Adósságoktól mentes ötleteket vár Orbán az EU vezetőitől

2012.05.23. 20:03

Elkezdődött Brüsszelben az EU vezetőinek informális csúcstalálkozója, ahol az állam- és kormányfők a gazdaság serkentésének eszközeit próbálják feltérképezni. A munkavacsora előtt Orbán Viktor miniszterelnök közölte: Magyarország támogatja a növekedést serkentő lépéseket, de csak ha azok nem növelik az ország adósságát.

Magyarország minden olyan gazdasági növekedési formát és eszközt támogat, amelynek a végén nem az adósság emelkedése áll - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek munkavacsorája előtt. A miniszterelnök szerda este azon az informális EU-s csúcstalálkozón vesz részt, amelyen az unió vezetői megvitatják, hogyan lehetne serkenteni a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást.

"Mi, magyarok az elmúlt nyolc évben megtanultuk, hogy az adósság a végén elviszi a fejünk fölül a házat. Minden forintért, amelyet elköltünk, előbb vagy utóbb valakinek fizetnie kell, vagyis meg kell érte dolgozni. A növekedést tehát támogatjuk, de csak azt a fajtát, amely nem eredményez adósságnövekedést" - fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor uniós értekezlet előtt részt vett az Európai Néppárthoz tartozó állam- és kormányfők találkozóján is, és a két találkozó között nyilatkozott a sajtónak. Közölte: a növekedés segítésére a magyar álláspont szerint minden eszközt számításba kell venni, szélesíteni is kell az eszközök rendszerét. Ma az Európai Unióban ugyanakkor egyetlen olyan eszköz van, amely már bizonyította, hogy növekedést tud hozni, és munkahelyeket tud teremteni, mégpedig a kohéziós alapok - jelentette ki. "A kohéziós alap ez idáig mintegy 2,5 millió munkahelyet teremtett Európában, innen pénzt máshová áttenni felelőtlen lenne, ezért azt nem is támogatjuk" - fogalmazott a kormányfő.

Megismételte azt is: Magyarországnak fontos, hogy az euró erősödjön, mert minél biztosabb lábakon áll, annál stabilabb a forint is. Mivel Magyarország nem része az euróövezetnek, azokban a vitákban, amelyek arról szólnak, hogyan lehet megmenteni, hogyan lehet megerősíteni, vagy milyen veszélyek fenyegetik az eurót, Magyarország közvetlenül nem érintett - mondta. Közvetett módon viszont igen, mert ha az euróövezetben baj van, és Magyarország nem áll elég erősen a lábán, az hazánkat is megrendítheti.

Orbán kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy az euróövezetre vonatkozó vita nem befolyásolja a magyar gazdaságpolitikát, annak tartalma "nem függ attól, hogy itt, Brüsszelben éppen mit csinálnak". Kifejtette: a kormánynak van  elgondolása arról, hogyan kell az országot egyszerre kihozni az adóssághegy alól és javítani a versenyképességét. Szerinte ez nagyon nehéz dolog, Európában csak egy-két ország van, amely bár eladósodott, képes ezt a két törekvést egyszerre megvalósítani.

Négy területet beszélnek végig

Az uniós állam- és kormányfők a brüsszeli kötetlen találkozón - amely a tervek szerint az éjszakai órákban ér véget - a júniusi félévzáró EU-csúcsértekezlet döntéseit készítik elő. A megbeszélések középpontjában az áll: hogyan lehet lökést adni a növekedésnek és foglalkoztatásnak, kitartva a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok folytatása mellett is. Korábbi közlés szerint a vezetők négy terület témáival foglalkoznak: a nemzeti gazdaságpolitikák alakításának lehetőségeivel, az európai uniós központi programok által nyújtott többlettel, a gazdaság finanszírozásának javítását célzó intézkedésekkel, valamint a munkahelyteremtés erősítését közvetlenül célzó intézkedésekkel.

A munkavacsora egyúttal próbája lehet annak is, hogyan tud együttműködni az EU két legnagyobb hatalma, Németország és Franciaország, miután a közelmúltban a franciák új államfőt választottak.  Az érdeklődés középpontjában álló egyik téma ezért az euróövezeti országok közös kötvénykibocsátása, amelyben a két említett tagállam nincs közös állásponton.

Francois Hollande francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár közvetlenül az ülés előtt is megerősítette támogató, illetve elutasító pozícióját. Előbbi szerint erről a témáról a növekedés kérdései között mindenképpen beszélni kell, míg az utóbbi úgy vélte: a kötvények nem szolgálnák a növekedést, azt inkább a szerkezeti reformokban és az egységes uniós belső piac erősítésében lehetne keresni. A közös eurókötvények lépést jelenthetnének a közös pénzt használó zóna államadósságának közös kezelése felé.

Az állam- és kormányfők várhatóan szót ejtenek a görög választások utáni helyzetről is, megerősítve, hogy mindenkinek az az érdeke: Athén maradjon az euróövezetben, és teljesítse a korábbi kormányok vállalásait. A találkozó előtti nyilatkozatok némi derűlátásról is tanúskodtak. A svéd Fredrik Reinfeldt azt mondta, hogy az euróövezet jó irányban halad, az adóssághalmaz csökken. David Cameron brit miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy a mostani megbeszélések eredményei későbbi válságokat előzhetnek meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKK