebb autósok vásárolják), éves szinten inkább 90 ezer forint a jellemző. Az egyik legnagyobb szereplőnek számító Aegon adatai is átlagosan 70, nem ritkán 100 ezer forintos éves cascodíjakat mutatnak, ez tehát a legérzékenyebb tétel az összes újonnan adóztatott biztosítás közül, és pusztán ebből évi 10-15 ezer forint plusz teher jön össze.

A lakásbiztosítások éves díja - a Biztosítás.hu szerint - 25-55 ezer forint között szóródik (a Mabisz szerint 28 ezer forint az átlag), ami azt jelenti, hogy 27,5-60,5 ezer forintra emelkedne az átlagdíj, minden egyéb tényezőt - például a verseny miatti lehetséges árcsökkenést - figyelmen kívül hagyva. Az utazásoknál igénybe vehető, baleseti és vagyoni biztosítást tartalmazó utasbiztosítások átlagos díja nyáron 9, télen 3 ezer forint. Ebből lesz az új adó miatt közel 10, illetve 3,3 ezer forint.

Összességében egy, az autójára cascót, lakóingatlanára lakásbiztosítást kötő, télen és nyáron is elutazó ember kiadása évente 11-20 ezer forinttal nő a kormány intézkedéseinek a hatására, vagyis egészen durva becsléssel havonta legalább ezer forinttal. Ez az összeg természetesen magasabb lehet, ha egy háztartást tagjai fejenként külön kötnek utas- és balesetbiztosítást.

A Biztositás.hu az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. partnere.

Az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.