Mit nyert Orbán a francia elnökválasztáson?

Még meg sem volt a francia választások végeredménye, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, Olli Rehn máris enyhébb hangot ütött meg a megszorításokkal kapcsolatban. Orbán Viktor joggal érezheti, hogy ő már két éve is ezt mondta, most mégsem várható, hogy engedményeket kap.

Orbán Viktor miniszterelnök a görög és francia választások hétvégi eredményében saját politikájának igazát vélte felfedezni. A választási eredményekre azt reagálta hétfőn: az európai politika nem korlátozódhat kizárólag a pénzügyi szigorra, mert az emberek mindenekelőtt biztonságra vágynak. A megszorító gazdaságpolitika európai egyeduralmát valóban lezárhatja a hétvégi francia elnökválasztás. A szocialista nyertes, Francois Hollande a gazdasági növekedés állami felgyorsítására helyezi politikája hangsúlyát.

Pár hét híján két évvel ezelőtt, a kormány megalakulása után óriási ellenállásba ütközött Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben. A friss kétharmados lendülettel munkának álló kabinet terve az volt, hogy engedményt kér az Európai Bizottságtól, hadd engedje el egy kicsit a költségvetési hiányt, és költhessen többet, hogy a gazdasági növekedést felpörgethesse. Brüsszel keményen ellenállt, a kormánynak tartania kellett a hiánycélt.

Nekünk azért nem engednek

Az európai szelek megfordulása több mindent jelenthet Magyarország számára, de arra aligha számíthat Orbán, hogy Magyarország is engedményeket kapjon. Februárban ugyanis éppen Magyarországon mutatta be szigorát az Európai Unió, részben azért, hogy az egész világnak megmutassa, betartatja saját szabályait. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2013-tól vonjanak meg 150 milliárd forintnyi támogatást, ha addig az ország képtelen lenne kiszabadulni a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Bár a pénzmegvonás fegyvere eddig is az unió rendelkezésére állt, a magyar példa előtt egyszer sem élt vele.

Ezzel szemben márciusban az unió 4,4 százalékról 5,3 százalékig engedte módosítani Spanyolországnak az idénre tervezett költségvetési hiányát. Igaz, a Népszabadság szerint a spanyol engedmény vezetett ahhoz, hogy Magyarország is könnyítést kapott: ha a júniusi EU-csúcsig konkrét intézkedésekkel bebizonyítja a kormány, hogy tarja a hiányt, a büntetés nem lép életbe. A spanyol példa intő lehet minden kis tagállamnak, Brüsszel ugyanis könnyebben félrenézhet, ha egy nagy tagállam hibázik a hiányszámokkal, mint amikor egy kis ország teszi.

Előre segített a francia-ügy?

Másrészről a görög és a francia választási eredmény akkora fejtörést okozhat az unió vezető politikusainak, hogy egyszerűen nem akarnak egy magyar púpot is a hátukra. "Kisebb gondjuk is nagyobb lesz Magyarországnál a nyáron" - mondta Daróczi Andor, az MKB Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója az uniós vezetőkről, arra utalva, hogy a költségvetési paktumot átalakítani tervező francia elnököt és a görög politikai válságot is kezelniük kell a következő hónapokban. Szerinte ez a váltás okozta, hogy a magyar IMF-tárgyalások körüli konfliktusból hirtelen kihátrált Brüsszel. Amit elvártak, a Széll Kálmán-terv 2.0-val, a jegybanktörvénnyel elérték - értékelt Daróczi.

A befektetési szakember úgy látja, hogy a francia és görög választás mindenképpen új helyzetet teremt, amelyet jövőre a még fajsúlyosabb német választás követ majd. A politikai változások, főleg a francia gazdaságpolitika változása lecsapódik majd az Európai Bizottságon is, de Daróczi szerint előbb az Európai Központi Banknál várható mozgás. A német szigor már eddig is enyhült, szerinte akár újabb eurókamat-csökkentés is jöhet a banktól. Ez gyengülő euróhoz vezethet, de az exportra építő német gazdaságnak ez nem okozna fájdalmat, mivel az értéktelenebb euró éppen a kiviteli cikkeket értékeli fel.

Hollande vs. Merkel

Hollande az állami kiadások növelésével pörgetné a gazdaságot, míg Angela Merkel és a német gazdaságpolitika abban hisz, hogy az állam fogja vissza magát, mert így több pénzt hagy a gazdaságban. Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője szerint a jövőben ez a két nézet csaphat össze, ebben kell kompromisszumot találnia az Európai Uniónak. Suppan Gergely - egyetértve Daróczi Andorral - az egyik kompromisszumos gazdaságélénkítési eszközt a monetáris politika lazításában látja. Vagyis a jövőben szerinte a szigorú költségvetések és a piacra öntött pénz egyszerre jellemezheti az európai gazdaságpolitikát.

Merkozy bukása

A holland kormány április végén belebukott abba, hogy a koalíció nem tudott megállapodni a 14-16 milliárd eurós megszorításról. Görögországban a kiadáscsökkentést vállaló nagykoalícióban kormányzó két nagy párt együtt is alig tud többséget szerezni a parlamentben a most vasárnapi választáson, így újabb voksolás várható. Közben a megszorítások ellen kampányoló szélsőséges pártok megerősödtek mind a jobb-, mind a baloldalon.

Az európai gazdaságpolitika alakítására azonban a legnagyobb változást Nicolas Sarkozy francia elnök bukása hozza, aki Angela Merkel német kancellárral közösen a költségvetési paktum élharcosai voltak. A külföldi lapokban gyakran írtak kettejükről "Merkozy" néven. A vasárnapi francia választáson az a Francois Hollande - a baloldal jelöltje - nyert, aki korábbi nyilatkozataiban elítélte a németek által erőltetett, megszorításra sarkalló politikát. A költségvetési paktum újratárgyalását is ígérte, erről azonban Angela Merkel hallani sem akart.

Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi és gazdasági biztosának hétvégi beszédében már fel is lehetett fedezni a bizottság helykeresését. "Miközben a költségvetési konszolidáció megkerülhetetlen, (...) a növekedést támogató aktív politika ugyanennyire fontos" - mondta Olli Rehn, aki eddig az uniós költségvetési szigor fő képviselője volt.

Beszédével finoman, de egyértelműen jelezte: a bizottság alkalmazkodik az új európai helyzethez, amelyben már nem az országok költségvetési hiányának mindenáron való leszorítása az egyetlen cél. Olli Rehn mondanivalója ehelyett az volt, hogy bár felelősen szabad továbbra is csak költekezni, közben arra is kell figyelni, hogy a növekedést ez ne fojtsa meg (a teljes beszédet elolvashatja itt angolul). Ahogy a biztos fogalmazott: "a költségvetési konszolidációt - bár ez szükséges - növekedésbarát és differenciált módon kell végrehajtani azért, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a szükséges kiadáscsökkentés és a növekedési kérdések között."

Olli Rehn említett is  néhány eszközt, amit az Európai Bizottság a növekedés beindítására akár már néhány hónapon belül bevetne - ezeket az európai beruházási paktumban foglalná össze. A biztos szombaton beszélt olyan kötvényekről, amelyeket alacsony kockázattal vehetnének meg a befektetők, a kibocsátó Európai Beruházási Bank ezt a pénzt helyezhetné ki a gazdaságba. Másik módszer lehet, hogy a bankok garanciákat kapnak a vállalkozói hitelekre, így a pénzintézetek bátrabban adhatnának pénzt az európai beruházóknak.