Amerikában vége a válságnak! Vagy mégsem?

Sokéves profitcsúcsok, optimista menedzserek, jól teljesítő tőzsde - ezt a képet mutatja az amerikai gazdaság az első negyedév után. Itt lenne a válság vége? A nagy államadósság és az infláció még visszaüthet.

Dől a pénz az amerikai multikhoz, és az üzleti hangulatmutató is rég látott magasságban áll - az Egyesült Államokban mintha lecsengőben lenne a gazdasági válság, miközben Európa tovább szenved. Az adatok némelyike azonban megtévesztő lehet, és nem is biztos, hogy valóban az amerikai válságkezelés lesz a sikeresebb.

Az április 10. óta tőzsdei  gyorsjelentést közzétevő nagy amerikai cégek 74 százaléka a vártnál jobb eredményekről számolt be - áll a Bloomberg hírügynökség összesítésében. A vállalatok árbevétele átlagosan 6,7 százalékkal, nyeresége majdnem 5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az utóbbi esetben az elemzői várakozás nullához közeli növekedés volt.

Nyereségesek, optimisták, mi kell még?

Bár az amerikai és a világgazdaság kilátásainak szempontjából kedvező hír jelentősége éppen abban áll, hogy a cégek teljesítménye tömegesen múlta felül az előzetes becsléseket, érdemes kiemelni néhány példát. A jól húzó IT-szektorból is kiemelkedő Apple majdnem megduplázta a profitját (11,6 milliárd dollár), a három éve a csőd széléről visszarántott Chrysler autógyártó 13 éve a legnagyobb negyedéves nyereséget produkálta (473 millió), a Caterpillar gépgyártó 1,6 milliárdos eredménye pedig 29 százalékos emelkedést jelent 2011 első három hónapjához képest.

A biztató számokkal egybevágni látszik az amerikai feldolgozóipar szereplőinek meglepő derűlátása. Az ISM nevű intézet beszerzési menedzser indexe - amely lényegében a piaci szereplők várakozásait mutatja - 53,4 pontról 54,8 pontra nőtt áprilisban, holott az elemzők itt korábban egyenesen csökkenésre számítottak. Az utóbbi húsz év egyharmadában volt csak az index az aktuális értékénél magasabban, és tavaly június óta nem mutatott olyan optimizmust, mint most.

Ezek után kedden négyéves csúcsra emelkedett a New York-i tőzsde Dow Jones részvényindexe (igaz, azóta viszont csökkent). A jelek szerint tehát a befektetők egyre inkább bíznak abban, hogy az amerikai gazdaság képes felpörögni - elvégre a fontos cégekhez dől a pénz, és többségük a jövőt is rózsaszínben látja. A hangulatot egyelőre az sem tudta igazán elrontani, hogy rossz hírek is akadnak: az új amerikai munkahelyek szerdán közzétett száma csalódást okozott, a szolgáltatóipari teljesítményt mérő index rosszabb lett a vártnál, és egyes társaságok a magas olajár növekedést visszafogó hatása miatt is aggódnak.

Válság? Hol?

A fentiek alapján már az sem tűnik nagyon merész felvetésnek, hogy az Egyesült Államokban a válság a végét járja. A CNBC gazdasági tévécsatorna internetes oldalának egyik szerdai vezető anyagában legalábbis már arról írt, hogy a friss gazdasági adatok - szembeállítva őket az egyszerre többféle nehézséggel küszködő európai gazdasággal - az Obama-féle válságkezelő politika sikerét jelzik.

"Úgy tűnik, az amerikai jegybank által támogatott, a gazdaságélénkítésre fókuszáló politika mostanra kezd beérni, az ingatlanpiac élénkülése is erre utal" - mondta az [origo]-nak Saághy Pál, az Equilor Befektetési Zrt. vezető üzletkötője. "Annyi biztosan látszik már, hogy a sokat emlegetett W alakú válság második szára, ha volt is, rövid maradt, hiszen az amerikai részvényindexek a 2008. tavaszi szinteken állnak, és az USA makrogazdasági mutatói, bár még jelentősen elmaradnak a négy évvel ezelőttiektől, javuló tendenciát mutatnak " - tette hozzá.

