Vargát veri majd ki az izzadság Matolcsy csomagja miatt

Több mint féléves küszködés után várhatóan még júliusban elindulnak a tárgyalások Magyarország és az IMF között, de a kormány új, 300 milliárdos csomagja miatt azok még nehezebbek lehetnek, mint amire eddig számítani lehetett. Az Európai Bizottság és a Valutaalap biztosan foglalkozni akar majd a jegybanki függetlenséggel és az újra veszélybe került költségvetési hiánycéllal.

A jövő héten új szakasz indulhat a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az EU kapcsolatában, miután a tervek szerint pénteken megszavazza a parlament a jegybanktörvény módosítását. Ez a lépés a feltétele annak, hogy leülhessen a kormány tárgyalni az IMF-től kért hitelkeretről. Múlt héten a Valutaalap és az Európai Központi Bank is megerősítette, hogy a jegybanktörvény parlament előtt fekvő módosítása megfelel az elvárásaiknak, vagyis a szavazás után a jegybank függetlensége körüli csörte már nem jelent akadályt a hiteltárgyalások előtt.

A két intézmény nyilatkozata után már úgy látszott, sínen van a kormány afelé, hogy elkezdhesse a tárgyalásokat. (Az eddigi küzdelemről szóló összefoglalót itt érheti el.) A hitelkeretről való megállapodás még ekkor sem tűnt könnyű menetnek, Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős miniszter is csak október végéig ígérte az aláírást, de már az nyugtatóan hathat a piacokra, ha ténylegesen leülnek a felek.

Azóta viszont a kormány és a Fidesz nem a tárgyalások elindulására várta kényelmesen, hanem újra kiélezte a jegybanki konfliktust és a 300 milliárdos csomagjával a költségvetést is felpuhította. A banki tranzakciós illetékről (sárgacsekk-adóról) szóló törvényhez egy olyan módosító indítványt nyújtottak be, amely kiterjeszti az adót az MNB-re is. A módosítót és az új kormányzati csomagot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal, a Fidesz-frakcióvezetője jelentette be, a javaslat a kormány támogatását élvezi. Egy, a tárgyalások menetére rálátó jegybanki forrás szerint mindez nem akadályozza meg a tárgyalások elkezdését, de minden bizonnyal nehezíti a befejezését. Ha a tárgyalások valóban meg is kezdődnek júliusban, több nehéz pont is lassítja majd a haladást.

Már megint a jegybank

A jegybank megadóztatásának javaslatával több probléma is lehet, kifogásolhatja akár az Európai Központi Bank, akár az Európai Bizottság, akár a Nemzetközi Valutaalap (ez a három intézmény képviselteti magát a tárgyalásokon). Az MNB közölte, hogy a kormány nem tájékoztatta őket a javaslatról, és ha ez így történt, akkor azzal egészen biztosan jogszabályt sértett a kormány, ugyanis ezt a hatályos, a jelenlegi kormány által alkotott jegybanktörvény is előírja.

Uniós szabályozásba is ütközhet az adó, a tranzakciós illeték ugyanis alkalmas lehet a jegybank működésének befolyásolására. Bár Simor András jegybankelnök leszögezte, hogy nem hárítják át az adót azokra a kereskedelmi bankokra, amelyek a központi banktól vesznek kötvényeket, mivel ez burkolt kamatcsökkentéssel érne fel. Az adó és a kamat közti kapcsolat miatt az Európai Központi Bank akkor is felemelheti a szavát, ha Simor állításának megfelelően nem történik meg az áthárítás és így a kamatpolitika befolyásolása.

A jegybanki függetlenség körüli konfliktus akkor robbanhat igazán, ha az Európai Központi Bank nyilvánosságra hozza véleményét a bank megadóztatásáról. Az [origo] jegybanki információja szerint erre várhatóan szeptemberben kerül sor, amikor az IMF-tárgyalások még jó eséllyel javában zajlanak majd. Az Európai Bizottság egyelőre nem foglalt állást a kérdésben, az [origo] megkeresésére annyit közölt a bizottság szóvivője, hogy folyamatosan nyomon követik a magyar gazdaság és költségvetés folyamatait, illetve hogy továbbra is nyitottak a hiteltárgyalásokra, amelyek alkalmasak a tranzakciós illetékről való beszélgetésre is.

