Hétfőn viharba kerülhet Magyarország

2012.06.01. 13:11

A jegybanktörvény hétfői parlamenti zárószavazásától várta eddig a piac, hogy elkezdődhetnek az IMF-tárgyalások, de egyre több az aggasztó jel, hogy a valutaalap és az EU mégsem lesz hajlandó asztalhoz ülni. Most, amikor a spanyolok és a görögök miatt is pánikol Európa, forintlavina indulhat el.

Cikkünk megjelenése után két nappal jelentették be, hogy nem szavaznak a jegybanktörvény módosításáról, hogy jobban előkészíthessék a tárgyalásokat az IMF-fel.

Az Országgyűlés olyan törvényjavaslatot készül elfogadni a hétfői zárószavazással, amely nem kezeli az összes problémát a mostani jegybanktörvénnyel kapcsolatban. Az Európai Unió és az IMF korábban jelzett kifogásainak egy részét ugyan orvosolja az új törvénytervezet, és így azt talán elkerülhetjük, hogy fennmaradjon a jegybanktörvény miatt indított kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, de az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF is a napokban jelezte, hogy ez kevés lesz. Úgy látják, a jegybanki függetlenséget az új törvénnyel sem állítja teljesen helyre a kormányzat, márpedig ennek komoly hatása lehet a közelgő IMF-tárgyalások megkezdésére és sikeres lezárására.

A piaci szereplők eddig arra számítottak, hogy június 4-e után elindulhatnak a tárgyalások, ám ha a hétfői zárószavazáson változatlan formában megy át a törvény, akkor megint csúszhatnak a tárgyalások, ezt a bizonytalanságot pedig megsínyli majd a forint, és drágábban lehet csak finanszírozni az országot.

A jegybanktörvény módosításának már többször nekiveselkedett a parlament, mert az idén januártól érvényes új törvény az Európai Bizottság megítélése szerint nem biztosította a jegybank függetlenségét. Az első változatban - amely a kifogások ellenére életbe lépett - nehezményezték az új jegybankalelnöki poszt létrehozását, a monetáris tanács létszámának bővítését, és azzal sem értettek egyet, hogy a jegybankelnök csak a magyar alaptörvényre tenne esküt. Rogán Antal fideszes képviselő még decemberben több ponton módosította a törvényt, de ez sem volt elég, így Matolcsy György márciusban jelezte, hogy ismét módosítják azt. Az új tervezetet áprilisban terjesztették a parlament elé, ennek a vitának a végére tehet most pontot a hétfői zárószavazás.

"Vihar lesz"

A tárgyalások előkészítésének menetét jól ismerő kormányzati forrásunk, névtelenséget kérve úgy vélte, ha a parlament a jelenlegi formájában szavazza meg a jegybanktörvényt, abból "hétfőn vihar lesz". A piaci folyamatokat látva a befektetők is ettől tartanak, pénteken délelőtt durván gyengült a forint, és ezúttal nem csak a nemzetközi - főleg spanyol - aggodalmak miatt, a többi régiós deviza ugyanis sokkal jobban tartotta magát az euróval szemben.

Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője csütörtöki elemzésében úgy vélte, az EKB utolsó figyelmeztetést adott a kormánynak, amikor csütörtökön jelezte, hogy még mindig nem elégségesek a jegybanki törvénymódosítások. Ha a parlament mégis megszavazza, az egyértelműen negatív jelzés lesz a befektetőknek azzal az üzenettel, hogy a kormány továbbra is az időt húzza, és fel akarja puhítani a tárgyalási feltételeket. Véleménye szerint ez nagy forinteladási hullámot indíthat el, ami különösen rosszul jön a mostani nemzetközi hangulatban, amikor a görög és a spanyol pánik amúgy is nyomás alatt tartja a forintot, az utóbbi hetekben a magyar állampapírok hozamszintje 8,5 százalékra ugrott, és folyamatosan emelkedik az ország csődkockázati mutatója.

Féltik a devizatartalékot

Az EKB legfőbb aggálya (és erre utalt az IMF is), hogy a monetáris tanács gyakorlatilag az ország devizatartalékát is ellenőrzése alá vonhatja. A régi jegybanktörvényben (amely 2011. december végéig élt) az állt, hogy a tartalék felhasználásáról szóló stratégiai döntést a monetáris tanács hozza meg, de az operatív műveletek az elnök és egy-két osztályvezető kezében voltak. A mindenkori jegybankelnök így akár el tudta szabotálni a stratégiai döntés megvalósítását. Az új jegybanktörvényben viszont az szerepel, hogy a monetáris tanácshoz kerülnének az operatív műveletek is, vagyis ugyanaz a testület döntene a stratégiáról, mint amelyik a végrehajtásért felel. Az EKB és az IMF szerint ez nincs rendben, a valutaalap csütörtökön ki is mondta, hogy addig nem kezdődhetnek el a tárgyalások, amíg ezt a kérdést megnyugtatóan nem zárja le a kormány.

Hétfőn elvileg még arra is van lehetőség, hogy a parlament elhalassza a szavazást, vagy a végszavazás előtt módosító indítvánnyal orvosolja a problémát. Könnyen lehet azonban, hogy minden megy az eredeti szándéknak megfelelően, és a várható következményekre való felkészülést jelezték már Orbán Viktor és Varga Mihály legutóbbi nyilatkozatai is. A kormányfő azzal próbálta hűteni a június 4-e után rögtön elkezdődő tárgyalásokkal kapcsolatos várakozásokat, hogy kijelentette, bármeddig megállunk a lábunkon az IMF-védőháló nélkül is, az új főtárgyalónak kijelölt Varga pedig azt mondta, jelenleg nehéz megmondani, milyen ütemben zajlanak majd a tárgyalások. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig úgy fogalmazott, aki gyors tárgyalást akar, az az ország gyámságát sürgeti. Ez azért fontos jelzés, mert két hete még azt mondták, a jegybanktörvény módosítása után leülhetnek a felek.

Pénzkivonás is elképzelhető

A devizatartalékhoz való hozzáférés, illetve pontosabban annak kezelése azért hordozhat veszélyt, mert így a kormány nem csak a forint elleni spekulációs támadások kivédésére használhatná a tartalékot. Egy részéből az államadósságot is törleszthetné, vagy bedobhatná a gazdaság élénkítésére is, ezzel azonban jóval sérülékenyebbé válna az ország. A befektetők azonnal felismernék a lehetőséget, kivonnák a pénzüket az országból, forintgyengülési lavinát indítanának el, és kellő tartalék híján esélyünk sem lenne ezt a folyamatot megállítani.

A folyamatot közelről követő elemzők egy része viszont úgy értelmezi a kialakult helyzetet, hogy az IMF és az EU mégis leül a tárgyalóasztalhoz a kormánnyal, a jegybanktörvény nekik nem tetsző megszavazása ellenére, bár a vihart váró bennfentes kormányzati forrásunk nem erre számít. Ha mégis így alakulna, akkor még nehezebb tárgyalásokra kell felkészülni, és a hitelszerződés aláírásának feltételéül szabhatják azt, hogy korrigálja a magyar fél a jegybanktörvényt, és teljes mértékben teremtse meg a jegybank függetlenségét. Hogy melyik verzió fut végül be, az nem biztos, hogy hétfőn kiderül. Az IMF-nek ebből a szempontból nehezen kiszámítható a kommunikációs stratégiája: elemzők szerint nyílt állásfoglalás is érkezhet, de az is, hogy csak nem hivatalosan jelzik a csúszást, vagy éppen kiszivárogtatnak egy erre utaló jelentést.

KAPCSOLÓDÓ CIKK