Vége a hangoskodásnak

Varga Mihály az IMF tárgyalásokért felelős tárcanélküli miniszter
Vágólapra másolva!
Új időszak veszi kezdetét az elmúlt csaknem két évben viharos viszonyban lévő Magyarország és az IMF között, miután a magyar kormányt és a valutaalapot is új ember képviseli majd a tárgyalóasztalnál. Ismerői szerint a gazdaságilag és politikailag nehézsúlyú Varga Mihályból lelkipásztori nyugodtság árad, az IMF-et képviselő görög Tanosz Arvanitisz pedig Uruguaytól Ukrajnáig több problémás országon edződött. A görög krízis eldurvulása miatt egyre nagyobb a tétje a tárgyalások sikerének.
Vágólapra másolva!

Elcsendesülhet a Fidesz hatalomra jutása óta eddig inkább viharosnak mondható viszony az IMF és a magyar kormány között. A miniszterelnök eltökéltsége a hiteltárgyalások mielőbbi lezárása iránt, vélhetően a görög válság egyre inkább fenyegető végjátékával összefüggésben, minden eddiginél erősebbnek látszik - ezt tükrözik Orbán Viktor közelmúltbeli nyilatkozatai és a főtárgyalói pozícióban bekövetkezett változás is.

Jóllehet a magyar tárgyalódelegációt eddig vezető Fellegi Tamás nem kimondottan harcos típus, utódját nála is visszafogottabb stílusjegyek jellemzik. A nyilvánosan elérhető információk alapján eddig arra sem utal semmi, hogy az IMF Magyarországra delegált új misszióvezetője kirívóan kemény tárgyalópartner lenne. Ez persze nem garancia a gyors sikerre, maga Varga Mihály is csak őszre várja a megállapodást, miközben arra a görög krízis eldurvulása miatt minden egyes nappal nagyobb szükség volna.

Az eddigi viharokat a felek között persze nem igazán a személyek - Christoph Rosenberg és Fellegi Tamás - generálták, hanem a magyar kormány merev álláspontja bizonyos kérdésekben. 2010 nyarán a kabinet a meghirdetett "gazdasági szabadságharc" jegyében nem újította meg a korábbi hitelszerződést, majd miután tavaly novemberben mégis az IMF-hez fordult, a parlamenten lóhalálában átvert jegybanktörvény miatt került összetűzésbe az Európai Bizottság és az IMF közös delegációjával, amely emiatt el is utazott. Aztán hónapokig arról üzengettek egymásnak a felek, hogy kinek a térfelén pattog a labda.

Több mint egyenrangú

Több mint egyenrangú viszony lesz Orbán Viktor és Varga Mihály között a következő két-három hónapban - ezt a kormányfő közölte hétfőn a parlamentben a hamarosan megkezdődő Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokról beszélve. A hiteltárgyalásokat - Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter lemondását követően - a jövőben vezető Varga Mihálytól azt várja a miniszterelnök, hogy tolmácsolni tudja azokat a közgazdasági megfontolásokat, amelyek szerint változásokra lehet szükség a magyar gazdaságpolitikában. "De nem én fogok neki utasításokat adni, bár ez sem zárható ki, hanem inkább az lesz a közlekedés iránya, hogy ő ismerteti a tárgyalások során felmerült javaslatokat" - fogalmazott Orbán, hozzátéve, hogy a magyar kormány szeretné minél hamarabb megkezdeni és sikerrel lezárni a tárgyalásokat.

Miután az Európai Bizottság április 25-én zöld utat adott a tárgyalásnak, új időszak kezdődik a magyar kormány és az általa 2010 nyarán kiebrudalt IMF kapcsolatában - annál is inkább, mivel a három fél közül kettőnél is új ember vezeti a delegációt. Fellegi Tamás helyére a kormányfő a Miniszterelnökséget eddig államtitkári rangban vezető, az elmúlt két évben egyik legközvetlenebb bizalmi munkatársaként dolgozó Varga Mihályt jelölte, és az IMF is éppen most cserél: a 2009 óta a magyar misszió élén álló Cristoph Rosenberg helyére a görög Atanasziosz (Tanosz) Arvanitiszt nevezte ki.

A hiteltárgyalások előkészítéséért a magyar oldalról eddig felelős, politikatudományból doktorált, jogász Fellegi közgazdasági végzettséggel nem rendelkezik, de sikeres üzletember, saját cégei mellett dolgozott egy multi felső vezetőjeként is. Kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere van, kiválóan beszél angolul, a rendszerváltás környékén több évig élt az Egyesült Államokban. Hozzá képest Varga egészen más stílust képvisel.

