Mindenki kap egy kicsit a Balatonból

Kilencvenöt telket sajátít ki az állam, hogy az egész Balatonnál könnyebb legyen odaférni a tóhoz azoknak is, akik nem ott laknak. A tíz éve kitalált, nem egybefüggő balatoni sétány néhol puccos, kandeláberes partszakasz, máshol pedig a nádasban futó ösvény lesz. A helyiek szemetelőket és piáló fiatalokat nem akarnak látni, de örülnek az ötletnek, ami egy kis életet lehelhet a tó környékébe.

Több mint tíz évvel ezelőtt megszületett az úgynevezett Balaton-törvény, amely szerint minden parti településnek a hozzá tartozó partszakasz 30 százalékát szabadon megközelíthetővé kell tennie, hogy bárki lejuthasson a tóhoz, ám ez a mai napig nem valósult meg. A települések által kialakított szakaszok együttesen jelentik majd a balatoni sétányt, amely közvetlenül a tópart mellett húzódik.

Ha ez elkészül, akkor a tavat körülölelő, gyalog bejárható - nem teljesen összefüggő - körúton lesznek kikövezett, kandeláberekkel teletűzdelt járdából álló részek, lesznek olyan helyek is, ahol csak egy ösvény megy a part mellett a nádas és a parti bokrok között. Emellett lesznek szabad strandnak használható, illetve vendéglátóegységekkel tarkított szakaszok is.  

95 telek van útban

A 2000-ben elfogadott törvényben foglalt szabad partszakaszra vonatkozó előírást azért nem sikerült eddig teljesíteni, mert több helyen magántulajdonban lévő vízparti telkek ezt megakadályozták, vagyis vannak települések, ahol az ingatlanok miatt egyáltalán nem lehet lejutni a partra. Ez a probléma azonban várhatóan megoldódik.

A napokban ugyanis elkészült az a kormányzati törvénytervezet, amely megszabja az érintett ingatlanok kisajátításához kapcsolódó kártalanítás szabályait (az Alkotmánybíróság erre ősszel szólította fel a kormányt). A tervezet szerint 95 magántulajdonban lévő telket kell kisajátítani, ennek finanszírozására pedig 3,7 milliárd forintot különített el a kormány. Ha a kisajátítás és a kártalanítás lezárul, akkor nem marad magánkézben lévő ingatlan, amely megakadályozná, hogy a települések teljesítsék a szabad partszakaszra vonatkozó előírást, és megkezdődhet a sétány kialakítása.

A Balaton mindenkié

"Halottam valamit róla, de hogy pontosan mi ez, és mikor készül el, azt nem tudom" - mondta egy Balatonfüred közelében lévő kocsmában fröccsöző helyi, ötven év körüli, morcosnak tűnő férfi. Szerinte az teljesen rendben van, hogy az állam kisajátítja azokat a területeket, amelyek kellenek a sétányhoz, és eredetileg esetleg nem is tartoztak a tulajdonos telkéhez. "Gondolom, a parton végbement természeti változások miatt nőtt a terület, tehát az ingyen lett az övé, és elkerítette. Ez nem jó, nekem is fizetnem kellene, ha bővíteném a telket" - mondta.

Egy balatonfüredi járókelő meglepődött a sétányról szóló kérdésen, bár valahol, valaki már mondta ezt neki, de nem igazán érdekelte. Egy negyven év körüli, balatonudvari nő szerint: "Nem kell ez nekünk, minek ide sétány a part mellé, lehet elég helyen sétálni a part mellett. Még csak az kell, hogy összeszemeteljék." Egy révfülöpi illetőségű férfi is azt mondta: "Ne csináljanak szemétdombot a Balatonból, ha kialakul a sétány, nyilván egyre népszerűbb lesz, és akkor óhatatlan, hogy kupleráj lesz."

Neki a Balaton déli partján, Fonyód után van egy vízpart mellett fekvő telke, amely azonban nem ér le közvetlenül a vízpartig, mert egy részét már korábban kisajátították, hogy ott utat létesítsenek. A szomszédos telkeknél ezt nem tették meg évekkel ezelőtt, ebbe nem akart beletörődni, próbálkozott azzal, hogy visszaszerezze az érintett telekrészt, de nem járt sikerrel.

A harminc éve a Balaton partján élő és dolgozó férfi azt mondta, bár az ő telkéből lecsippentettek, egyetért azzal a törekvéssel, hogy szabadon megközelíthetővé tegyék a part egy részét, és alakítsanak ki egy sétányt a tó körül. "Van egy törvény, ez nagyon jó, de lábra is kellene állítani. Itt nem csak a szemetelésre gondolok. Rendben van, tegyük nyitottá a partszakaszokat, de azt karban is kell tartani. Ne jusson abba a helyzetbe, mint a bicikliút" - fogalmazott, és hozzátette "Indulj el, fel van szakadva, bokrok vannak rajta, és nincs, aki rendben tartsa. Az autóutaknak van gazdájuk, mert van állami közútkezelő, de nincs állami bicikliút-kezelő, ez jól látszik. "Ha lesz sétány, legyen sétánykezelő is" - mondta mérgesen. 

Ki kíváncsi a vodkázó fiatalokra?

Akár tízéves, akár pár hónapos a törvény és a sétány terve, nem hallottam róla - mondta egy harmincas családapa, aki szinte egész nyáron a Balatonon van, vitorlázik, Csopak a bázisa. Szerinte jó ötlet a sétány. "Igenis több közösségi tér kell. Sokkal több szabad strand kellene, mert a víz mindenkié, ahogy a part egy része is" - fogalmazott, és hozzáfűzte: el kell venni azoktól, akik a földrajzi változások, a markológép vagy kit tudja mi miatt, megnövelték a telküket. "Ha az államé, akkor az enyém is, és mehetek oda vidáman, és több helyen kacsázhatok" - mondta vigyorogva. "Ha kosz lesz, akkor viszont sem én, sem más nem fog jönni, akkor lőttek a kacsázásnak."

"Nem tudtam róla, jó is lehet, meg rossz is" - mondta egy Badacsony mellett lévő faluban kocsmát működtető vendéglátós. "A forgalomra bőven ráfér a sétány miatt esetleg a partra látogató vendégek költekezése - persze meglátjuk, hogy mi lesz. Arra nem vagyok kíváncsi, hogy a Tescóból hozott vodkát a parton vedeljék a fiatalok. Már most sem tudnak sokan viselkedni, mi lesz, ha elözönli a nép a partot. Nyilván nekünk kell majd rendbe tartani, ahhoz, hogy mások azért betérjenek a csehóba. Ez csapdahelyzetnek tűnik, de nem károgok, jó is kisülhet ebből" - mondta.

 Megkerestük két Balaton-parti város, Siófok és Balatonfüred polgármesterét, mit tudnak a tervezetről, mely telkeket érintheti a kisajátítás, valamint arról, hogyan áll a szabad terület arányának növelése és az ehhez kapcsolódó balatoni sétány kialakítása, de Balázs Árpád és Bóka István is csak a jövő hétre ígért választ.