Amerikának volt igaza?

Az amerikai és európai válságkezelés alapjai eltérnek egymástól. A gazdaságba nagy mennyiségű pénzt juttató angolszász módszer (mennyiségi lazítás) módszere éles ellentétben áll a szigorú, az állami költéseket visszafogó, az infláció féken tartását prioritásnak tekintő német trenddel. Az amerikai és az európai gazdaság problémái természetesen eltérőek - hiszen az eurózóna egyes tagállamait fenyegető veszély, az állampapírok iránti kereslet csökkenése az USA-t nem veszélyezteti -, a két módszert mégis gyakran szembeállítják egymással.

Saághy Pál, az Equilor vezető üzletkötője szerint a melyik a jobb kérdése még nem dőlt el. Úgy véli, ha Európa leküzdi a saját nehézségeit, akkor sokkal egészségesebb, fenntarthatóbb módon növekedhet tovább - feltéve, hogy ezt a globális gazdasági helyzet lehetővé teszi.

Kovács Péter, a Buda-Cash nemzetközi üzletágvezetője szerint az Egyesült Államok és az eurózóna által követett válságkezelési mechanizmusokat nehéz összevetni, a Fed és az Európai Központi Bank (EKB) gyökeresen eltérő szerepe miatt ez kicsit "almát a körtével típusú" összehasonlítás.

Hasonlóan vélekedtek a Bloombergnek nyilatkozó amerikai szakemberek. A Legg Mason Inc. befektetési alapkezelő egyik munkatársa azt mondta, "a gazdaság kezd a saját lábára állni, lassan visszatér a bizalom". A BlackRock Inc. egyik menedzsere pedig kijelentette, a jelenlegi helyzetben nincs is szükség a gazdaságélénkítő pénzpumpa harmadik hullámára. Az úgynevezett mennyiségi lazítás eddigi két szakaszát annak érdekében indította el az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, hogy megkönnyítse a gazdasági növekedés felpörgését.

Ja, az államadósság

Saághy Pál szerint ugyan nem teljesen megalapozatlan azt mondani, hogy a válság - legalábbis az Egyesült Államokban - elmúlóban van, de később jöhet még nehezebb időszak, a befektetői bizalom ugyanis egyelőre nyilvánvalóan nem tért vissza teljesen. Az Egyesült Államoknak hosszabb távon gondot jelenthet a magas, a GDP-hez viszonyítva 110 százalék körüli államadósság, sőt, a magas infláció akár már a közeljövőben is jelentős megoldandó problémaként jelentkezhet - magyarázta az üzletkötő.

"Amerikában azért még vannak aggodalmak a növekedési kilátásokkal kapcsolatban, az előző, 2,2 százalékos GDP-adat is kisebb csalódást okozott. Ennek a számlájára írható, hogy eleinte a jó számokat közlő gyorsjelentések sem lendítettek igazán nagyot a tőzsdeindexeken" - mondta az [origo]-nak Kovács Péter, a Buda-Cash Brókerház nemzetközi üzletágvezetője. Megjegyezte, összességében a befektetők is óvatosabbak, jellemzően "elteszik az eddigi profitot". Szét kell választani az általános gazdasági növekedést és a vállalati eredményeket is, bár persze a kettőnek előbb-utóbb össze kellene érnie, igazi növekedést mindenesetre most csak 2013-ra várnak az elemzők - tette hozzá.

Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy amerikai cégek eredményét a külföldi, azon belül is főleg az ázsiai értékesítés húzza: az árbevételek több mint fele jön Amerikán kívülről. Ez azt jelenti, hogy nem a növekedés szempontjából oly fontos hazai fogyasztás hizlalja a nyereségüket. "Jó példa az Apple, amely árbevételének húsz százalékát szerzi Kínából" - mondta Móró Tamás, hozzátéve, a várakozásoknál jobb eredmények egyik oka éppen az, hogy "nagyon levitték a lécet az elemzők, könnyű volt átugrani".