Arvanitisz, a tapasztalt görög

Az IMF-től a szervezet egy sokat tapasztalt munkatársa érkezik a legkorábban júniusban induló tárgyalások vezetésére. A görög Atanasziosz Arvanitisz már egy évtizeddel ezelőtt is az IMF munkatársa volt, többek között Uruguayban és Dél-Afrikában dolgozott, a dél-afrikai gazdaság problémáiról több kisebb tanulmányt is írt. Elena Panaritisz volt görög parlamenti képviselő, egykori Világbank-alkalmazott annyit mondott róla az [origo] kérdésére, hogy bár személyesen nem ismeri, "jó szakember hírében áll, Magyarország jól fog vele járni".

A globális gazdasági válság beköszöntekor Horvátországért volt felelős az IMF-ben. Ez nem volt túl rázós pozíció, az ország elég jól vészelte át a krízist, hitelkeretre sem volt szüksége. Arvanitisz a szokásos konzultációk alkalmával járt a horvátoknál delegációvezetőként. Az angol nyelvű helyi internetes sajtóban kevés nyilatkozatot találni tőle, az egyik ilyen 2009 áprilisából származik, amikor arról beszélt, hogy a horvát gazdaság ugyan a régióban az egyik legjobb állapotban van, de jöhetnek még rosszabb idők, ezért sürgető a közigazgatás reformja. "A közigazgatás egyes ágai átfedésben vannak egymással. Emellett bizonyos területeken szakemberhiány van, míg másutt túl sok a szakember" - idézte őt a Croatian Times.

Arvanitisz 2010 elején lett az ukrajnai IMF-misszó vezetője, amely egészen más természetű feladat volt. Ukrajna 2008-ban 16,8 milliárd dolláros hitelkeretre kötött szerződést, ebből három részletben 10,6 milliárdot lehívott, a negyedik részletet azonban már nem tudta, mert az aktuális felülvizsgálat során a küldöttség megállapította, hogy az elnökválasztás előtt a kormány több vállalását - mindenekelőtt a lakossági gázár emelésére vonatkozót - nem teljesítette.

A választás után, 2010 júliusában, immár Viktor Janukovics elnöksége alatt, újabb szerződés született. A feltételeket, amelyek között az egyik leghangsúlyosabb a nyugdíjrendszer átalakítása - a munkában maradás ösztönzése, korhatáremelés - volt, már Arvanitisz közvetítette a kormánynak. A program elindult, 3,4 milliárd dollárt átutalt az IMF, és Arvanitisz még 2011 februárjában is optimistán nyilatkozott ukrajnai látogatása alkalmával, mondván, "gyakorlatilag mindenben sikerült megegyeznünk azokban a témákban, amelyekről tárgyaltunk". Dicsérte az addigi intézkedéseket is, például a költségvetési hiány és az infláció leszorítását.

Márciusban viszont felfüggesztették a programot, és azóta sem indították újra, arra hivatkozva, hogy a középtávú átalakítások nem haladtak az egyeztetett rendben. Egy idén áprilisi IMF-sajtótájékoztatón Arvanitisz azt mondta, az IMF a költségvetési konszolidációt, valamint a pénzügyi és az energiaszektor reformját várja el az ukrán hatóságoktól.

Vargából lelkipásztori nyugodtság árad

A közgazdász végzettségű, az első Orbán-kormányban - harmincas évei közepén - két évig már a pénzügyminiszteri posztot is betöltő Varga Mihály hivatalos életrajza szerint 2001 óta a karcagi református egyházközség presbitere, és többek szerint ez a szinte "lelkipásztori nyugodtság" árad a viselkedéséből. Egy őt régóta ismerő forrásunk lojális, megbízható, fegyelmezett emberként jellemezte, aki emellett rendkívül népszerű a Fideszben, tehát a kellő politikai hátországa is megvan.

Az [origo] által tavaly szeptemberben ismertetett, a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok egyikében Varga - feltehetően viccelődve - azt mondta magáról, hogy a párt 2006-os tisztújító kongresszusán "ugyanannyi szavazatot kaptam, mint Orbán, és ez annyira megrémítette, hogy kinevezett helyettesének". A táviratot jegyző akkori amerikai nagykövet, April Foley szerint ugyanakkor az általa higgadtnak és komolynak nevezett Varga a beszélgetés során nem tért el a párt hivatalos álláspontjától, és úgy tűnt, hogy "nagyon közel áll Orbánhoz".

Egy másik 2007-es diplomáciai táviratból az derül ki, hogy Orbán Varga Mihályt nevezte meg helyettesének és potenciális utódjának: azt mondta, hogy "minden hatáskört meg fog kapni, ha én nem leszek elérhető", majd hozzátette, "nem vagyok öreg, de soha nem tudhatjuk, hogy mi fog történni". Ezzel egybevágni látszik, hogy sokak szerint 2010-ben Orbán azért vette maga mellé (a Miniszterelnökségre) Vargát, hogy testközelből szerezzen tapasztalatot a kormányfői munkáról.