Simor András jegybankelnök ráadásul csütörtökön egy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek küldött levél szerint ezek mellett alkotmányellenesnek is látta a javaslatot azért, mert a jegybank és az államkincstár adóját korlát nélkül hagyta, míg a többi adózónak legfeljebb 6000 forintot kell befizetnie tranzakciónként.

Hogy az MNB-adót tartalmazó módosító javaslat konfliktust fog szítani, azzal a kormány is tisztában van, és ebből nem is csináltak titkot. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, aki egyben az IMF-fel tárgyaló delegáció tagja is, kedden a Tv2 Mokka című műsorában azt nyilatkozta, hogy ahogy a bankadó bevezetése kapcsán is voltak viták, úgy "ilyen vitára most is lehet számítani". Hozzátette azt is, hogy arra számít, a tranzakciós illeték kiterjesztése a jegybankra szóba kerül majd a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalásokon is.

Költségvetési trükk

A jegybanki függetlenség kérdésén túl a tárgyalások egy újabb nehéz pontja lehet a költségvetési hiány témája. A Magyar Nemzeti Bank csütörtöki előrejelzésében úgy számol, hogy a kormány csak újabb intézkedésekkel tudja teljesíteni a korábban vállalt 2,2 százalékos célt.

Az Európai Bizottság illetékeseinek homlokára is ráncokat húzhat, hogy a tranzakciós adó kivetése a jegybankra a költségvetési trükközés gyanúját is komolyan felveti. A jegybank veszteségét ugyanis törvény szerint a költségvetésnek kell megtérítenie, de csak a rá következő évben. Az adó, amelyet - úgy tűnik - lenyel a jegybank, a veszteségeit növeli. A 100 milliárdos tételt aligha tudja kigazdálkodni más forrásokból a jegybank, az így keletkezett több tízmilliárdos veszteséget, amelyet más tényezők, például a devizaárfolyam-veszteség is növelhet, a költségvetésből kell kipótolni.

Vagyis az egyik évben beszed 100 milliárdot a kormány, a következő évben pedig megtéríti a jegybanki veszteséget. Ez lényegében hiányzó költségvetési pénzek egy évvel való elhalasztása - az ilyen trükköket a szigorodó brüsszeli költségvetési politika aligha hagyja szó nélkül. És várhatóan annak is alaposan utánaszámolnak a bizottságban, hogy a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akcióterv kieső pénzeit, amelyet nagyrészt épp a tranzakciós adóval pótolnának, milyen eszközökkel helyettesíti majd a kormány. Erősen bizonytalan ugyanis, hogy a jelenleg nyilvánosságra hozott tervekből összejönnek a program kiadásai, kieső bevételei.

Tömegközlekedés, bankadó

A sárgacsekk-adó és a költségvetési hiány miatti konfliktusgóc mellett várhatóan több kemény téma is van, amelyeket végig kell rágnia a kormánynak az IMF-delegációjával. Varga Mihály magyar főtárgyaló a közösségi közlekedést, az önkormányzati támogatásokat és adórendszert említette, az utóbbin belül kiemelte a bankadót. Varga szerint a korábbi nyilatkozatok ellenére nem biztos, hogy az egykulcsos adóval gondja lesz az IMF-nek, mivel 2010 végéhez képest, amikor elkezdtek áttérni az új adórendszerre, sokat változott világ.

A megállapodásokra azért van szüksége Magyarországnak, mert a jelenlegi állampapír-hozamszint annak ellenére magas, hogy a tavaly év eleji szinthez képest már sokat csökkent. Simor András szerint háromnegyed év alatt 75-100 milliárd forinttal több kamatot fizetett ki az állam ahhoz képest, mint ha lett volna már IMF-szerződés a zsebében. A tízéves papír csúcsa 10,5 százalék felett volt, mára már 7,7 százalékra csökkent nagyrészt azért, mert a piac bízik az IMF-tárgyalások elindulásában. Ez azonban még mindig azt jelenti, hogy drágán jut csak forráshoz az állam. Az IMF az elszabaduló hozamokhoz képest olcsóbban tud forrást nyújtani, így az a tagállam, amellyel hitelkeret-megállapodása van, biztosítani tudja, hogy fizetőképes marad, és nem kell csődbe kerülnie.