Miért nem sokkal olcsóbb a benzin?

Az immár tartósan 400 forint fölötti benzinár miatt az autósok úgy érezhetik, hogy az üzemanyagot drágító tényezők mindig erősebbek, mint az árcsökkenést okozók. A jelek szerint mégsem a Mol felelős a borsos árért.

Miért van az, hogy a ritka benzinárcsökkenések rendre kisebb mértékűek, mint az üzemanyag drágulásai? Úgy tetszik, mintha a Mol szándékosan a kettőt előre, egyet hátra elvet alkalmazná az árképzésében - vetette fel egy olvasó az [origo]-nak írt levelében.

A benzin magyarországi árának alakulását a fix tételek - a literenként 120 forintos jövedéki adó és 3 forintos készletezési díj, valamint a most éppen 27 százalékos áfa - mellett a nemzetközi áru- és devizapiaci árfolyammozgások befolyásolják. Az olajár a napokban a 2010. decemberi szintre esett, és a forint sem sokkal gyengébb az akkorinál - olvasónk erre hivatkozva írta, hogy mintha túlzó lenne a több mint 50 forintos különbség a 95-ös benzin árában.

A fentiek alapján valóban indokolatlannak tűnhet a másfél év leforgása alatt lezajlott drágulás, egyéb tényezők azonban megmagyarázzák azt. Ezek közül a legfontosabb, hogy bár a benzin árát értelemszerűen befolyásolja, mennyibe kerül a világpiacon az olaj, ez az összefüggés korlátozott, ráadásul csak késleltetve érvényesül. Sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy magáért a benzinért mennyit adnak az árutőzsdéken, közülük is kiemelten a genovain.

Önálló tőzsdei termék

"Az üzemanyag önálló tőzsdei termék, alapvetően a kereslet-kínálat viszonyai alakítják az árát, mely a kőolaj árfolyamával legfeljebb hosszú távú trendekben egyezik. Különösen a nyári időszakban jellemző, hogy a benzin ára elszakad az olajétól" - mondta az [origo]-nak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője.

Emellett - maradva az eredeti kérdésnél - igaz ugyan, hogy az euró csak 5-6 forinttal erősödött 2010 decembere óta, de a dollár már körülbelül 20 forinttal - márpedig az olajszármazékok piacán dollárban folyik a kereskedés. A hazai benzinkutak zömét ellátó Molnak, ha ezen a piacon vásárol, dollárban kell fizetnie, miközben a bevételei nagy része forintban képződik.

Volt alapja az emelésnek

Alábbi táblázatunkból kiderül, hogy a 2010. decemberinél most 15 százalékkal kerül többe a kutakon kapható benzin. Ugyanebben az összevetésben a tőzsdei benzin 5, a dollár pedig 10 százalékkal drágult, ráadásul közben a jövedéki adóval növelt forgalmiadó-alapra kivetett áfa 25-ről 27 százalékosra emelkedett. A két évvel ezelőtti számokat alapul véve pedig azt láthatjuk, hogy a 19 százalékos kiskereskedelmi áremelés mögött csaknem 25 százalékos tőzsdei árfolyamnövekedés van - igaz, a dollár valamivel olcsóbb lett az eltelt időben.

	2010. június	2010. december	2011. december	2012. június
kiskereskedelmi benzinár	341 Ft	354 Ft	430 Ft	407 Ft
olajár (Brent, hordó)	77 USD	92 USD	109 USD	90 USD
tőzsdei benzinár (tonna)*	700 USD	840 USD	925 USD	880 USD
átlagos dollárárfolyam	233 Ft	209 Ft	231 Ft	229 Ft
jövedéki adó (literenként)	120 Ft	120 Ft	120 Ft	120 Ft
magyarországi áfa	25%	25%	25%	27%

*forrás: Magyar Ásványolaj Szövetség, GKI Energiakutató

Ezek a számok természetesen nem állíthatók egyértelműen párhuzamba, mert az árképzés időzítése, illetve a készletezési, szállítási stratégiák biztosan rejtenek manipulációs lehetőséget - de az látszik belőlük, hogy az árnövelés nem volt megalapozatlan.

Nem jótékonykodhat a Mol

Felvetődhet, hogy a Molnak is vannak kőolaj-finomítói, tehát a maga által gyártott benzint itthon adhatná akár olcsóbban is a világpiaci árnál, amikor a nyersolaj ára és a szállítási költségek ezt lehetővé teszik. Hegedűs Miklós szerint azonban ez irreális elvárás, tekintve, hogy a 24,6 százalékos állami tulajdonrész ellenére mégiscsak magáncégről van szó, amelynek a részvényesei számon kérik a vezetőkön a profittermelést. "Az erős verseny nem engedi, hogy a Mol szívességi alapon kalibrálja az árait a hazai piacra, mert akkor a cégnek nem lesz miből fejlesztenie" - magyarázta a szakember.

Hozzátette, a társaság azt sem engedheti meg magának, hogy indokolatlanul drágán adja a kutaknak a benzint, hiszen ha az általa kínált termék ára elszállna a rivális OMV schwechati finomítójában készülőéhez képest, az ügyfelei elpártolnának tőle. A kiskereskedelmi árrést pedig elvileg a kutak közötti verseny tartja féken.

A környező országok benzinárait elnézve egyébként nem kiugró a magyar árszínvonal, bár kétségkívül a magasabbak közé tartozik. Csehországban az átszámítva 407 forintos június végi átlagár megegyezik a magyarral, a szlovákiai pedig jóval magasabb is annál (443 forint). A magyarországi benzinárban az adótartalom 50 százalék körüli, ezzel csak az uniós középmezőnyben van. A termelői ár csaknem 40, a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árrés együttesen körülbelül 12 százalékot tesz ki.