Építsünk inkább kézicsarnokot, ápoljuk a kisvasutakat!

Tovább vágnák az önkormányzati támogatásokat, infokommunikációra szánt pénzből ferihegyi bekötőutat építenének vagy fogyatékosokat támogatnának a jövő évi költségvetéshez módosítókat benyújtó kormánypárti képviselők. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az idén a kisvasutak támogatását viseli a szívén, de van, aki a helyi kézicsapatnak építene csarnokot a Nemzeti Vagyonkezelőnek szánt pénzből.

Több mint harminc módosító javaslatot nyújtottak be a jövő évi költségvetéshez a kormánypárti politikusok, amelyekről csütörtökön szavaz majd a parlament. A képviselők többsége a választókerülete érdekében lobbizik pénzért, többen is az infokommunikációs feladatokra betervezett pénzeket kurtítanák meg. Jövőre az önkormányzati feladatok állami átvétele miatt óriási összegektől esnek a települések, van aki ezt próbálja most ellensúlyozni.

A módosítók között több olyan javaslat van, amelyik az adott célra szánt összeget az adóbevételek szimpla - indoklás és szabályváltozás nélküli - megemelésével teremtené elő. Ezek ugyan papíron semleges változtatások, de valójában növelik a hiányt.

Tilki csokra

A legaktívabb kormánypárti képviselő Tilki Attila, aki több törvénymódosítót is jegyez. Az egyikben 760 millió forintot vonna el a járási szociális támogatásokból, az összeggel pedig megnövelné a helyi önkormányzatok gyerekjóléti kiadásait. Az indoklás szerint a járási óvodáztatási támogatásról a jövőben nem a járási kormányhivatalok, hanem továbbra is a jegyzők döntenek, a módosítás az ehhez szükséges átrendezést oldja meg. A képviselő Riz Leventével közösen beadott másik módosítójában 670 millió forintot venne el az infokommunikációs feladatokra szánt összegből, és a helyi önkormányzatok büdzséjét gyarapítaná. Az áthelyezett összegből a Ferihegyi utat hosszabbítanák meg a politikusok. Az indoklás szerint az útfejlesztés Rákoshegy tehermentesítése miatt indokolt.

Tilki emellett egy jóval nagyobb összegű átrendezést is indokoltnak tart. Az önkormányzatoknak szánt 85 milliárdos kiegészítő támogatást 25 milliárddal lefaragná, és ezt a pénzt az oktatási intézmények dologi és bérkiadásaira költené. Az indoklásban Tilki azt írja, jövőre az állam működteti a háromezernél kisebb lélekszámú települések iskoláit, a módosító indítvány pedig ennek forrását teremti meg.

Pénz a kisvasutaknak és útburkolásra

Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető az NFM-től, a vasúti hidak felújítására tervezett 5,8 milliárdból 35 milliót tenne át a vidékfejlesztési tárcához tartozó erdei kisvasutak támogatására. A politikus a turizmus szempontjából fontos erdei kisvasutak kritikus pénzügyi helyzetére hivatkozik az indoklásában. Harrach szívén viseli a kisvasutak sorsát: egy tavalyi módosítójával is pénzt kért azok támogatására.

Tilkihez hasonlóan Tapolczai Gergely fideszes képviselő is hozzányúlna az infokommunikációs pénzekhez, az erre a célra szánt 20 milliárdot 46 millióval kurtítaná meg, és a pénzt fogyatékosokat (siketeket, autistákat) támogató szervezeteknek adná oda.

Hét fideszes képviselő (Tilki Attila mellett Riz Levente, Bús Balázs, Németh Zoltán, Ughy Attila, Kovács Péter, Németh Szilárd) közösen beadott módosítója szintén az infokommunikációs területet vette célba. Előterjesztésük 1 milliárddal mérsékelné az erre a célra elkülönített összeget, a pénzből pedig közel 36 milliárd forintra duzzasztanák az önkormányzatok központi támogatását, amely útburkolat létrehozását szolgálná. 

Pénzt a civileknek, csarnokra, stadionra és kompra

Kovács Péter az Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek 960 millió forinttal kevesebbet adna beruházásra és ingatlanvásárlásra. Az összeget pedig célzott támogatásként a XVI. kerületi KMSE kézilabdacsapata csarnokának építésére fordítaná. Az indoklás szerint a sikert sikerre halmozó, fontos utánpótlás-nevelő egyesületnek nincs szabványos csarnoka.

