Egy nagy pánikroham még kell a válság végéhez

Mikor lehet arra számítani, hogy véget ér a válság? Ha már mindenki úgy látja, hogy soha nem áll fel a gazdaság, ha egy agresszív lépésre szánják el magukat a döntéshozók, vagy egyszerűen akkor, ha jó adatok jelennek meg a gazdaságról. Három tőzsdei veterán szerint egyelőre sehol sincs a válság vége.

A pesti tőzsde több mint ötven százalékot zuhant, Oroszország csődbe jutott, befektetők tízezrei veszíttettek el szinte mindent. Ez volt az 1998-as orosz válság. Moszkva akkor leértékelte a rubelt, és árfolyamsávot határozott meg, egyoldalúan átütemezte adósságainak kifizetését, ami a fizetésképtelenség beismerését jelentette. Az intézkedésekre elsősorban azért volt szükség, mert az orosz állam bevételei drasztikusan csökkentek, miután az ázsiai válság miatt az olaj ára jelentősen esett. A válság miatt hónapok alatt dollármilliárdokat vontak ki Oroszországból, emiatt a rubel árfolyama meredek lejtőre került, ami szintén csak tovább mélyítette a válságot. Az infláció a dráguló import, a lakosság rubeltől való menekülése miatt 10 százalék fölé került.

A válság óriási pusztítást végzet az európai piacokon, egyszer mégis vége szakadt, és felfelé indultak el a tőzsdék és a gazdaságok. Három olyan tőzsdei, befektetési szakembert kérdeztünk meg, hogy mikor jöhet el a mostani válság fordulópontja, akik az orosz válságot is túlélték.

 "Mindenki nagyot bukott, de voltak, akik később megérezték, hogy irracionális a piac viselkedése. Ők jókor kezdtek el vásárolni, és minimalizálták a veszteségeket, vagy akár még kerestek is" - mondta az [origo]-nak Králik István, az KBC Securities pénzügyi szolgáltató vezető üzletkötője. Minél több negatív hír jelenik meg, és hiszik egyre többen, hogy innen már soha nem lábal ki a gazdaság, annál nagyobb az esélye, hogy a fordulat bekövetkezik.

Kár lenne azonban mindebből a mostani válsághelyzetre is egyértelmű következtetést levonni. "Akkor az volt a gond, hogy az alacsony olajár miatt az orosz államnak nem volt elég bevétele. Bár ez nem volt titok, a piacon sokáig nem hitték el, hogy baj lehet, aztán egyszer csak megindultak a nagy eladások, és a legtöbben túlpánikolták a helyzetet. Elég gyors volt a kilábalás, a pesti tőzsde például másfél év múlva már új csúcson járt" - magyarázta Králik István.

Nincs láthatáron a megoldás

Ezzel szemben most globális a gazdasági probléma, még ha az adósságválsága miatt Európa van is a fókuszban, és a fejlett piacok az utóbbi egy vagy akár két évben nem is teljesítettek rosszul. "Ezúttal, mondjuk Magyarországon, esély sincs gyors és tartós emelkedésre, még akkor sem, ha - tegyük fel - a görögök bennmaradnak az eurózónában, és a magyar kormány megköti az IMF-megállapodást. Elhúzódó válságra lehet számítani, amelyben persze lehetnek, lesznek is tőzsdei emelkedések, hiszen a piac negatív hangulatban hálás egy-egy jó hírért" - mondta az üzletkötő.

Ha a görögök bennmaradnak az EU-ban, és az EU kissé összeszedi magát, akkor például jöhet egy tőzsdei felfutás, de nem szabad elfelejteni, hogy hosszú távon a görögök problémája megoldhatatlan, és más országoké is nagyon nehezen kezelhető" - tette hozzá Králik István.

Agresszív lépés kéne

Zsiday Viktor befektetési szakember, a Concorde Alapkezelő tanácsadója szerint az orosz válság idején a megoldást agresszív lépések, azaz a kamatvágások jelentették, utána megindultak felfelé a piacok. Szerinte a jelenlegi válság lezárást is hasonlóan szélsőséges lépésnek kell megelőznie.

"Szerintem be kellene vezetnie egy egységes betétbiztosítási rendszert egész Európába. Tehát az államok közösen vállalják, hogy visszafizetik a bankbetéteket, ebben az esetben nem kellene Görögországból, Spanyolországból Németországba vagy Svédországba vinni a pénzt. A másik lépés pedig az lehetne, hogy az Európai Központi Bank meghatároz egy viszonylag alacsony, körülbelül 4 százalékos kamatot, amely felett újonnan teremtett pénzből garantálja az azt meghaladó szinteken lévő államkötvények megvásárlását. "Ezek durva lépések, de a piacok számára ez megnyugtató lenne, és hosszú távon is rendezné a sorokat" - tette hozzá Zsiday.

Ha ilyet látunk, akkor számíthatunk felívelésre. Egyelőre azonban ilyen irányokban nem is gondolkoznak a politikai vezetők, így szerinte sem látszik a válság vége.

Figyeld a gazdasági mutatókat!

Egy válság végét előre jelezni lehetetlen, de vannak paraméterek, amelyek azért jelzést adhatnak erre - mondta az [origo]-nak Miró József, aki jelenleg az Erste részvényelemzőjeként dolgozik, és ahogy fogalmazott, "túlélte" az orosz válságot.

Ilyen lehet például, ha az ipari termelési adatok Európában javulást mutatnának és a beruházási aktivitás fokozódására utaló számok kerülnének napvilágra. Ez ugyanis jelezné, hogy a gyengélkedő világgazdaság, köztük az európai gazdaság az emelkedés előtt áll" - fogalmazott a szakember.

Az adatok azonban jelenleg épp ellentétes irányba mutatnak, a magyar ipari termelés a Mercedes-gyár pozitív hatása ellenére csökken. Márciusban az EU tagországainak ipari termelése 1,9 százalékkal esett vissza. Az eurózóna tagországaiban átlagosan még nagyobb volt a visszaesés, elérte a 2,2 százalékot. Még az Európában legnagyobb gazdaságának számító Németország is rosszul áll,  áprilisban 2,2 százalékkal csökkent az ipari termelés, szemben az márciusi 2,2 százalékos havi növekedéssel, éves szinten pedig 0,7 százalékos volt a visszaesés. A kínai óriásgazdaság sem halad a megszokott ütemben. A kínai GDP 8,1 százalékkal növekedett az első negyedévben, pedig tíz éve nem volt példa 9 százalék alatti bővülésre.