Az új Malévról álmodó minisztérium miatt szívnak az utasok

Egyelőre nem adja oda egyik jelentkezőnek sem a magyar kormány a Malév Európai Unión kívüli repülési jogait. A jegyek emiatt több nagyvárosba drágábbak, a járatok pedig ritkábbak. Az új Malév reménye eközben halványabb, mint valaha, idén már biztosan nem lesz belőle semmi.

Amíg a leghalványabb remény is van arra, hogy létrejön egy új nemzeti légitársaság, addig nem adja oda senkinek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Malév Európai Unión kívüli járatainak az engedélyét - jelentette ki Völner Pál az NFM-ben rendezett áprilisi háttérbeszélgetésen. Mára minden piaci résztvevőnek világos, hogy az idén már biztosan nem lesz utódja a Malévnak, de a legtöbben úgy látják, hogy egy-két éven belül sem reális egy budapesti központú, többségi magyar tulajdonban lévő légitársaság alapítása.

Malév-utód? Sose lesz

Két hónappal ezelőtt, márciusban is látszott, hogy a Malév utódlására beindult szakértői csapatok inkább csak ötletelnek, és pénz híján nem sok esélyük van rövid időn belül a piacra lépni. Mostanra kiderült, hogy nem sikerült befektetőt találniuk. "A gazdaságnak nagy szüksége van magyar légitársaságra, amely akár még az idén létre is jöhet" - mondta ennek ellenére Déri Tamás. A Malév egykori vezérigazgatója, a Tensi-cégek többségi tulajdonosa optimista, és egyike azoknak, aki még nem adták fel a szervezést.

A Malév egykori menedzsmentjében azonban már nem ilyen optimisták. "Ebben az országban nem lehet légitársaságot csinálni, inkább azon dolgozunk, hogy megmentsük a megmaradt Malév-cégeket" - jelentette ki a Malév egyik felsővezetője, aki csak névtelenül volt hajlandó nyilatkozni. Turi Ferenc, a légi ügyekkel is foglalkozó Capitol Consulting tanácsadója is úgy látja, hogy nem reális egy új légitársaság létrejötte. Hardy Mihály, a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airport szóvivője pedig egyenesen a legendák birodalmába utalta azt, hogy érkezhet befektető egy új cégre.

Ugyanis már itt a nyár

A piac ismerői nem véletlenül látják ennyire sötéten a helyzetet. A légiipar szezonálisan működik, nyáron sok az utas, télen kevesebb. Turi Ferenc becslése szerint akár harmadával is nagyobb lehet a nyári forgalom a télinél. Ha tehát most érkezne egy befektető - mondjuk a kimaradt regionális járatok és az engedélyhez kötött nemzetköziek lefedésére - rohammunkával is épp akkorra tudna elindulni, amikor a piac éppen a téli álmát alussza.

A lehetőségért éppen ezért nem is tolonganak, bár az NFM az [origo] kérdésére közölte, hogy "nem tartja esélytelennek egy budapesti székhelyű légitársaság létrehozását, a minisztérium vezetői több befektetői csoporttal is tárgyalnak az együttműködési lehetőségekről". Arról, hogy pontosan kikről van szó, nem mondtak semmit, mert "az egyeztetések sikere érdekében legkorábban egy esetleges megállapodást követően adhat tájékoztatást a partner kilétéről".

Majd az arabok?

Egy piaci és egy kormányzati forrásunk szerint a minisztérium többek között egy arab befektetőcsoport érdeklődésében bízik, de hogy pontosan kikről lehet szó, azt nem sikerült megtudnunk. A dolog azonban - úgy tudjuk - valóban nem több puszta érdeklődésnél, részletes tárgyalások nem folytak, és Kövér László szaúd-arábiai tárgyalásain, illetve az azt előkészítő Rogán-viziten sem merült fel ez a téma.

A halványabbnál halványabb remények ellenére a tárca egyelőre nem adta ki a korábban a Malévnál lévő, Európai Unión kívüli repülési jogokat.(Az unión belül mindenki oda repül, ahová akar, és ahol a reptérrel meg tud állapodni.) Az uniós városokon kívüli járatok ugyanis kétoldalú megállapodásokon keresztül működnek, így a kormány - illetve az NFM-hez tartozó Légügyi Hatóság - döntheti el, hogy azokon ki repül. Összesen 31 ilyen járat létezik, de közülük négy igazán érdekes: Moszkva, Tel-Aviv, Isztambul és Kijev.

Wizz Air: mi mennénk

Ezekre jelentkezett be pár nappal a Malév leállása után a Wizz Air és a Travel Service nevű cseh fapados cég. "Fenntartjuk, hogy a Wizz Airt érdekli a négy Európán kívüli járat, és mint magyar légitársaság, azt gondolom, komoly esélyünk van arra, hogy el is nyerjük azokat" - nyilatkozta az [origo]-nak Abrán György, a Wizz Air kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

A Wizz Airnek azonban nincs kikövezett útja a négy járathoz. "Kormányon belül és a külföldi partnereknél is van, akinek szálka a szemében a Wizz Air"- mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás. A politikus arra utalt, hogy a Wizz Air vállalta fel, hogy az Európai Bizottság figyelmét formálisan is felhívja a Malév állami támogatásaira, és végső soron ez az eljárás vezetett el a cég csődjéhez. (Persze a Malév szinte bizonyosan egyébként is csődbe ment volna, és könnyen lehet, hogy ha nem a Wizz Air, akkor más ír a bizottságnak, ez a szerep azonban a Wizz Airnek jutott.)

A lépés miatt - érzelmi alapon - akár neheztelhet is magyar politikus a Wizz Airre, bár ez meglepő lenne azok után, hogy a csőd várható volt, az egymást követő kormányok mégsem tudtak felkészülni rá. A Wizz Airnek korábban a török légügyi hatósággal is volt konfliktusa egy charterjáratokra kiadott engedély körül, így kérdés, hogy az egyik kritikus célponton, Isztambulban mennyire látnák szívesen. Az engedélyeket ugyanis a magyar fél adja, de a befogadó országnak is jóvá kell hagynia. "Nem tudom, hogyan reagálna a török légügyi hatóság, mert az egyes országok próbálják saját piacaikat is védeni, amennyire lehetőségeik engedik, de az tény, hogy a hazai utazóközönség sokat nyerne azzal, ha egy magyar légitársaság, mint a Wizz Air ezt a piacot ki tudná szolgálni"

Drágább, rosszabb

Ameddig a kormány az egyre irreálisabbnak tűnő befektetőre vár, a négy unión kívüli nagyvárosba utazók kevesebb géppel, drágábban repülhetnek. "A jegyek drágábbak lettek, és Moszkvába csak úgy lehet átszállás nélkül repülni, hogy egy éjszakát mindenképpen ott kell tölteni. Ez az üzleti utazóknak jelent hátrányt" - mondta Hardy Mihály.

A reptér maga is rosszul jár Hardy elmondása szerint, mert úgy becsülik, hogy a járatok kiesése miatt évente 200 000 utast veszítenek el. Történik ez annak ellenére, hogy az NFM közlése szerint az izraeli és a török útvonalakon az El-Al és a Turkish Airlines bővítette a járatait. Kijev és Oroszország irányába azonban ezt nem sikerült elérni, a kieső Malév-járatokat így semmi nem pótolja.