Svájc megalkuvás nélkül védi a frankot

Svájcnak kompromisszum nélkül védenie kell a frank árfolyamküszöbét az ország gazdasági minisztere szerint.

A Svájci Nemzeti Banknak "megalkuvás nélkül" védelmeznie kell a frank árfolyamküszöbét az euróval szemben, akkor is, ha a "nyomás növekedni fog" - így foglalt állást Svájc gazdasági minisztere, Johann Schneider-Ammann. "Növekedni fog a Svájci Nemzeti Bankra nehezedő nyomás. Ezért még az eddiginél is fontosabb megalkuvás nélkül védeni a küszöböt. A bank meg is teszi ezt, habár ez nincs ingyen" - idézte a minisztert a SonntagsZeitung című svájci újság.

Arra a kérdésre, hogy nem túl drága-e a frank efféle védelme, és ezért nem fogja-e a bank költségkímélés végett enyhíteni a tűrésküszöbét, a miniszter így felelt. "Nem tudok elképzelni efféle forgatókönyvet".

A Svájci Nemzeti Bank tavaly szeptember 6-án váratlanul piaci módszerekkel védendő tűréshatárt hirdetett 1,20 frankos euró-árfolyamnál azzal, hogy semmi pénzt nem sajnál e cél tartására. Ez azt jelenti, hogy a bank nem engedi az euró árfolyamát 1,20 frank alá süllyedni - kerül, amibe kerül.

Előzőleg, az euróövezet viszontagságai miatt a két valuta már majdnem paritásba került (kis híja volt, hogy 1 frank 1 eurót ért), miután a frank folyamatosan erősödött a menedéket kereső befektetők vásárlásai miatt, akiket még a negatív piaci frankkamat sem riasztott vissza.

A frank erősödése megviselte a híres márkái exportjából élő Svájc gazdaságát. A központi bank a világválság 2008-as kezdete óta főleg alapkamat-csökkentéssel, zérókamat-politikával és frankeladással kísérletezett. Ez és a világgazdaság általános javulása 2010 tavaszára hozott is némi eredményt, ezért legalábbis a rendszeres frankeladást beszüntették. Tavaly azonban a világgazdaság és az euróövezet megint bajba került, és újrakezdődött a menekülés a frankban jegyzett, biztonságosnak vélt eszközökbe. Ez tetézi annak hatását, hogy Svájc kereskedelmi és folyómérleg-többlete hagyományosan hatalmas: a világ nagy része tartozik Svájcnak, vagyis amúgy is kénytelen svájci frankot vásárolni, ez önmagában is erősíti a frankot. Megtette hatását az is, hogy leállt a devizahitelezés Kelet-Közép-Európában: azóta e hitelek piacán gyakorlatilag csak törlesztés van, vagyis az adósok rendszeresen frankot vesznek, de nincs új hitelfelvevő, aki hazai valutájára váltana svájci frankban jegyzett hitelt.

Svájc kereskedelmi többlete a világ országaival szemben 86 százalékkal nőtt az utóbbi öt évben az erősödő frank ellenére is - évi 7,4 milliárd eurónak megfelelő összegről 13,76 milliárd euróra -, azzal együtt, hogy az EU-val szemben pedig fordítva, a hiánya nőtt, habár az csak az utóbbi két évben ugrott meg éppen az euró frankárfolyamának gyengülése miatt. Svájc kereskedelmi hiánya a múlt évtizedben rendszerint évi 15-16 milliárd volt az EU-val szemben, majd a hiány 2010-ben 22 milliárdra, tavaly több mint 30 milliárd euróra szökkent.

A svájci frank tavaly augusztusban már szinte minden nap új árfolyamrekordot döntött, mígnem a központi bank szeptember elején meghirdette a tűrésküszöböt. Azóta sokszor híresztelték, hogy ha kell, 1,25 vagy akár 1,30 frankra emeli a korlátot, a negatív betétkamat hivatalos bevezetésével és a pénzmozgások korlátozásával is fenyegetőztek, ezekre azonban eddig nem került sor.

A frank tavaly augusztus eleji csúcspontján egy euró 1,0083 frankot ért, a tűrésküszöb szeptemberi meghirdetése óta az euró október 19-én volt a legdrágább, 1,2474 frankon, ám idén tavasz óta az euró ára beragadt 1,2010 frank közvetlen közelébe.