Baja van a költségvetéssel a Költségvetési Tanácsnak

Könnyen lehet, hogy a gazdasági növekedés nem lesz akkora, amekkora a kormány számít, a hiánycsökkentő intézkedések némelyike diszfunkcionális, a bevételek egy része nem megalapozott, a kiadási oldalon nem lehet látni, hogy a pénz elég lesz-e a feladatok ellátására, mondja a Költségvetési Tanács a 2013-as költségvetési tervről. De azért nem tettek keresztbe a kormánynak.

Kockázatosnak tartja a Költségvetési Tanács (KT) a kormány jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását és a költségvetés makropályáját, ezért pedig újabb megszorításokra lehet szükség ahhoz, hogy a hiánycélt elérje a kabinet - így foglalható össze a Költségvetési Tanács egyhangú véleménye a 2013-as költségvetési tervezetről.

A törvényjavaslatot a kormány szerdán másodszor is tárgyalja, pénteken nyújtja be a parlamentnek, és egy hónap múlva a legfőbb kérdések már el is dőlnének.

A Költségvetési Tanács azért nézte át a tervezetet, mert a törvény ezt előírja neki. A kormány két hete küldte meg a KT-nek a tervet. A KT elvileg megakaszthatná a folyamatot, ha megalapozatlannak tartaná a kormány által elkészített tervezetet. Ekkor a kormánynak még egyszer meg kellene küldenie az átdolgozott büdzsétervet a KT-nek, így azzal is menne az idő. A KT azonban a parlament honlapjára felkerült közleményében azt írja, hogy nincsenek olyan alapvető ellenvetései a neki átadott dokumentumban foglaltakkal szemben, amelyek miatt nem értene egyet azzal.

Sok problémája van a KT-nek, de összességében továbbengedi a büdzsét

Ezzel szemben a hat oldalas véleményben több dolgot is kritizál a Kovács Árpádból, az Állami Számvevőszék volt elnökéből, Domokos Lászlóból, az ÁSZ mostani elnökéből és Simor Andrásból, a Magyar Nemzeti Bank elnökéből álló háromfős testület.

Úgy látják, hogy a kormány jövő évi 1,6 százalékos gazdasági növekedési várakozása gyenge lábakon áll, számos veszély van. Egyrészt az euróválság, másrészt pedig a költségvetési hiány leszorítására alkalmazott adóemelések rontják a magyar gazdasági növekedés kilátásait. Ezért azt javasolják a kormánynak, hogy "a makrogazdasági kockázatok kezelése érdekében készítsen alternatív makrogazdasági prognózist, amely figyelembe veszi a gazdasági növekedés beindulását veszélyeztető folyamatokat."

Ennél is élesebben fogalmaz a KT, amikor azt írja, hogy "a hiánycélok megvalósítása érdekében alkalmazott eszközök esetenként diszfunkcionálisak, növekedési hatásuk vitatható. Ezeknek is tulajdoníthatóan a finanszírozás kockázati felárai magasak, régiós összehasonlításban hazánkban a legalacsonyabb a hitelezési aktivitás, a beruházási ráta pedig a legalacsonyabb."

A KT felemlíti, hogy a költségvetési tervben szereplő adóbevételi összegek egy része jelenleg nem megalapozott, mert még nincs róla törvény (sárgacsekk-adó, biztosítási adó).

A spórolás visszaüthet

A kiadási oldalon még nagyobb gondot látnak. Az egyik, hogy az önkormányzati feladatellátást és finanszírozást át akarja szabni a kormány, más területeken is spórolni szeretne, de egyelőre az állami, önkormányzati feladatokra jutó pénz csökkenése mellett nem körvonalazódnak szervezeti változások, márpedig ennek az a következménye, hogy a jövő év végén vagy kipótolja az elvont pénzt, vagy felgyülemlik az adósság.

A szerkezeti reformok számos kérdése lezáratlan még, ezért a KT nem tud véleményt mondani arról, hogy a költségvetésbe beírt pénzből az egyes feladatokat el lehet-e látni, vagy az a beruházások, állagmegóvás rovására megy-e, esetleg nő az állam tartozása beszállítóknál.

A KT szerint az is aggodalomra ad okot, hogy a költségvetési terv mostani formájában tartalmaz több olyan kiadási tételt, amelyre jóval több pénz mehet el, mint amennyit beterveztek. (A KT nem árulja el, melyek ezek.)

A KT összességében úgy látja, hogy ha a Széll Kálmán-terv 2.0-ban jelzett bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket meg is teszi a kormány, akkor is még újabb tartalékot kell képezni arra az esetre, ha a gazdasági helyzet rosszabb lesz a kormány által reméltnél. Ezért a 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycélt akkor tartja elérhetőnek a testület, ha a kormány alternatív makropályát rajzol fel, felkészül a rosszabb helyzetre, és a biztonsági puffert növeli.

Az elmúlt éveknél jóval korábban felpörgő költségvetés okairól, fonákságairól és a mögötte meghúzódó valódi, a polgármesterek sarokba szorítását célzó okról és az önkormányzatok pénze egy részének elvételéről részletesebben írtunk.