Hol talált banki kartellgyanút a GVH?

Értékes információkat osztanak meg egymással évek óta a hazai bankok, ezeket vizsgálja most kartellgyanú miatt a versenyhivatal. Az adatbázist 12 éve használják, a felügyelet és a jegybank is tudott róla.

A tavaly októberben történt tömeges banki kamatemelések után felmerült kartellgyanú kivizsgálása érdekében a hazai bankrendszer közös adatbázisát, a BankAdat rendszert is lefoglalta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Az esetről a HVG számolt be, a lap Juhász Miklóst, a hivatal elnökét idézve azt írta: a GVH "vékony mezsgyén jár, mivel egy érdekvédelmi szervezet - vagyis a bankszövetség - munkájához hozzátartozik, hogy tagjai érdekében adatbázist épít fel, ezzel azonban akár versenyjogot is sérthet".

A versenyhivatal elnöke "információs kartell" gyanújáról beszélt, ezért szélesítette ki a vizsgálódása körét. A kartellvizsgálatot egyébként Rogán Antal fideszes képviselő kezdeményezésére indította a GVH tavaly novemberben, az után, hogy a kedvezményes végtörlesztés lehetősége megnyílt, ám ezzel párhuzamosan a bankok többsége jócskán megdrágította a végtörlesztéshez felvehető forinthiteleket, illetve ezek egy részét ki is vonta a piacról.

Mit rejthet az adatbázis?

Juhász Miklós szavaiból egyelőre nem világos, pontosan milyen adatokat keres a versenyhivatal a BankAdat rendszerben, illetve az sem, hogy ha az adatbázis felépítése versenyjogot sért, akkor arra miért csak most derül fény. Az adatbázist ugyanis jelenlegi formájában 2000 óta használják és bővítik a bankok, az a bankszövetség kezdeményezésére jött létre, és a Nemzetközi Bankárképző Központ üzemelteti, a bankok pedig ingyenesen, egy kóddal férhetnek hozzá.

A rendszernek szinte az összes hazai bank a tagja (talán csak a takarékszövetkezetek és néhány kisebb bank nem), és olyan adatokat tartalmaz, amelyeket például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének is kötelezően meg kell küldeni minden negyedévben. A bankszövetségi adatbázisban viszont az adatszolgáltatás önkéntesen és kölcsönösen történik, tehát egy-egy bank csak olyan adatot ismerhet meg a konkurenseiről, amelyet magáról is közzétesz.

A feltöltés szintén negyedévente, utólagosan történik, és például olyan adatokra terjed ki, hogy mekkora volt az adott bank hitelállománya, mennyi betétet gyűjtött, milyen kamatokkal dolgozott, mekkora volt a jövedelmezősége, hogyan alakult a hitel/betét mutatója, vagy milyen volt a tőkehelyzete.

Hogy ez felvethet-e versenyjogi aggályokat, és eredményezhet-e "információs kartellt", a GVH vizsgálata során kiderülhet, mindenesetre a rendszerből előremutató adatokhoz nem lehet jutni, viszont utólagos elemzésekre lehetőséget ad. A tavaly őszi konkrét kamatemelési kartellgyanú esetében nehéz azt elképzelni, hogy a július-szeptemberi adatok már előre jelezték volna, hogy októberben és novemberben számos bank szinte egyszerre nyúl a kamatemelés eszközéhez. Az október-decemberi helyzet viszont igazolhatja, vagy éppen megcáfolhatja a kamatok együttmozgását.

Stratégiai döntések alapja

Az adatbázisba bekerülő információk körét az évek során a bankok kezdeményezésére többször is bővítették, erről a PSZÁF-fal, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Központi Statisztikai Hivatallal is egyeztetett a bankszövetség - legalábbis ez derül ki a szövetség rendszeresen közzétett korábbi hírleveleiből.

Az egyik ilyen (2007-es) bővítéskor készült hírlevél arról is beszámol, hogy a BankAdat rendszer azért hasznos a bankoknak, mert lehetőséget nyújt arra, hogy "a magyar piaci helyzetet tisztán lássák, stratégiai döntéseiket (részben) erre alapozzák".