Európa ellustulhat

Megvan a kockázata annak, hogy a viszonylag megnyugtató görög választási eredmények láttán Európa döntéshozói hátradőlnek, miközben az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint most jött el a pillanat a cselekvésre, hogy elmélyítsék az európai integrációt.

Megkönnyebbüléssel fogadták a görögországi választási eredményeket az origo által megkérdezett elemzők. "Rövid távon ez mindenképpen jó hír" - véli például Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel intézet munkatársa. Viszont hangsúlyozza, hogy a kormány megalakítása még hátravan, márpedig ez is nehézségekkel fog járni.

Nehéz lesz a második legtöbb szavazatot szerző Radikális Baloldali Koalíciót (Sziriza) bevonni egy nemzeti egységkormányba, hiszen "ellenzékből a Sziriza sokkal könnyebben folytathatja az eddigi populista politizálást", hangsúlyozza Darvas. A szociáldemokrata Paszok viszont egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy csak a Szirizával együtt lépjen koalícióra, ezt az álláspontot is nehéz lesz kibillenteni.

Enyhül a piaci nyomás az európai vezetőkön

Hogy a hosszabb távú európai integrációs tervekre milyen hatással lesz a görög választási eredmény, erről eltér az elemzők véleménye. Darvas szerint enyhülni fog a pénzügyi piacok nyomása az európai vezetőkön, ami ahhoz fog vezetni, hogy az eurókötvények - eurózónán belüli közös államkötvények - bevezetése elnapolódik.

Nem így gondolja Diego Valiante. A brüsszeli Európai Politikai Kutatások Központjának (CEPS) munkatársa szerint a görög választási eredmények ismeretében is csak idő kérdése az eurókötvények bevezetése. "Ha nem osztjuk meg a tartozásainkat, akkor szét fog esni az eurózóna", véli a pénzügyi szakértő. Nemcsak Görögországban, hanem már Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban is kezdik az emberek kivenni a pénzüket a bankokból, hangsúlyozza az olasz származású kutató. Ezt a pánikhangulatot szerinte végső soron csak közös kötvényekkel lehet oldani.

Ami a bankuniós terveket illeti, a június végi európai csúcstól továbbra is előrelépést vár Darvas Zsolt. Ennek keretében Európában a 25 legfontosabb bankcsoportot egy európai hatóság felügyelné. Ez kiegészülne egy európai betétgaranciával és egy közös bankmentő alappal. Diego Valiante szerint a bankunió nem az "ezüst puskagolyó", vagyis nem az egyetlen megoldása az eurókrízisnek. De szerinte elképzelhető, hogy közép távon az Európai Központi Bank vállaljon garanciát a tagállami bankok betétjeiért.

"Most jött el a pillanat a cselekvésre"

Stephan Seidendorf, a ludwigsburgi Német-Francia Intézet kutatója szerint a viszonylag megnyugtató görög választások után sem dőlhetnek hátra az európai vezetők. "Most jött el a pillanat a cselekvésre", véli a német elemző. Seidendorf azt gondolja, a görög választások eredményeként csökkenő piaci nyomást éppen az integráció elmélyítésére kell használni.

Egy erős európai intézményrendszer bevezetését Darvas Zsolt szerint sem lehet már sokáig halogatni. Viszont az a tény, hogy a görög választásokon elmaradt a teljes katasztrófa, megnehezíti az érvelést. A német közvélemény elsöprő többséggel elutasítja az eurókötvények bevezetését, és ebben maga mögött tudhatja Angela Merkelt is.

Még ha meg is változtatná a véleményét a német kancellár, akkor is csak nagyon nehezen tudna támogatást biztosítani a döntésének. A saját konzervatív pártján belül is hatalmas az ellenállás: Horst Seehofer, a bajorországi miniszterelnök például azt követeli, hogy a jövőben Németország tartson népszavazást minden eurózónát segítő lépésről. Pillanatnyilag az eurókötvényeknek nem lenne esélyük egy ilyen szavazáson.