Varga Mihály abból a szempontból jó választásnak tűnik az IMF-főtárgyalói pozíciójára, hogy politikusként és szakmailag is bizonyított már. Nemzetközi befektetői körökben kimondottan elfogadottnak számít, ezt igazolja az is, hogy az MTI által a napokban idézett londoni elemzők szerint "gazdaságilag és politikailag nehézsúlyúnak számít, akire Orbán odafigyel", és "pénzügyi körökben is jó a vélemény róla".

Forrás: MTI/Komka Péter
Lojális, fegyelmezett és rendkívül népszerű a Fideszben

Jó megítélésében szerepe lehet annak, hogy a költségvetési, pénzügypolitikai kérdésekben tett nyilatkozatait viszonylag hitelesnek találják. A tavalyi év végén ő mondta ki, hogy kiegyezés kell az IMF-fel, a bankokkal és az MNB-vel, nyíltan beszélt a szükséges kiigazításról, és ő ismerte el először, hogy a korábban hangoztatottnál nagyobb, 15-20 milliárd eurós hitelkeretre lehet szükség (igaz, néhány hónappal korábban viszont még ő is azt állította, hogy nem fordulunk az IMF-hez). Okkal várható tehát, hogy a befektetők elhiszik neki: valóban megállapodásra törekszik, nem pedig csak taktikázik anélkül, hogy valóban megállapodásra törekedne. Ez a görög válság újabb hullámai idején nagyon fontos lehet az ország finanszírozása szempontjából.

Varga a Fidesz azon kevés nagyágyúja közé tartozik, akiről tudható, hogy korrekt szakmai viszonyt tart vagy tartott fenn a másik oldalhoz tartozó politikusokkal. Vargáról a Malév leállása után kirobbant viták során, Oszkó Péter nyilatkozataiból derült ki, hogy a 2010-es választások előtt rendszeresen egyeztetett a Bajnai-kormány pénzügyminiszterével arról, hogy a kormányzásra készülő Fidesz milyen lépésekre adja áldását, és melyek azok a területek, ahol azt kéri, hogy a kormányváltásig már ne kerüljön sor érdemi változtatásra.

Fellegi levéllel búcsúzott

Fellegi Tamás furcsa közleménnyel búcsúzott a múlt héten az egyes pénzügyi szervezetekért felelős tárca nélküli miniszteri poszttól. A felmentését kérő, Orbán Viktor miniszterelnöknek írt, a kormány által nyilvánosságra hozott levelében azt írta, hogy "elvégzettnek tekinti vállalt feladatát", jelesül azt, hogy "irányítja és összefogja azokat az egyeztetéseket és erőfeszítéseket, amelyek az IMF/EU-tárgyalások megindítását célozzák".

A politikus tavaly novemberben valójában nem a tárgyalás előkészítésére, hanem magára a tárgyalásra kapott felhatalmazást - és néhány héttel később, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium éléről való lemondása után, hozzá miniszteri rangot is. Arra számított, hogy a hitelkeretről szóló konzultáció gyorsan elindítható, decemberben legalábbis magabiztosan mondta, hogy januárban már kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások. Hogy nem így történt, az persze nem rajta múlt, hiszen az IMF addig nem volt hajlandó erre, amíg a kormány nem tisztázta a vitás kérdéseket az unióval, és az unió nem mondta ki az igent a tárgyalások elvi megkezdésére.

Forrás: AFP/Stephen Jaffe
Fellegi szerint "érdemi tárgyalások voltak a javából"

Fellegi tehát úgy dolgozott hónapokon át, hogy az igazi megbízatásának neki sem láthatott. Washingtonban, az IMF központjában négyszer járt, Brüsszelben háromszor, és megfordult Frankfurtban, Bécsben, Berlinben és Londonban is. A már idézett lemondólevelében utólag úgy emlékezett, ezek "érdemi tárgyalások voltak a javából", de washingtoni látogatásait az IMF részéről következetesen "informális beszélgetéseknek" minősítették, és a hitelkeretről tartandó hivatalos tárgyalás megkezdésére sem adtak időpontot. (Amikor decemberben a jegybanktörvény körüli vita miatt az IMF-delegáció elutazott, akkor még Fellegi hangsúlyozta, hogy csak informális egyeztetések zajlottak, ezért a hivatalos tárgyalás nem szakadhatott meg.)

Fellegi Tamáson az NFM-ben töltött bő másfél évének utolsó időszakában a túlterheltség jelei mutatkoztak, és az [origo] korábbi információi szerint a fejlesztési tárca éléről való lemondásában az is szerepet játszott, hogy felőrlődött a nagy hatalmú lobbicsoportokkal folytatott harcban. Az Orbán Viktornak írt levele tanúsága szerint új feladatát sem érezhette sokkal könnyebbnek. "Az ország és a kormány ellen indított politikai és médiatámadások kereszttüzében" kellett "előrehaladni a jogi, politikai és pénzügyi buktatók és támadások közepette" - írta, többek között azt is megemlítve, hogy eközben az elmúlt húsz év gazdaságpolitikájának, "arcátlan haszonélvezőivel" is meg kellett küzdenie.