IMF: Magyarország kiugróan eladósodott

Magyarországon és Európában is a munkahelyteremtés lenne a kulcs - derült ki egy csütörtöki budapesti konferencián. Az IMF budapesti képviselője nem mondott konkrét időpontot a tárgyalások megkezdésére, csak a magyarok gondjairól beszélt.

A közép-európai régióban az országoknak jobban meg kell küzdeniük a befektetésekért, cégekért, mint pár évvel ezelőtt, és az előttük tornyosuló akadályokat növeli, hogy a közép-európai országokban termelt termékek fő felvevőpiaca, az eurózóna, az EU gyengén teljesít - mondta Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviselője a Hungarian Business Leaders Forum  (HBLF) konferenciáján.  Kiemelte, hogy Magyarországnak azért is fel van adva a lecke, mert az ország különösen sérülékeny: nagyon magas az államadósság és az ország külső adóssága (amibe a lakosság és a vállalati szféra eladósodottsága is beletartozik az államin kívül).

IMF: Egyértelmű, miben kell fejlődni

Az egész feltörekvő térségben (ami a fejlett nyugat-európai államok, USA, Japán alkotta csoport és a fejlődő afrikai, ázsiai országok között elhelyezkedő országokat foglalja magában) Magyarország eladósodottsága a második legnagyobb az IMF budapesti képviselője szerint. Ezért az ország sérülékenységét nem szabad fokozni, de a nagyon leült gazdasági növekedést is meg kell próbálni felpörgetni, a hosszú távú, 2 százalék körüli gazdasági növekedési ütemet emelni kell. Ezekben segíthet az, ha a magyar kormány meg tud állapodni az IMF-fel és az Európai Bizottsággal egy gazdaságpolitikai programról és a két szervezet hitellehetőséget biztosít az országnak - jelezte Ivascsenko, aki azonban arra vonatkozóan most sem tudott időpontot mondani, hogy mikor kezdődhetnek el a tárgyalások és azok mikor érhetnek véget.

A közgazdász üdvözölte, hogy Brüsszel a tárgyalások előfeltételei közül a politikaiakat elhagyta, így most a jegybanktörvény ügyét kell megnyugtatóan rendezni az egyeztetések elkezdéséhez. Hogy ez mit takar pontosan, arra az IMF tisztségviselője nem tért ki, csak annyit mondott, hogy a magyar kormány tisztában van a két nemzetközi szervezet kívánságával, mert többször egyeztettek erről a kérdésről is. A parlament egy-két héten belül átírhatja a jegybanktörvényt, de Ivascsenko előadásából nem derült ki, hogy az elég lesz-e a tárgyalások elstartolásához.

Ami a jó hír, mondta a tisztségviselő, hogy világosan látszik, miben lehetne előrelépni Magyarországon a növekedés felgyorsításához. A munkaaktivitást, a munkahelyek számát kellene fokozni, a hiteleket olcsóbbá tenni, és kiszámítható, fenntartható gazdaságpolitikát kell folytatni.

Munkahelyek kellenek

Az euró és az eurózóna jövőjéről megoszlottak a vélemények a konferencián. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland vezető elemzője szerint az egységes euró álma egy tévedés, mert nem jó minden országnak egy közös valuta.

Azonban az Európai Unió egy nagyszerű vállalkozás - jelezte a közgazdász. Ezzel szemben Raffaella Tenconi, a Merryl Lynch vezető elemzője szerint az eurózóna mindig is kétsebességes volt, voltak és most is vannak országok, amelyek gyorsabban fejlődnek - mint a németek -, és vannak a lassabb tempóban haladók.

Az EU egésze nem versenyképes, egyes országok azok, ezért átt kellene alaposan gondolnia Európának, hogy ilyen bőkezű szociális ellátásokat tart-e fenn a továbbiakban, illetve, hogy hogyan tudná még jobban munkára bírnia a lakosságot, hogyan tudna még több munkahelyet teremteni, mert csak így tud versenybe szállni az ázsiai, latin-amerikai gazdaságokkal és az Egyesült Államokkal - húzta alá Timothy Ash.

Raffaella Tenconi szerint a görögök esetleges kilépése az eurózónából elsősorban politikai kérdés, és akár az EU-ból való kilépésükhöz is vezethet. Mindenestre, monda az elemző, ha Görögország feladja az eurót, az még nem kell, hogy azt jelentse, hogy darabokra hullik az eurózóna, és számos ország visszatér a saját valutához.