Felmondási hullámot indíthat el az új biztosítási adó

A jövőre életbe lépő új biztosítási adó miatt az életbiztosításokon kívül minden biztosítási termékben jelentősebb mozgásra számít a PBA biztosítási alkusz szakértője. Az új adónem parlamenti végszavazása körüli bizonytalanság az ügyfelekre is kihatott az utóbbi hetekben. Felmondási hullámra és az új konstrukciók felértékelődésére számít a cég.

Egyfajta versenyfutás kezdődhet a szereplők között, hogy ki milyen mértékben hárítja át a januárban bejövő új adót a biztosítottra, ennek következtében pedig alapvetően az egyes társaságok üzletpolitikája dönti majd el, ki hogyan osztja meg a terhet az ügyféllel - mondja Vass Gábor a PBA ügyvezető igazgatója a biztosítási adóról, amelyről a törvényt egy hónapon belül elfogadhatja a parlament, de csak 2013-ban lépne életbe.

A tervek szerint az autók kötelezőfelelősség-biztosítása után 30 százalékos adót kell fizetni (ez megegyezik a mostani baleseti adóval), de újonnan bejön, hogy a casco után 15, míg a vagyon- és balesetbiztosítások (például a lakásbiztosítás) után 10 százalékot vet ki a kormány.

Egyelőre a kivárás jellemzi a helyzetet. Európában a biztosításokhoz kapcsolódó adó egyébként fogyasztási adó jellegű, alapelvei tekintetében nem azonos a jelenleg tervezett hazai konstrukcióval. Tavaly év végén Magyarországon összesen közel 4,2 millió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés, és 807 ezer casco biztosítás élt. Az autóparkállomány elöregedése és az átlagdíjak folyamatos csökkenése miatt a kötelező felelősségbiztosítás díja évi 23 ezer forintra csökkent, míg az átlagos casco biztosítás díja évi 89 ezer forintra rúgott a biztosítási szövetség, a MABISZ adatai szerint. Várható, hogy az adó hatására a biztosítási díjtételek növekedése miatt kevesebb embernek lesz biztosítása.

A használtautó-kereskedéseknél vett autók alig néhány százalékára kötnek csupán cascot, amelynek egyik oka a finanszírozott járművek arányának csökkenése. E jelenség egyik következménye lehet, hogy tovább romlik a hazai járműpark állapota, a kisebb töréseket, károkat nem javíttatják meg az ügyfelek, illetve a káreseményeket nem a kötelezőfelelősség-biztosítás terhére rendezik, mentesülve ezzel a bónusz fokozat változása, és a díjemelkedés hatása alól.

A lakásbiztosítások terén is az alapszolgáltatások felé terelheti az ügyfeleket a biztosítási adó, ez kisebb kockázati lefedettséget eredményez. A rövidtávú spórolás következménye ugyanakkor a káresemény bekövetkezésekor kifizethető kártérítés összegét csökkenti.

"Amire a biztosítási adó bevezetésekor mindenképpen érdemes figyelni, hogy a január elsejétől fizetendő díj megváltozik, így a csoportos megbízás esetén meghaladhatja a korábbi limitösszeget, így nem sikerül azt kifizetnie az ügyfélnek. Illetve mivel a biztosítónak az adót kell elsőként beszednie a fennmaradó összeg nem fedezi majd a biztosítás díját, így állandó utalás mellett is kialakulhat majd díjfizetési különbözet" - hívja fel a figyelmet Vass Gábor.