Párizs és Berlin hajlandó segítséget adni a görögöknek

Francois Hollande új francia elnök szerint csak gazdasági növekedés mellett csökkenthető az államadósság. Angela Merkel német kancellárral együtt Hollande is bízik benne, hogy Görögország az eurózóna tagja marad, és ha Athén igényli, Párizs és Berlin ehhez pótlólagos segítséget is hajlandó nyújtani.

Németország és Franciaország egyaránt azt szeretné, ha Görögország az euróövezet tagja maradna, ennek érdekében akár gazdaságélénkítő intézkedéseket is meg lehet fontolni - nyilatkozta Angela Merkel német kancellár, miután tárgyalt Francois Hollande francia elnökkel.

A kancellár a BBC tudósítása szerint azt mondta, maguk a görögök is azt szeretnék, hogy hazájuk a közös európai fizetőeszközt használó uniós tagállamok között maradjon. Berlin és Párizs hajlandó támogatást nyújtani ehhez, akár "pótlólagos gazdaságösztönző" lépésekkel is, ha Athén ezt igényli. Hozzátette, hogy a görög félnek be kell tartania a nemzetközi pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó megállapodást.

Hollande a találkozó után pedig azt közölte, gazdasági növekedés nélkül nem lehet csökkenteni az államháztartási hiányt és az államadósság terhét, ezért minden lehetséges módszert meg kell vizsgálni, amellyel ösztönözhető a gazdaság. Szerinte a június végi uniós csúcson a gazdasági aktivitás fokozására vonatkozó valamennyi ötletet és javaslatot "le kell tenni az asztalra", majd meg kell vizsgálni, hogy milyen jogi megoldás révén lehet megvalósítani az elképzeléseket. A francia elnök a görög válságról azt mondta, "remélem, a görögöknek is azt tudjuk mondani, hogy az EU készen áll a növekedést célzó intézkedésekre" és így a görög gazdaság is kikapaszkodhat a recesszióból.

Görögök a középpontban

A súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Görögországban a másfél héttel ezelőtti választások után politikai válság robbant ki, a pártok ugyanis képtelenek voltak kormányt alakítani. A görög államfő hivatala kedden bejelentette: eredménytelenül értek véget a kormányalakítási tárgyalások, ezért új választást írnak ki.

A görög politikai válság súlyos gondokat okoz az eurónak, az eurózónának, illetve az Európai Unió tagállamainak. Az unió közölt, leáll Athén finanszírozásával, ha Görögország felrúgja a megállapodást, amelyben megszorításokat vállalt az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól igényelt kölcsön fejében. Ha Görögország nem hajtaná végre a megszorításokat, az gyakorlatilag a csődöt jelentené, és lényegében biztos kilépést az eurózónából. A válságos görög helyzet alaposan felforgatta a világ pénzpiacait hétfőn, az amerikai és az európai tőzsdéken kívül az ázsiai tőzsdék is zuhanásban voltak kedden reggel, a görög államfő bejelentése az új választásokról pedig újból lejtőre tette az árfolyamokat. (A keddi piaci reakciókról itt olvashat részletesen.)