Szerb bankra költené a pénzét az OTP

Előrehaladott tárgyalásokat folytat egy szerb bank megvásárlásáról az OTP, amely már eddig is jelen volt a szerb piacon. A célpont nem publikus, de Wolf László vezérigazgató-helyettes szerint nem állami bankot vesznek. A szándék azért érdekes, mert a csoporton belül az eddigi ottani érdekeltség muzsikál a leggyengébben.

A legnagyobb magyarországi bank terjeszkedési terveiről a Tanjug nevű szerb hírügynökség számolt be a múlt pénteken. Az OTP Bank központját a hét végén felkereső szerb újságíróknak Wolf László vezérigazgató-helyettes azt nem mondta meg, hogy melyik szerbiai bankot vásárolhatják fel, csak annyit árult el, hogy már folynak a tárgyalások. Az OTP olyan szerbiai bankot szeretne venni, amelyben nincs állami tulajdon, vagyis a piacon jelenlévő 32 bank közül biztosan nem a 8 állami bank egyike a célpont.

Az OTP egyébként hét éve jelen van Szerbiában, 2005 decemberében vásárolta meg a Niska bankát, 2006 márciusában a Zepter bankát, végül 2006 júliusában az újvidéki székhelyű Kulska bankát. Az OTP szerbiai érdekeltségei 2007-ben összeolvadtak OTP banka Srbija a. d. Novi Sad néven.

Az OTP éves jelentése szerint a szerb leánybank tavaly 6,3 milliárd forintos veszteséget ért el, az egyik legfontosabb jövedelmezőségi mutatója, a tőkearányos nyereség (ROE) igen alacsony, mindössze mínusz 27,5 százalékos volt. A rossz hitelek aránya magyar mércével mérve is döbbenetesen magas, tavaly év végén 60,6 százalékon állt, de már egy évvel ezelőtt is 47,8 százalékon (az anyabanknál 13,6 százalékos volt 2011 végén). A magyar anyabank egyébként tavaly tőkét emelt a szerb leánycégnél, így év végére 18,2 százalékosra javult a tőkemegfelelési mutató a korábbi 16,4 százalékról.

Wolf László megjegyezte, hogy az elmúlt időben növelték az OTP szerbiai leányvállalatának likviditását, az idén pedig az kerül a figyelem előterébe, hogy "vonzó termékekkel" új ügyfeleket szerezzenek. Az OTP vezérigazgató-helyettese kitért arra is, hogy a bankcsoport szerbiai leányvállalata több kihívással szembesül. Elsőként azt emelte ki, hogy a szerb nemzeti fizetőeszköz, a dinár árfolyama az év eleje óta 12 százalékkal gyengült, s emiatt meglehetősen drága lesz a dinárhitelek finanszírozása.

Ráadásul a szerb bruttó hazai össztermék (GDP) az idén nem nő a tavalyihoz képest, emiatt korlátozott lesz a hitelezés bővülése. Wolf László lehetségesnek vélte, hogy a görög válság negatív hatással lesz Szerbiára, és "a szerbiai és magyarországi befektetői tevékenység ugyanazon a szinten lesz".

Ivan Radojcic, az OTP szerbiai leánybankja igazgatótanácsának elnök-helyettese hozzátette, hogy a következő időszakban a kis- és középvállalatok finanszírozására összpontosítják figyelmüket, de elemzésük szerint az agrárszektor is kedvező lehetőségeket kínál a piaci részesedésük növelésére.