Megdőlt a tabu, mégis lehet spanyol bankmentés

Spanyolország arra készül, hogy állami pénzből segíti ki a Bankia nevű banki konglomerátumot. A közel 25 százalékos munkanélküliséggel küzdő ország adófizetőinek eurómilliárdokba kerülhet a kormány által eddig tagadott bankmentés.

Mariano Rajoy, a nemrég hatalomra került konzervatív spanyol kormány vezetője egy rádióinterjúban elismerte, hogy - szemben az eddig általa hangoztatott elvvel - állami forrásokra lehet szükség a hét kisebb pénzintézet egyesülésével 2010-ben megalakult Bankia életben tartásához - írja a Financial Times (FT) brit üzleti lap internetes kiadása.

"Ha ez kell a hitelezés újraindításához és a spanyol pénzügyi szektor megmentéséhez, nem zárhatom ki az állami pénzek felhasználását, ahogy az a többi európai országban is történt" - mondta Rajoy az interjúban. A hír nyilvánosságra kerülése után nem sokkal lemondott a harmadik (a BBC szerint a negyedik) legnagyobb banknak számító Bankia első embere, a korábban pénzügyminiszterként és az IMF vezérigazgatójaként is dolgozó, de számottevő kereskedelmi banki tapasztalat nélkül a posztra került Rodrigo Rato.

A Financial Times szerint a spanyol sajtó 7-10 milliárd eurós (2000-3000 milliárd forint körüli) tőkeinjekciót valószínűsít, amelyre elsősorban a bankok rossz ingatlanhitel-portfóliója miatt van szükség. Spanyolországban a válság beköszöntével összeomlott az addig a gazdaság húzóágazatának számító, évi több százezer új lakást termelő ingatlanipar, és a fejlesztő cégek által felvett kölcsönök súlyos gondokat okoznak a hitelező bankoknak.

Rendezgetik a székeket a Titanicon

A Wall Street Journal amerikai üzleti lap a spanyol jegybank adataira hivatkozva azt írja, a bankrendszer 338 milliárd eurót hitelezett az ingatlanfejlesztőknek, és e hitelállomány több mint fele, 176 milliárd eurónyi (50 ezer milliárd forintnak megfelelő) tekinthető problémásnak. A Bankia az arányokat nézve kicsit jobban áll, a szektornak nyújtott 37,52 milliárdnyi hitelből csak 17,85 milliárd eurónyit (5000 milliárd forintnyit) nem törlesztenek részben vagy egészben. Ennek ellenére már az IMF múlt havi jelentése is a spanyol bankrendszer stabilitására leselkedő legnagyobb kockázatként jellemezte az intézmény helyzetét.

A Financial Times arra is emlékeztet, hogy a spanyolországi elemzők szerint az esetleges állami segítség önmagában nem biztos, hogy elegendő lesz a baj elkerüléséhez. Ha például az összeg nem lesz kellően nagy, és nem társul hozzá a rossz eszközök eddiginél hatékonyabb kezelése, akkor az erre költött pénz egyszerűen kárba vész. "Egy egyszerű tőkeinjekció annyit érne csak, mint a székek átrendezése a Titanicon" - idézett az FT egy banki tanácsadót.

Sokan emlegetik a Bankia tavalyi részleges tőzsdére vitelét, amelynek során 2,2 milliárd euró (több mint 600 milliárd forint) folyt be a részvénykibocsátásból, de újratőkésítésnek ez nem volt elegendő. A papírok árfolyama egyébként a kibocsátás óta 36,5 százalékkal csökkent, a friss hírek fényében érthető módon.

Baráti pénzintézetek

A helyzetet bonyolítja, hogy a Bankia leánybankjai közül kettő, a Caja Madrid és a Bancaja Valencia hagyományosan erős szálakkal kötődik Rajoy pártjához, a konzervatív Néppárthoz. A kormányfőnek tehát úgy kell megoldania a problémát, hogy közben ne tűnjön úgy, a baráti pénzintézetek indokolatlanul nagy segítséget kapnak.

A spanyol bankkrízis elhatalmasodásának megakadályozása létfontosságú az európai válság leküzdéséhez, mert ha a sérülékeny, egyebek mellett a magas munkanélküliségtől és a hitelezés hiányától sújtott gazdaság nem tud növekedésnek indulni, az ország hasonló adósságcsapdába sodródhat, mint Görögország.