Már júniusban kisebb lehet a törlesztés

A közalkalmazottak még mindig kivárnak, a mezei devizaadósok közül már valamivel többen érdeklődnek az árfolyamrögzítés iránt. Roham sehol sincs a bankoknál. Aki siet, már júniusban kevesebbet fizethet.

Az árfolyamgát iránt a közszféra eddigi lanyha érdeklődésére az MTI által megkérdezett kereskedelmi bankok nem tudtak magyarázatot adni, beszámoltak azonban arról, hogy az elmúlt napokban már erősödött a forgalom, miután a Bankszövetség ajánlásának megfelelően májustól a nem közszférában dolgozó, árfolyamgátra jogosult ügyfelek kérelmét is befogadják.

A választ adó bankok néhány száz igénylést fogadtak be a lehetőség április elsejei indulása óta, arra azonban nem válaszoltak, hogy kötöttek-e már szerződést is.

Érdemes időpontot kérni

Az OTP Banknál elmondták, hogy a lakáscélú jelzáloghitellel rendelkező hitelesek az eredeti, június 1-jei határidő helyett már május 2-ától, a szabad felhasználású jelzáloghitelesek pedig az eredetileg tervezett szeptember 1. helyett már augusztus 1-jétől  igényelhetik az árfolyamgátat. A módosításnak köszönhetően enyhe erősödést tapasztalt a bank az ügyfélforgalomban.

A zökkenőmentes ügyintézés érdekében azonban az OTP Bank arra kéri érintett devizahiteles ügyfeleit, hogy előzetesen kérjenek időpontot a bankfióktól. Ha ugyanis olyan mértékben megnő az érdeklődés, hogy az hátráltatja a közszférában dolgozó ügyfelek zökkenőmentes kiszolgálását, az OTP Bank felfüggeszti a nem közszférás ügyfelek kérelmeinek befogadását, és ismételten a jogszabályban meghatározott határidő alapján ütemezi az igények átvételét - írták.  

A bank kiegyenlített forgalomra számít. Az OTP-nek összesen körülbelül 110 ezer devizaalapú ingatlanhiteles ügyfele felel meg a gyűjtőszámlahitel feltételeinek.

Leghamarabb júniustól él a könnyítés

A K&H Banknál is azt közölték, hogy egyelőre visszafogott volt az érdeklődés az ügyfelek részéről, azonban mostantól nagyobb ügyfélforgalomra számítanak. Azt is elmondták, hogy váratlan volt az eddigi lanyha érdeklődés, a bank nagyobb forgalomra számított. 
Ismertették: a törvényi előírás szerint a szerződésmódosítást közjegyzői okiratba kell foglalni, és amikor ezt visszahozza az ügyfél a bankba, az akkortól számított második törlesztőrészlete lesz az első rögzített részlet.

Mivel a banknál minden ügyfél szabadon választhatta meg, hogy a hónapon belül melyik napon törleszt, ezért aki a hónap második felét választotta, annak van esélye arra, hogy még a májusi törlesztés előtt lezáruljon az elbírálás, és így júniusban már rögzített árfolyamon törleszthet. Aki a hónap elején törleszt, és most kezdi az ügyintézést, annak csak a júliusi törlesztés lehet az első, amelyet a rögzített árfolyamon számolnak.

A CIB Bank kommunikációja azt válaszolta, hogy már több mint 700 kérelmet befogadtak, amelyek kedvező elbírálása esetén elindulhat a szerződéskötés folyamata. Az elbíráláshoz és a szerződéskötéshez szükséges a beadott dokumentációk ellenőrzése és a módosított szerződés előkészítése, majd az új hitelkonstrukció technikai beállítása.

A Bankszövetség ajánlásának megfelelően a CIB Bank is befogadja májustól a nem közszférában dolgozó hitelfelvevők árfolyamrögzítés iránti kérelmét. A bank ugyanis szeretné elérni, hogy a szerződések feldolgozása időben kiegyensúlyozott maradjon, és ne koncentrálódjon a nyár elejére és őszre, amikor a nagyobb arányú igénylés várható. Az egyre növekvő érdeklődésre tekintettel ugyanakkor felhívják a figyelmet az előzetes egyeztetés és időpontfoglalás szükségességére.

Az első árfolyamgátas törlesztőrészletet a banknál - a szükséges feltételek megléte esetén - akár már a nyár közepén alkalmazhatják - fogalmaz a CIB.

Gyorsították a menetrendet

Az eredeti szabályozás szerint április 1-jétől a devizaalapú lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező közszférában dolgozók, június 1-jétől a devizaalapú lakáscélú hitellel rendelkező, nem a közszférában dolgozó ügyfelek, szeptember 1-jétől pedig a devizaalapú szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező, nem a közszférában dolgozó ügyfelek igényelhették volna a konstrukciót. A Magyar Bankszövetség elnöksége - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kérésére - azonban április végén arra kérte a szektor valamennyi tagját, hogy gyorsítsa fel az árfolyamgátra vonatkozó kérelmek befogadását.

A bankszövetség akkori tájékoztatása szerint a lakossági jelzálog-fedezetű, devizaalapú hitellel rendelkezők számára kínált árfolyamgátas konstrukcióra április 23-ig mintegy harmincezer érdeklődés érkezett a bankokhoz.

Az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik, ha a kontraktust tavaly december 15-e előtt kötötték. Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezhesse az árfolyamrögzítés megszüntetését. A bankok svájci franknál 180 forintos, az eurónál 250 forintos, a japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt.

A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint.