Kína is önti a pénzt a gazdaságba

A kínai jegybank egy hónapon belül másodszor is csökkentette az irányadó kamatokat, hogy a hitelezés felpörgetésével lendületet adjon a gazdaságnak.

Az egy éves irányadó kínai hitelkamat 31 bázisponttal, 6 százalékra, a betéti kamat pedig 25 bázisponttal, 3 százalékra csökkent. A jegybank, amely a kötelező tartalékráták csökkentésével és a kereskedelmi bankoknak szóló ajánlásokkal 2011 októbere óta folyamatosan javította a hitelezés feltételeit, ezzel egy hónapon belül másodszor mérsékelte a rátákat: a 2008 decembere óta változatlan irányadó betéti, illetve hitelkamat június 8-án 3,50 százalékról 3,25 százalékra, illetve 6,56 százalékról 6,31 százalékra csökkent.

A kereskedelmi bankok hitelkamatai is csökkenhetnek: a jegybank instrukciói szerint immár 30 százalékkal is eltérhetnek az irányadó hitelkamattól, így akár 4,2 százalékos éves kamat mellett is kínálhatnak hitelt. A júniusi kamatcsökkentéskor is szélesítették a diszkontsávot, de akkor a bankok még legfeljebb 20 százalékkal ígérhettek csak az alapkamat alá. Az elemzők szerint az újabb vágást éppen az indokolta, hogy a júniusi kamatvágás után nem bővült a kormány által elvárt mértékben a hitelezés.

Az olcsóbb hitelek miatt természetesen a banki profitok is csökkenni fognak, amit a legnagyobb kínai pénzintézetek részvényárfolyama is jelez. Az Industrial & Commercial Bank of China kurzusa június 7-e óta 5,7 százalékkal, a Bank of China árfolyama pedig 6,3 százalékkal csökkent, alulteljesítve a 4 százalékos mínuszt mutató sanghaji tőzsdeindexet.

Milyen hatása lehet a kínai lépésnek a forintra?

A kínai jegybank (magyar idő szerint) csütörtökön délután lepte meg a piacokat a bejelentéssel, 1 perccel a Bank of England a monetáris enyhítés kiterjesztéséről szóló bejelentése után és 44 perccel az Európai Központi Bank történelmi kamatvágása előtt.

A döntés azonban a jüan árfolyamára is csak szerény mértékű hatást gyakorolt. A kínai deviza a bejelentést követően ugyan május 31-e óta nem látott mértékben gyengült a dollárral szemben, de a gyengülés mértéke még így is 0,2 százalék alatt maradt.

A közvetett hatásokból szerény mértékben a forint is profitálhat. A monetáris lazítás, bárhol jelentik be, a globális gazdaság szempontjából pozitív hír, amire a kockázatos eszközök - így például a részvények, az árupiaci termékek vagy a feltörekvő piaci devizák - általában erősödnek. Ez történt csütörtökön is, amikor drágult az olaj és a réz is, mert Kína a világ elsőszámú rézfelhasználója. (Ezekben az áremelkedésekben persze lehetetlen szétválasztani, hogy mennyi köszönhető a kínai, és mennyi az európai jegybanki bejelentéseknek.)

Mélyponton a kínai növekedés

A kínai gazdaság feltehetően 2012-ben hajtja végre - különösebb baleset nélkül - a "soft landinget", azaz a váltás a gyors növekedésről az egy fokozattal lassabbra. Az első negyedévben a GDP mindössze 8,1 százalékkal nőtt éves összevetésben, ami 2009 eleje óta a legszerényebb emelkedés. A második negyedév valószínűleg további lassulást hozott, de a várakozások szerint az év második felében újra gyorsulhat a növekedés. A bővülés mértéke az év egészében várhatóan elmarad majd a 2011-es 9,1 százaléktól - a Bank of America 7,5 százalékos, a Crédit Agrcicole-é 7 százalékos növekedést vár, a hivatalos kínai prognózis 7,5-8 százalék -, de 2013-tól már újra gyorsulhat az ütem.

Az infláció elleni harcot ugyanakkor megnyerte a pekingi kormány. A 2012-re kitűzött célszint 4 százalék, de a ráta már március óta ez alatt tartózkodik.