Zsiga Marcell és Sebestyén László a diósgyőri futballstadion fejlesztésére fordítana 490 milliót, a lépésnek az erőforrás-minisztérium (Emmi) sportközpont-beruházásokra elkülönített 4,8 milliárdos kerete látná kárát. Indoklásukban a képviselők arra hivatkoznak, hogy Miskolcon, a diósgyőri városrészben helyezkedik el hazánk leglátogatottabb stadionja, a diósgyőri létesítmény, amelynek egyes részei életveszélyesek, ezért szükség lenne a felújításra. 

Zsigó Róbert és Szekó József fideszes, valamint Hargitai János KDNP-s képviselő a mohácsi és a dunafalvai kompközlekedést 42 millió forint költségvetési támogatásban részesítené, a pénzt pedig a Garantiqa Hitelgaranciától vonnák el. A politikusok szerint a lépésre azért van szükség, mert támogatás nélkül ellehetetlenülne a kompközlekedés, amelynek biztosítása kötelező önkormányzati feladat.

Forrás hasra ütésre

Font Sándor az 2826 milliárd forintra tervezett áfebevételekből 88 milliót fordítana a hegyközségek támogatására. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa feladatai 2013-ban jelentősen bővülnek. A feladatbővülés egyik oka a borpiaci reform új eredetvédelmi szabályainak tényleges életbe lépése. A módosító javaslat a fedezetet egyszerűen az áfabevételek átírásával teremti meg, de azt nem mondja meg, hogy milyen változás miatt növekedne a tervezett bevétel.  

Bóka István az önkormányzati pénzeknél variálna. Több mint 9,4 milliárddal, 103 milliárdra csökkentené az általános támogatásra előírt összeget, amelyet központosított előirányzatoknak adna az üdülőhelyek fejlesztésére. A képviselőnek arra is van válasza, ha az általános támogatásokat nem akarnák csökkenteni, ebben az esetben a személyijövedelemadó-bevételeket növelné meg a kérdéses 9,4 milliárd forintos összeggel. Arra azonban Fonthoz hasonlóan az indoklásban nem tér ki, mitől növekedne meg ennyivel a tervezett szja-bevétel.

Mivel utóbbi módosítók az áfabevételt és szja-bevételt emelik a kiadás forrása érdekében, ez csak papíron jelenti azt, hogy a végső szaldóra semleges hatásuk van a lépéseknek, mert valójában az átcsoportosítások növelik a költségvetés hiányát. Ugyanígy növeli a deficitet a garantiqás pénzek csökkentése is.

Agrárlobbi

A mezőgazdasági bizottság négy módosítóval írná át a büdzsét, amelyek szimpla ágazati lobbinak tűnnek. Az erőforrás-minisztériumtól venne el félmilliárdot, amit a tanyaprogram finanszírozására fordítana a testület. Az indoklásban a tanyaprogram sikerével indokolják a javaslatot a képviselők. A Pest megyei bíróság épületének rekonstrukciójára szánt 6 milliárd forintból 377 milliót a Nemzeti Környezetügyi Intézetnek adnának, mondván, az idén januárban felálló szervezetnek többletfeladatai lesznek, és ennek finanszírozását oldaná meg az átcsoportosítás. Az előterjesztés szembemegy Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség mostani államtitkárának tavalyi módosítójával, amelyben a volt fideszes frakcióvezető milliárdokat kért a bírósági épület felújítására.

Az agrárbizottság továbbá 50 millió forinttal csökkentené a közigazgatási tárcánál a határon túli magyarok programjaira elkülönített több mint 1,4 milliárdot, és azzal a vidékfejlesztési tárca hasonló célú büdzséjét hizlalná. A Font Sándor fideszes képviselő által vezetett bizottság szerint a Nemzeti Földalapkezelő a 145 fővel már nem tudja megfelelően ellátni feladatait, ezért 640 millió forinttal több pénzt adna az intézménynek. A kérdéses összeget pedig az Emminek a gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladataira fordítandó közel 6,8 milliárdos összegből finanszírozná.