Miért van az, hogy a ritka benzinárcsökkenések rendre kisebb mértékűek, mint az üzemanyag drágulásai? Úgy tetszik, mintha a Mol szándékosan a kettőt előre, egyet hátra elvet alkalmazná az árképzésében - vetette fel egy olvasó az [origo]-nak írt levelében.
A benzin magyarországi árának alakulását a fix tételek - a literenként 120 forintos jövedéki adó és 3 forintos készletezési díj, valamint a most éppen 27 százalékos áfa - mellett a nemzetközi áru- és devizapiaci árfolyammozgások befolyásolják. Az olajár a napokban a 2010. decemberi szintre esett, és a forint sem sokkal gyengébb az akkorinál - olvasónk erre hivatkozva írta, hogy mintha túlzó lenne a több mint 50 forintos különbség a 95-ös benzin árában.
A fentiek alapján valóban indokolatlannak tűnhet a másfél év leforgása alatt lezajlott drágulás, egyéb tényezők azonban megmagyarázzák azt. Ezek közül a legfontosabb, hogy bár a benzin árát értelemszerűen befolyásolja, mennyibe kerül a világpiacon az olaj, ez az összefüggés korlátozott, ráadásul csak késleltetve érvényesül. Sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy magáért a benzinért mennyit adnak az árutőzsdéken, közülük is kiemelten a genovain.
Önálló tőzsdei termék
"Az üzemanyag önálló tőzsdei termék, alapvetően a kereslet-kínálat viszonyai alakítják az árát, mely a kőolaj árfolyamával legfeljebb hosszú távú trendekben egyezik. Különösen a nyári időszakban jellemző, hogy a benzin ára elszakad az olajétól" - mondta az [origo]-nak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője.
Emellett - maradva az eredeti kérdésnél - igaz ugyan, hogy az euró csak 5-6 forinttal erősödött 2010 decembere óta, de a dollár már körülbelül 20 forinttal - márpedig az olajszármazékok piacán dollárban folyik a kereskedés. A hazai benzinkutak zömét ellátó Molnak, ha ezen a piacon vásárol, dollárban kell fizetnie, miközben a bevételei nagy része forintban képződik.
Volt alapja az emelésnek
Alábbi táblázatunkból kiderül, hogy a 2010. decemberinél most 15 százalékkal kerül többe a kutakon kapható benzin. Ugyanebben az összevetésben a tőzsdei benzin 5, a dollár pedig 10 százalékkal drágult, ráadásul közben a jövedéki adóval növelt forgalmiadó-alapra kivetett áfa 25-ről 27 százalékosra emelkedett. A két évvel ezelőtti számokat alapul véve pedig azt láthatjuk, hogy a 19 százalékos kiskereskedelmi áremelés mögött csaknem 25 százalékos tőzsdei árfolyamnövekedés van - igaz, a dollár valamivel olcsóbb lett az eltelt időben.
2010. június | 2010. december | 2011. december | 2012. június | |
kiskereskedelmi benzinár | 341 Ft | 354 Ft | 430 Ft | 407 Ft |
olajár (Brent, hordó) | 77 USD | 92 USD | 109 USD | 90 USD |
tőzsdei benzinár (tonna)* | 700 USD | 840 USD | 925 USD | 880 USD |
átlagos dollárárfolyam | 233 Ft | 209 Ft | 231 Ft | 229 Ft |
jövedéki adó (literenként) | 120 Ft | 120 Ft | 120 Ft | 120 Ft |
magyarországi áfa | 25% | 25% | 25% | 27% |
Ezek a számok természetesen nem állíthatók egyértelműen párhuzamba, mert az árképzés időzítése, illetve a készletezési, szállítási stratégiák biztosan rejtenek manipulációs lehetőséget - de az látszik belőlük, hogy az árnövelés nem volt megalapozatlan.
Nem jótékonykodhat a Mol
Felvetődhet, hogy a Molnak is vannak kőolaj-finomítói, tehát a maga által gyártott benzint itthon adhatná akár olcsóbban is a világpiaci árnál, amikor a nyersolaj ára és a szállítási költségek ezt lehetővé teszik. Hegedűs Miklós szerint azonban ez irreális elvárás, tekintve, hogy a 24,6 százalékos állami tulajdonrész ellenére mégiscsak magáncégről van szó, amelynek a részvényesei számon kérik a vezetőkön a profittermelést. "Az erős verseny nem engedi, hogy a Mol szívességi alapon kalibrálja az árait a hazai piacra, mert akkor a cégnek nem lesz miből fejlesztenie" - magyarázta a szakember.
Hozzátette, a társaság azt sem engedheti meg magának, hogy indokolatlanul drágán adja a kutaknak a benzint, hiszen ha az általa kínált termék ára elszállna a rivális OMV schwechati finomítójában készülőéhez képest, az ügyfelei elpártolnának tőle. A kiskereskedelmi árrést pedig elvileg a kutak közötti verseny tartja féken.
A környező országok benzinárait elnézve egyébként nem kiugró a magyar árszínvonal, bár kétségkívül a magasabbak közé tartozik. Csehországban az átszámítva 407 forintos június végi átlagár megegyezik a magyarral, a szlovákiai pedig jóval magasabb is annál (443 forint). A magyarországi benzinárban az adótartalom 50 százalék körüli, ezzel csak az uniós középmezőnyben van. A termelői ár csaknem 40, a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árrés együttesen körülbelül 12 százalékot tesz ki.